12. misna
Szekrények és faliszekrények ajtajai
(יב) מַחֲזִירִין צִיר הַתַּחְתּוֹן בַּמִּקְדָשׁ, אֲבָל לֹא בַּמְּדִינָה;
83. §. Ha egy ajtó alsó forgópántja – például egy faliszekrényé – kiugrott a helyéről, vissza szabad tenni az alsó forgópántot a Szentélyben, mivel ha a felső forgópánt nem akadt ki, akkor
könnyűszerrel visszatehető, és a művelet csak rabbinikus tilalom, svut alá esik, azok pedig nem vonatkoznak a Szentélyre, de vidéken nem szabad, nehogy a javítani szándékozó ember kalapáccsal vagy fejszével üsse, vagy netán szögekkel megerősítse az ajtót, ami tiltott munka lenne.
וְהָעֶלְיוֹן – כָּאן וְכָאן אָסוּר.
Ha viszont a felsőforgópánt akad ki, minek folytán az ajtó kidől, akkor itt is és ott is, a Szentélyben és a Szentélyen kívül egyaránt, tilos szombaton a helyére tenni, mivel ez építés lenne, és a Szentélyben sem szabad munkát végezni[1].
רַבִּי יְהוּדָה אוֹמֵר: הָעֶלְיוֹן – בַּמִּקְדָשׁ,
84. §. Rabbi Jehudá viszont úgy tartja: Még ha a felsőakadt is ki, a Szentélyben az is visszatehető, mert rabbi Jehudá nézete szerint az „építés” fogalomköre nem vonatkoztatható tárgyakra, és a forgópánt helyreillesztését mindenképp csak svut tiltja, márpedig a svut tilalmai nem vonatkoznak a Szentélyre.
וְהַתַּחְתּוֹן – בַּמְּדִינָה.
És ha az alsó forgópánt akad ki, az ajtó nem esik ki, és könnyű visszaakasztani, következésképp az bárhol – akár vidéken is – visszahelyezhető szombaton.
[1] Egy másik magyarázat szerint az „építés” fogalma nem vonatkoztatható tárgyakra, és a tiltás oka ebben az esetben az, hogy egy ilyen fontos svut a Szentélyben is kötelező, nehogy valaki kalapáccsal vagy szekercével odaüssön (lásd Toszáfot Jom Tov).
