1/16. 📖 Misna: Éruvin traktátus

A Jeruzsálemi Szentély alaprajza

A Jeruzsálemi Szentély alaprajza

 

1.     A női karzat kapuja – שער עזרת נשים

2.     A női karzat – עזרת נשים

3.     A názir kamrája – לשכת הנזירים

4.     Az olaj kamrája – לשכת השמנים

5.     A leprás kamrája – לשכת המצורעים

6.     A fa kamrája – לשכת העצים

7.     Az izraeliták udvarához vezető lépcsők
– מעלות לעזרה

8.     Nikánor kapuja – שער ניקנור

9.     Pinchász – a ruhákért felelős kamrája

– לשכת פנחס המלביש

10.  A Chávitin kamrája – לשכת חביתין

11.  Az izraeliták udvara – עזרת ישראל

12.  Az emelvény – דוכן

13.  A kohénok része – עזרת כהנים

14.  A vágókő kamrája – לשכת הגזית

15.  Párhedrin kamrája – לשכת פרהדרין

16.  A Golá kamrája – לשכת הגולה

17.  A só kamrája – לשכת המלח

18.  A Párvá kamrája – לשכת הפרוה

19.  A mosók kamrája – לשכת המדיחין

20.  A tűzhely kamrája – בית המוקד

21.  A víz kapuja – שער המים

22.  Ávtinász házának kamrája

– לשכת בית אבטינס

A Jeruzsálemi Szentély alaprajza

 

1.     A női karzat kapuja – שער עזרת נשים

2.     A női karzat – עזרת נשים

3.     A názir kamrája – לשכת הנזירים

4.     Az olaj kamrája – לשכת השמנים

5.     A leprás kamrája – לשכת המצורעים

6.     A fa kamrája – לשכת העצים

7.     Az izraeliták udvarához vezető lépcsők
– מעלות לעזרה

8.     Nikánor kapuja – שער ניקנור

9.     Pinchász – a ruhákért felelős kamrája

– לשכת פנחס המלביש

10.  A Chávitin kamrája – לשכת חביתין

11.  Az izraeliták udvara – עזרת ישראל

12.  Az emelvény – דוכן

13.  A kohénok része – עזרת כהנים

14.  A vágókő kam

rája – לשכת הגזית

15.  Párhedrin kamrája – לשכת פרהדרין

16.  A Golá kamrája – לשכת הגולה

17.  A só kamrája – לשכת המלח

18.  A Párvá kamrája – לשכת הפרוה

19.  A mosók kamrája – לשכת המדיחין

20.  A tűzhely kamrája – בית המוקד

21.  A víz kapuja – שער המים

22.  Ávtinász házának kamrája

– לשכת בית אבטינס

* * *

 

רַבִּי שִׁמְעוֹן אוֹמֵר: מָקוֹם שֶׁהִתִּירוּ לָךְ חֲכָמִים, מִשֶּׁלָּךְ נָתְנוּ לָךְ, שֶׁלֹּא הִתִּירוּ לָךְ אֶלָּא מִשּׁוּם שְׁבוּת.

95. §. Rabbi Simon azt mondja: ahol a Bölcsek megengedtek neked valamit, azt a tiédből adták,azaz csak abból, ami a Tóra törvénye szerint meg van engedve számodra. A Szentélyben csak olyan tiltott dolgokat engedélyeztek időként, amelyeket csupán a svut tiltott.

A Gömárá elmagyarázza, hogy rabbi Simon tétele nem az előző két különböző törvényre vonatkozik, amelyek egyikét illetően rendkívül szigorú, a másik esetében viszont engedékeny.

Az elszakadt húrú hárfa kapcsolatban úgy szólt a tanítás[1], hogy „Szabad a hárfa elszakadt húrját megkötni a Szentélyben”. Itt rabbi Simon szigorú, és azt mondja, hogy szombaton még a Szentélyben sem szabad húrt megkötni, nehogy az illető véletlenül állandó csomót kössön, és emiatt bűnáldozatot kelljen hoznia. Egyik brájtá azt is tanítja[2]: „Ha egy levita hárfájának egyik húrja elszakad, megkötheti. Rabbi Simon azt mondja: Hurkot csináljon”.

A másik eset, amellyel kapcsolatban rabbi Simon engedékeny, így szól[3]: „Akit a szombati határokon kívül ér a bejövő szombat este, az akkor sem léphet be, ha csak egy könyök távolságról van szó. Rabbi Simon azt mondja: még tizenöt könyöknyiről is beléphet, mert a földmérők nem mérnek pontosan, mert vannak, akik tévednek”. Rabbi Simon engedékeny ebben a dologban.

Rabbi Simon ezzel a mostani misnával oldja fel az ellentmondást:

Engedékeny vagyok annak a személynek a dolgában, akit utolér [kint ér] az este, mert „ahol a Bölcsek megengedtek valamit, azt a tiédből adták”, azaz a szombati határokat illetően az a tizenöt könyök egyáltalán nincs a szombati határokon kívül, mivel a földmérők nem mérnek pontosan, és nem pontosan 2000 könyöknyire tűzik ki a szombati határokat, hanem inkább 15 könyökkel a 2000 könyökös határ előtt (mint fent elmagyaráztuk).

Az elszakadt hárfahúr dolgában azonban szigorú vagyok, és azt állítom, hogy még a Szentélyben sem szabad megkötni szombaton, csak hurkolni szabad, mert a Bölcsek szükség esetén csak olyan dolgokat engedélyeztek a Szentélyben, amelyeket „csupán a svut tiltott”, és azokat is csak olyan esetekben, amikor nem kellett attól tartani, hogy ha megengedik, akkor valamelyik tórai tilalom áthágása lesz a dolog vége. Csomót kötni azonban, amivel az illető egy tórai tilalmat hághatna át, a Szentélyben is tilos.

E szerint az értelmezés szerint rabbi Simon véleménye a korábban ismertetett 13. misnához tartozik, de csak az után tanították, amikor a misnának a Szentély és a vidék különbözőségére vonatkozó tanításait lezárták (Toszáfot).

Egy másik vélemény szerint rabbi Simonnak ezt a megállapítását a misna szerkesztője illesztette be ide, mivel illő lezárása a Sábát és az Éruvin traktátu­soknak.

 

 

[3] Feljebb 4:11.

[1] Feljebb 10:13.

[2] Éruvin 103a.

  • Küldés emailben

Fejezetek