A csönd jutalma – Oberlander Báruch heti tanítása (Bo hetiszakasz)
Oberlander Báruch rabbi heti tanításában a csönd fontosságáról beszél, amely a Bo hetiszakaszban is kiemelt szerepet kap. A zsidók egyiptomi kivonulásakor a kutyák nem ugattak, és ezért különleges jutalmat kaptak. Miért ennyire jelentős ez a hallgatás? A zsidó hagyomány szerint a csönd gyakran nagyobb áldozat, mint a szó, és a beszéd megfékezése spirituális megtisztuláshoz vezethet.
A Bo hetiszakasz, az egyiptomi kivonulás eseményeit tárja elénk. A Tóra egy különös részletet emel ki: amikor Izrael fiai elhagyták Egyiptomot, a kutya nem ugatott. Ez a csend különleges jelentőséggel bír, hiszen a zsidók nyugalomban, békében távozhattak.
De miért érdemel jutalmat a kutya ezért? A Tóra három hét múlva említ egy törvényt: ha egy levágott állat belső szervei hibásak, az a hús tréflinek számít, és a kutyának kell adni. A Talmud szerint ez a kutyák jutalma azért, mert nem ugattak a kivonuláskor.
Felmerül a kérdés: valóban ekkora jelentősége van annak, hogy a kutya hallgatott? A válasz igen. Az ember számára az egyik legnagyobb áldozat az, ha nem szólal meg, amikor megtehetné. A zsidó hagyományban létezik egy különleges böjt, a Tánit Dibur, amely során valaki nem eszik, nem iszik, de a legnagyobb áldozata az, hogy nem beszél fölöslegesen. Csak imádkozni és tanulni szabad, de semmi mást nem mondhat.
A megtérés egyik módja is az, hogy az ember megfékezi a nyelvét, főleg amikor kísértést érez arra, hogy pletykáljon vagy felesleges szavakat mondjon. Ha valaki egy „jó kis pletykát” visszatart, az valódi áldozatnak számít. Ezért érdemelnek a kutyák is jutalmat: mert hallgattak, és ezzel megtanították nekünk, hogy a csönd néha a legnagyobb áldozat.
A tanításokat a zsido.com Facebook-oldalán követheti.
