Naftali Kraus
Zsidó fogalomtár
N
NATORÉ KÁRTÁ – (arameus) a Város Őrei. (A Jeruzsálemi Talmud, Chágigá 1:7. alapján). Szélsőséges jeruzsálemi ultraortodox csoport, akik nem ismerik el Izrael államát, és állandóan tüntetnek ellene, bel- és külföldön. Egyik (amerikai) tagja „miniszter” volt Jasszer Arafat palesztin kabinetjében; másik bécsi „magyar” tagja vezette az ultrák küldöttségét Teheránba, ahol a soát tagadták. Marginális csoport, melynek nem szabad eltúlozni jelentőségét.
NÁCH – (héber) a Biblia második és harmadik részének héber rövidítése, Növiim és Ktuvim, vagyis a Próféták és a Szent Iratok. A Biblia mindhárom része, a Tórával együtt, a TÁ-NÁCH.
NÁSZI – (héber) fejedelem. Eredetileg a törzsfőnökök elnevezése. Később, Ezékiél könyvében, a királyt is N.-nak nevezi. A mai modem héber nyelvben elnök, akár államelnök, akár egy részvénytársaság elnöke.
NÁVI – (héber) próféta. Már Ábrahám ősapánkról mondja a Biblia, hogy próféta volt (1Mózes 20:7.). Legnagyobb prófétánk Mózes, aki „szemtől szembe” beszélt az Örökkévalóval (5Mózes 34:10.). Izraelnek, a Talmud szerint (Megilla 14a. és Rási uo.) 48 prófétája és hét prófétanője volt (lásd Naftali Kraus: BÍRÁK ÉS PRÓFÉTÁK, Budapest, 2006).
A zsidó próféta elsődleges feladata volt a népet a Tóra igéire oktatni és betartásukat követelni. Egyfajta összekötőként biztonsági szelepet töltöttek be a mindenkori király és a főpap között; feltétel nélküli szólásszabadságukkal egyszemélyes ellenőrző bizottság szerepét töltötték be. Voltak, akik a N.-ban jövendőmondót láttak, és voltak álpróféták, akik azt mondták, amit a mindenkori király hallani akart tőlük. Voltak harcos próféták mint Élijáhu (Illés), és volt, aki szökni akart Isten elől, mert a rátestált feladat nem tetszett neki, mint Jóná. Utolsó prófétáink a második Szentély elején működtek – Chágáj, Zechárjá és Máláchi.
NÁZIR – (héber) fogadalmár (l. o.).
NEILÁ – (héber) záróima, amit Jom Kippur délutánján mondunk. Ekkor kérjük, hogy ítéletünk pecsételtessék meg pozitív értelemben, és az áhítat tetőpontra hág. Vannak, akik csak a bevezető Kol Nidré imán (l. o.) vesznek részt, de ők is eljönnek a zsinagógába a N.-hoz. Befejező akkordja, ami egyúttal a böjtöt is befejezi, a Smá Jiszráél és a sófárfúvás, majd a Lösáná hábáá Bijerusálájim (Jövőre – Jeruzsálemben!). A jeruzsálemiek azt mondják: Birusálájim hábnujá (a felépített Jeruzsálemben).
NEIN TÉG – (jiddis) Áv hó elsejétől a kilencedik napig tartó időszak, amikor a hagyomány súlyos gyászt ír elő, amivel a 2000 évvel ezelőtt történt Szentély pusztulását siratjuk. A befejező nap – Tis’á Beáv böjtje (l. o.). A N. T. alatt nem borotválkozunk, nem vágatunk hajat, nem veszünk (fel) új ruhát, nem eszünk húst és nem iszunk bort (kivéve szombatot).
NEOLÓGIA – irányzat a magyarországi zsidóságban, a szakadás óta (1870). A szakítás a Sulchán Árucchal, fokozott asszimilációhoz és a zsidóságtól való eltávolodáshoz vezetett. Hazafias, anticionista.
A N.-nak a holokausztig külön ksrut intézményei, sakterjei és zsidó iskolái voltak.
A mai Mazsihisz, a N. jogutóda, állítása szerint „a háláchá alapján áll”. Kóser hússal, macesszal stb. látja el azon híveit, tagjait, akik erre igényt tartanak. Zsidó egyetemet működtet és zsidó elemi és középiskolát tart fenn; zsidó kórházat és geriátriai intézményt üzemeltet, és a magyar kormány szemében a mai magyar zsidóság kizárólagos képviselete.
NÉR TÁMID – (héber) örökmécses. A Tóra utasítása alapján (2Mózes 27:2.) a Hajlékban égett egy örökmécs, majd a Szentélyben ugyancsak. Ennek alapján ég napjainkban egy örökmécs a zsinagógákban, a frigyszekrény előtt. Szokás 24 órán át égő mécsest gyújtani Jahrzeit napján, és a gyász hét napján; erev Jom Kippurkor, és ahol Brit Milá van.
NESECH – (héber) a kamat neve a Tórában, mivel a kamat „harapja” azt, aki fizeti. A Talmud igen éles szavakkal ítéli el az uzsorakamat-szedőt, és istentagadónak nevezi azt: „Mondá rabbi Joszi, jer és lásd, mennyire vakok a kamatszedők! Ha valaki azt mondja felebarátjára, hogy az egy rossz ember (rásá!), az illető tiltakozik és megkeseríti amaz életét. Ezek pedig (a kamatszedők) hoznak tanúkat, tollat és tintát, megírják a váltót és aláírják, hogy ez és ez megtagadta Izrael Istenét!” (Bava Mecia 71a.).
NÉSZ, NISZIM – (héber) csoda, csodák. Természetfeletti történések, amelyek néha természetes mederbe vannak ágyazva. A zsidó felfogás a mindennapi csodákról beszél, amelyek ismétlődésük folytán természetesnek tűnnek. Csodálatos volt az egyiptomi kivonulást megelőző tíz csapás (l. o.) és a Vörös-tenger kettéválása az üldöző egyiptomiák elől menekülö héberek előtt. Ben-Gurion, Izrael alapító miniszterelnöke mondta, hogy „nálunk, aki nem hisz a csodákban, az nem realista”.
NETÁ REVÁI – (héber) a negyedik év gyümölcstermése. Az első három évben a Tóra tiltja az új gyümölcsfa termésének élvezetét (lásd orlá). A negyedik év termését már megeheti a gazda – de csak Jeruzsálemben.
- G. H. S – (jiddis, rövidítés). Ezt a négy héber betűt írjuk-véssük a Chánukákor (l. o.) használatos játék pörgettyűre (jiddisül ismert neve: trenderli). A négy betű a játékszabályokra céloz: N – nichts, vagyis semmi, G – gut (jó) vagy ganz (egész), H – halb, vagyis fél, S – slecht, vagyis rossz, más értelmezes szerint stell árájn, vagyis adj be. Idővel aktuális héber rövidítést láttak a négy betűben: Nész Gádol Hájá Sám, vagyis „Nagy csoda történt ott”, a chánukái csodára célozva. Ehhez a magyarázathoz igazítva Erecben S helyett P betűt vésnek a pörgettyűre, mivel P a héber Po, magyarul itt szó első betűje, jelezve, hogy a csoda Erecben történt.
NIDDÁ – (héber) menstruáló nő. A háláchá szerint csak akkor szűnik meg a N. státusa, amikor egy kóser mikvében (l. o.) alámerül, hét nappal azután, hogy a vérzés megszűnt. A niddá érintése is tilos.
NISZÁN – A héber naptár első hónapja, benne a nyolcnapos Peszách ünnep (l. o.).
NOACHITÁK, BNÉ NOÁCH – (héber: Noé fiai) – a noachiták a világ népei, a bibliai Noé ivadékai; mindenki, aki nem zsidó. Halachikus fogalom, amely szerint míg a zsidókat 613 parancsolat kötelezi, addig a más népek fiai, ha betartják a hét alapvető parancsolatot, akkor igaz embereknek minősülnek. A hét parancsolat, ami a noachitákat kötelezi: bálványimádás, istenkáromlás, fajtalankodás, vérontás, rablás, élő állat húsának élvezete (ezek mind tiltó micvák), és tevőleges parancsolat civilizált közigazgatás (bíróságok) létesítésére.
NÖTILÁT JÁDÁJIM – (héber) kézleöntés. A zsidó vallási rituálé szerves része. Reggel, felkeléskor, háromször leöntjük a kezünket egy erre a célra szolgáló csuporból. N. J. kötelező mielőtt kenyeret eszünk vagy szükségletünk végzése után. Szokásos temetőlátogatás végeztével is.
Kétségtelen, hogy a N. J. higiénikus célokat is szolgál, bár a háláchá (l. o.) nem ezt hangsúlyozza. (lásd Májim Áchronim)
NUSZÁCH – (héber) imaszöveg. A szokásjog alapján megállapított szövegek, amelyeket bizonyos körök, közösségek és etnikai gyülekezetek elfogadtak. Van askenáz, szfárád, jemenita stb. N. Az eltérések az egyes N.-k között többnyire jelentéktelenek.
