1. És lészen Izraél fiainak száma mint a tenger fövenye, mely meg nem mérhető­ és meg nem számlálható; és lészen, ahelyett, hogy azt mondanák nekik: nem vagytok népem, majd azt mondják nekik : élő Istennek fiai.

2. És gyülekeznek Jehúda fiai és Izraél fiai egyaránt, egy vezért tesznek maguk fölé és elvonulnak az országból – mert nagy a Jizreél napja.

3. Mondjátok fivéreiteknek : Népem és nővéreiteknek : Ir­galom neki!

4. Pöröljetek anyátokkal, pöröljetek – ­mert ő nem a feleségem és én nem vagyok a férje; távo­lítsad el paráznaságát arcáról s házasságtörését emlői közül.

5. Nehogy meztelenre vetkőztessem és így állítsam oda, mint születése napján, olyanná tegyem, mint a puszta, olyanná tegyem mint a szárazság földje s meg­öljem szomjúsággal.

6. Fiainak pedig nem irgalmazok, mert a paráznaság fiai ők.

7. Mert paráználkodott az anyjuk, szégyenletessé vált szülőjük; mert azt mondta : hadd megyek szeretőim után, kik megadják kenyeremet és vizemet, gyapjamat és lenemet, olajomat és italomat.

8. Azért íme én bekerítem az utadat tövisekkel, elfalazom fallal, hogy rá ne találjon ösvényeire.

9. Hajhássza majd a szeretőit, de utol nem éri őket, keresi őket, de nem találja; majd mondja : hadd megyek és térek vissza első férjem­hez, mert jobb dolgom volt akkor, mint most.

10. De ő nem tudta, hogy én adtam neki a gabonát, a mustot és az olajat; ezüstöt is sokat adtam neki, meg aranyat – a Báal­nak dolgozták föl.

11. Azért rátérek és elveszem a gaboná­mat a maga idején és mustomat a maga időszakában és elvonom gyapjamat és lenemet, mely betakarná szemérmét.

12. Most tehát feltárom gyalázatát, a szeretőinek szeme­ láttára, s senki sem menti meg kezemből.

13. És megszüntetem minden vígságát, ünnepét, újholdját és szombatját, meg minden ünnepnapját.

14. Elpusztítom szőlőtőjét és fügefáját, melyekről azt mondta: ajándék azok számomra, melyet adtak nekem szeretőim: erdővé teszem őket és megemészti a mező vadja.

15. És megbüntetem rajta a Báalok napjait, akinek füstölögtetni szokott: díszítette ma­gát gyűrűjével s ékszerével és járt a szeretői után, engem pedig elfelejtett, úgymond az Örökkévaló.

16. Azért íme én csábítgatom őt és elvezetem a pusztába, és beszélek a szívére.

17. És megadom neki onnét a szőlőit, a meg­zavarás völgyét pedig a reménylés ajtajánál s felel majd ottan, mint ifjúkorának napjaiban, s mint azon napon, hogy felvonult Egyiptom országából.

18. S lészen ama napon, úgymond az Örökkévaló, hinni fogsz engem: férjem! És nem fogsz engem többé hívni: Báalom.

19. Eltávolítom a szájából a Báalok neveit, hogy többé ne említtessenek nevükön.

20. És szövetséget kötök számukra ama napon, a mező vadjával s az ég madaraival és a föld csúszó-mászójával; íjat és kardot meg háborút eltörök ki az országból, s teszem, hogy biztonságban feküdhetnek le.

21. Eljegyezlek magamnak örökre; eljegyezlek magamnak igazsággal és joggal és szeretettel és irgalommal,

22. eljegyezlek magamnak hűséggel, s megismered az Örökkévalót.

23. És lészen ama napon: meghallgatom, úgymond az Örökkévaló, meghallgatom az eget, és az meghallgatja a földet;

24. a föld pedig meghallgatja a gabonát, a mustot és az olajat; és azok meghallgatják Jizreélt.

25. És bevetem őt magamnak az országban, és megirgalmazok Nincs-irgalom-neki-nek, azt mondom Nem-népemnek: népem vagy, ő pedig azt mondja: Istenem

Megszakítás