Len – פשתן – pistán
A len az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. Magja és abból készült olaja a konyhában, rostja a textiliparban hasznosítható: az erős, rugalmas szálakból ruhát, kötelet, hálót lehet készíteni. Olaja festékekhez, ragasztókhoz is felhasználható. Virága világoskék vagy fehér, a rostos szárak 70-120 centiméternyire nőnek meg.
A Tóra a teremtés történetének leírásában megemlíti a Pison-folyót, mely az Édenkertből kiáradó és utána négy ágra szakadó folyam egyik ága volt. A középkor egyik legnagyobb tóramagyarázója, Rási szerint ez nem más, mint a Nílus, melynek a partján rengeteg len (pistán) nőtt. Jesája próféta (19:9) lentermesztő népnek írta le az egyiptomiakat.
Hetiszakaszunk, a Ki técé számos parancsolatot és tilalmat sorol fel. Ezek közé tartozik a különféle dolgok keverésének tilalma. Nem szabad például egyszerre ökröt és szamarat is befogni, hogy így szántson velük az ember és nem szabad többféle növényt ugyanabba az ágyásba ültetni (ez a kilájim tilalma). Ebbe a csoportba tartozik a sáátnéz tilalma is, mely a zsidó öltözködés egyik alapvető szabálya:
Ne ölts fel vegyes szövetet (sáátnéz), gyapjút és lent együtt. (5Mózes 22:11.)
Mózes ötödik könyvét úgy is nevezik, hogy Misné Torá, a Tóra megismétlése. Ebben a könyvben ugyanis a távozására készülő vezető összefoglalja a korábban már elhangzottakat. Ezért nem meglepő, hogy ez a parancsolat is másodszor fordul elő itt a Tórában, először a Vájikrában, Mózes harmadik könyvében olvashatjuk:
Törvényeimet őrizzétek meg, barmodat ne egyesítsd kétféle fajban, meződet ne vesd be kétféle maggal, és kétféléből való ruha, vegyes szövés ne jöjjön testedre. (3Mózes 19:19)
Vagyis nem szabad gyapjú- és lenszálakból vegyesen készült ruhát felvenni. Ha az anyagösszetétel nem ismert vagy kérdés merül fel egy-egy ruhadarabbal kapcsolatban, akkor erre megfelelően kiképzett szakemberek állnak az érdeklődők rendelkezésére, akik gyors elemzéssel meg tudják állapítani egy-egy ruhadarabról, hogy hordható-e.
A sáátnéz szabálya a zsidó törvényeknek abba a csoportjába sorolható, melybe logikus érvekkel meg nem magyarázható tilalmak és parancsolatok tartoznak. Vagyis: azért teszünk így, mert az Örökkévaló így parancsolta. Ezek a törvények nem magyarázhatók sem az alapvető emberi erkölccsel (mint például a ne ölj parancsa), sem pedig a zsidó nép történelmével (mint pl. purim megünneplése). Ettől függetlenül voltak, akik megpróbáltak magyarázatot találni a szabályra, a Rámbám (Maimonidész) például azt írta, hogy mivel a bálványimádó papok nagy gondot fordítottak arra, hogy len- és gyapjúszálakból készült ruhát viseljenek, a Tóra mint bálványimádó szokást tiltja meg. A Rámbán pedig úgy véli, hogy a kétfajta szál keverése természetellenes beavatkozás az Isten által alkotott világba, mintha azt mondanánk, hogy amit Isten teremtett, az javításra szorul. Egy midrás, vagyis a tórai történeteket kiegészítő történet az első testvérviszályig vezeti vissza a növényi és állati eredetű szálak keverésének tilalmát (Tanchuma Berésit 9:9). A tórai szöveg szerint Káin növényeket hozott áldozatként, míg Hevel (Ábel) bárányt, ám a midrás hozzáteszi, hogy Káin lenmagot hozott áldozatul, Hevel pedig gyapjas bárányt. Utóbbit Isten elfogadja és az ezen feldühödött Káin megöli testvérét. Ezt követően Isten elrendelte, hogy „a bűnös áldozatát nem szabad az ártatlan áldozatával összekeverni”.
Bölcseink szerint a sáátnéz tilalma csakis a lenből és a gyapjúból készült szálak keverésére vonatkozik, más kevert szálú textil nem esik e tilalom alá. Továbbá a tilalom a szálak keveréséről szól, tehát ugyanabban a ruhában nem lehet ebből és abból a szálból is. Ha valaki lenvászon nadrágot és gyapjúmellényt vesz fel, azzal nem hágja át a tilalmat. Bár a Tóra csak ruhákról ír, a rabbik kiterjesztették a tilalmat olyan tárgyakra is, mint például párna, törölköző vagy konyharuha, mert ezekből esetleg az ember ruhájára kerülhet néhány szál és az már a tilalom áthágását jelentené. Ez a „Tóra kerítésének” az elve, amikor azért tiltanak meg egy egyébként megengedett dolgot, hogy később – akár akaratlanul is – ne vezessen tórai tilalom áthágásához.
Míg azonban a sáátnéz tilalma annyira fontos, hogy akár egy rabbit is meg szabad fosztani akár nyilvánosan is a ruhájától, ha valaki észreveszi hirtelen, hogy tiltott anyagból készült, addig a Szentélyben szolgáló kohénok ruhájában szerepel kétféle szálból készített darab (a főpapi ruházatról készített kisfilmünket itt találják). Bölcseink azt is megengedik, hogy lenből készített ruhához gyapjúból készített ciceszt erősítsenek (Menáchot 43a), ami azt is jelzi, hogy a cicesz viselése az istenszolgálat egyik módjának számít.
Fotó: Debby Hudson on Unsplash
