A Jeruzsálemi Szentély alaprajza
1. A női karzat kapuja – שער עזרת נשים
2. A női karzat – עזרת נשים
3. A názir kamrája – לשכת הנזירים
4. Az olaj kamrája – לשכת השמנים
5. A leprás kamrája – לשכת המצורעים
6. A fa kamrája – לשכת העצים
7. Az izraeliták udvarához vezető lépcsők
– מעלות לעזרה
8. Nikánor kapuja – שער ניקנור
9. Pinchász – a ruhákért felelős kamrája
– לשכת פנחס המלביש
10. A Chávitin kamrája – לשכת חביתין
11. Az izraeliták udvara – עזרת ישראל
12. Az emelvény – דוכן
13. A kohénok része – עזרת כהנים
14. A vágókő kamrája – לשכת הגזית
15. Párhedrin kamrája – לשכת פרהדרין
16. A Golá kamrája – לשכת הגולה
17. A só kamrája – לשכת המלח
18. A Párvá kamrája – לשכת הפרוה
19. A mosók kamrája – לשכת המדיחין
20. A tűzhely kamrája – בית המוקד
21. A víz kapuja – שער המים
22. Ávtinász házának kamrája
– לשכת בית אבטינס
A Jeruzsálemi Szentély alaprajza
1. A női karzat kapuja – שער עזרת נשים
2. A női karzat – עזרת נשים
3. A názir kamrája – לשכת הנזירים
4. Az olaj kamrája – לשכת השמנים
5. A leprás kamrája – לשכת המצורעים
6. A fa kamrája – לשכת העצים
7. Az izraeliták udvarához vezető lépcsők
– מעלות לעזרה
8. Nikánor kapuja – שער ניקנור
9. Pinchász – a ruhákért felelős kamrája
– לשכת פנחס המלביש
10. A Chávitin kamrája – לשכת חביתין
11. Az izraeliták udvara – עזרת ישראל
12. Az emelvény – דוכן
13. A kohénok része – עזרת כהנים
14. A vágókő kam
rája – לשכת הגזית
15. Párhedrin kamrája – לשכת פרהדרין
16. A Golá kamrája – לשכת הגולה
17. A só kamrája – לשכת המלח
18. A Párvá kamrája – לשכת הפרוה
19. A mosók kamrája – לשכת המדיחין
20. A tűzhely kamrája – בית המוקד
21. A víz kapuja – שער המים
22. Ávtinász házának kamrája
– לשכת בית אבטינס
* * *
רַבִּי שִׁמְעוֹן אוֹמֵר: מָקוֹם שֶׁהִתִּירוּ לָךְ חֲכָמִים, מִשֶּׁלָּךְ נָתְנוּ לָךְ, שֶׁלֹּא הִתִּירוּ לָךְ אֶלָּא מִשּׁוּם שְׁבוּת.
95. §. Rabbi Simon azt mondja: ahol a Bölcsek megengedtek neked valamit, azt a tiédből adták,azaz csak abból, ami a Tóra törvénye szerint meg van engedve számodra. A Szentélyben csak olyan tiltott dolgokat engedélyeztek időként, amelyeket csupán a svut tiltott.
A Gömárá elmagyarázza, hogy rabbi Simon tétele nem az előző két különböző törvényre vonatkozik, amelyek egyikét illetően rendkívül szigorú, a másik esetében viszont engedékeny.
Az elszakadt húrú hárfa kapcsolatban úgy szólt a tanítás[1], hogy „Szabad a hárfa elszakadt húrját megkötni a Szentélyben”. Itt rabbi Simon szigorú, és azt mondja, hogy szombaton még a Szentélyben sem szabad húrt megkötni, nehogy az illető véletlenül állandó csomót kössön, és emiatt bűnáldozatot kelljen hoznia. Egyik brájtá azt is tanítja[2]: „Ha egy levita hárfájának egyik húrja elszakad, megkötheti. Rabbi Simon azt mondja: Hurkot csináljon”.
A másik eset, amellyel kapcsolatban rabbi Simon engedékeny, így szól[3]: „Akit a szombati határokon kívül ér a bejövő szombat este, az akkor sem léphet be, ha csak egy könyök távolságról van szó. Rabbi Simon azt mondja: még tizenöt könyöknyiről is beléphet, mert a földmérők nem mérnek pontosan, mert vannak, akik tévednek”. Rabbi Simon engedékeny ebben a dologban.
Rabbi Simon ezzel a mostani misnával oldja fel az ellentmondást:
Engedékeny vagyok annak a személynek a dolgában, akit utolér [kint ér] az este, mert „ahol a Bölcsek megengedtek valamit, azt a tiédből adták”, azaz a szombati határokat illetően az a tizenöt könyök egyáltalán nincs a szombati határokon kívül, mivel a földmérők nem mérnek pontosan, és nem pontosan 2000 könyöknyire tűzik ki a szombati határokat, hanem inkább 15 könyökkel a 2000 könyökös határ előtt (mint fent elmagyaráztuk).
Az elszakadt hárfahúr dolgában azonban szigorú vagyok, és azt állítom, hogy még a Szentélyben sem szabad megkötni szombaton, csak hurkolni szabad, mert a Bölcsek szükség esetén csak olyan dolgokat engedélyeztek a Szentélyben, amelyeket „csupán a svut tiltott”, és azokat is csak olyan esetekben, amikor nem kellett attól tartani, hogy ha megengedik, akkor valamelyik tórai tilalom áthágása lesz a dolog vége. Csomót kötni azonban, amivel az illető egy tórai tilalmat hághatna át, a Szentélyben is tilos.
E szerint az értelmezés szerint rabbi Simon véleménye a korábban ismertetett 13. misnához tartozik, de csak az után tanították, amikor a misnának a Szentély és a vidék különbözőségére vonatkozó tanításait lezárták (Toszáfot).
Egy másik vélemény szerint rabbi Simonnak ezt a megállapítását a misna szerkesztője illesztette be ide, mivel illő lezárása a Sábát és az Éruvin traktátusoknak.
[3] Feljebb 4:11.
[1] Feljebb 10:13.
[2] Éruvin 103a.
