1. Halljátok ezt, ti papok, figyeljetek, Izraél háza s a királynak háza, figyelmezzetek, mert nektek szól az ítélet; mert tőr voltatok Micpának és kiterített háló a Tábo­ron.

2.  Mélységesen romlottak meg az elpártolók; de én fenyítés vagyok mindnyájuknak.

3. Ismerem én Efraimot, és Izraél nincs elrejtve előlem bizony most paráznál­kodtál, Efraim, tisztátalanná vált Izraél !

4. Nem engedik cselekedeteik megtérni Istenükhöz, mert a paráznaság szelleme bennük van és az Örökkévalót nem ismerik.

5. Hallani fog tehát Izraél gőgje az ő arcába; Izraél meg Efraim megbotlanak bűnükben, elbotlik Jehúda is ő ve­lük.

6. Juhaikkal és marhájukkal mennek majd keresni az Örökkévalót, de nem találják meg: elvonta magát tőlük!

7. Az Örökkévaló ellen hűtlenkedtek, mert idegen gyer­mekeket nemzettek; most eméssze meg őket egy hónap alatt telkeikkel együtt!

8. Fújjátok meg a harsonát Gibeában, a trombitát Rámában; riadjatok Bét Ávenben, utánad Benjámin.

9. Efraim pusztulássá lészen a fenyítés napján: Izraél törzsei között tudattam hűségesen.

10. Olyanok lettek Jehúda nagyjai, mint akik határt tolnak el; reájuk öntöm víz gyanánt. haragomat.

11. Fosztogatva van Efraim, elnyomva jogá­ban, mert tetszett neki követni a parancsot.

12. Én pedig olyan vagyok, mint a moly Efraimnak, s mint a rothadás Jehúda házának.

13. Látván Efraim a betegséget s Jehúda a nyavalyáját, elment Efraim Assúrba s küldött Járéb királyhoz; de ő nem tud benneteket gyógyítani és nem enyhíti el rólatok a nyavalyát.

14. Mert én olyan vagyok, mint az oroszlán Efraimnak, s mint a fiatal oroszlán Jehúda házának; én, én széttépek és tovamegyek, fel­kapom és nincs a ki megmenti.

15. Megyek, hogy visszatérjek a helyemre, amíg bűnhődnek és keresik színemet; szorult­ságukban majd fölkeresnek engem!

 

Megszakítás