4/5. Zsidó Tudományok Szabadegyeteme 2.kötet. A Szombat parancsa

A másik lélek és a szombati élvezetek

A másik lélek és a Szombati élvezetek…
Németh Zoltán beszélget Oberlander Báruch rabbival
1. Miért nekünk adta a Szombatot az Örökkévaló?
Mert a zsidó népnek adta a többi 612 parancsolatot is…
A Talmud Sábát 10b. idézi, hogy azt mondta Isten Mózesnek: „Egy jó ajándékom van a kincstáramban, Szombat a neve, és azt a zsidóknak szeretném adni”. Másik Midrás Börésit Rábá 11:8. szerint panaszkodott a Szombat Istennek: „a teremtésben mindennek van párja (hím és nőstény, a hatnapos teremtés is páros számú), kivéve nekem”, erre így válaszolt neki az Örökkévaló: „a zsidó nép a te párod”. A Szombat mindenképpen különleges kincs és ajándék a számunkra, ezért mondja a Talmud (Szánhedrin 58b.), hogy nemzsidónak tilos úgy pihenni Szombaton, mintha ez Szent Pihenő Nap lenne számára, mert akkor elveszi tőlünk, amit mi kaptunk.
2. Mi a Szombat üzenete a zsidó ember számára?
A Szombat olyan fontos micvá, hogy ez a Tíz Parancsolat egyike, s a Tíz Parancsolat kétszer is szerepel a Bibliában. Két okot is említ erre az Örökkévaló: a Tíz Parancsolat első ismertetésekor, 2Mózes 20:11-ben ezt mondja: „…mert hat nap alatt alkotta az Örökkévaló az eget és a földet… és megpihent a hetedik napon; ezért megáldotta az Örökkévaló a Szombat napját, és megszentelte azt”; a Tíz Parancsolat megismétlésekor 5Mózes 5:15 pedig ezt: „és emlékezzél meg arról, hogy szolga voltál Egyiptom országában és az Örökkévaló a te Istened kivezetett téged onnan… azért parancsolta meg…, hogy megtartsad a Szombat napját”. Azaz a Szombat egyfajta hálaadás is, hogy már nem vagyunk rabszolgák és szabad megpihennünk. Továbbá a Szombati pihenés megerősíti hitünket a Teremtés történetében (valamit a semmiből), amivel kijelentjük, hogy Isten a világ Teremtője és Királya, és minden Tőle függ. Természetesen, hogy ha ezzel a tudattal élünk, akkor a hat munkanap alatt is ragaszkodunk az Ő előírásaihoz.
3. Mit jelent az, hogy: „Isten megpihent a hetedik napon?” Hogyan kell ezt értenünk?
Isten nem a munka fáradságait pihente ki (hiszen ha ez fáradozás lenne Számára, akkor nem Istenről lenne szó…), hanem az alkotásban pihent meg, állt meg. Ebből érthetővé válik, hogy a nekünk előírt szombati pihenés is főleg az alkotásban való megpihenést, megállást jelenti.
4. Mik a főbb tilalmak Szombaton, és miért tilosak?
Az első kategória: a kenyér- illetve ételkészítési munkák a vetéstől és szántástól kezdve a szitáláson és dagasztáson át a sütésig és főzésig (11 főmunka). A második kategória: a ruhakészítési munkák a nyírástól és mosástól kezdve a fonáson át a kötésig és a varrásig (12 főmunka). A harmadik kategória: a bőrkészítési munkák a vadászattól és az élőlény megölésétől a bőr kikészítéséig és kenéséig (8 főmunka). A negyedik kategória: építéstől a rombolásig, az írástól a radírozásig, a tűzgyújtástól az eloltásig, valamint a hordás a lakásból az utcára, vagy fordítva, illetve az utcán. Összesen 39 főmunka illetve alkotás (Ávot möláchot).
A főmunka kifejezés azt jelzi, hogy ezeken belül még alkategóriák is léteznek, melyek hasonlítanak a főmunka jellegéhez. Egy egyszerű példa: mindegy, hogy lúdtollat, ceruzát, vagy golyóstollat használok, vagy rajzolok, vagy akár számítógépen rögzítek információt, jellegében ugyanaz történik: írás. A modern technológia gyorsabbá egyszerűbbé tette a folyamatot, de a munka jellegét nem változtatta meg.
A munkáknak ezt a listáját onnan ismerhetjük, hogy Isten Szombaton nem engedte folytatni a sivatagi Sátor építését (2Mózes 31:12–17.; 35:1–3.). Ebből következtettek a Talmud Bölcsei, hogy minden olyan munka, ami szükséges volt a Sátor építéséhez az tilos Szombaton. A Bibliában több utalást nem találhatunk olyan munkára, amely tilos lenne.
5. Lehet-e a Szombatot különböző szinten megtartani?
Igen. Annak ellenére, hogy minden zsidónak kötelessége teljes Szombatot tartani, de a zsidó vallás soha nem támogatta az „egész vagy semmi” elvét. Mindig jobb a valami a semminél. Hogy csak egy példát említsek: a Háláchá nagy különbséget tesz aközött, aki nyilvánosan megszegi a Szombatot (mechálél sábát beferheszjá), és aközött, aki titokban. Súlyosabb dolog a nyilvános megszegés, mivel ez azt mutatja, hogy az illető nem hisz az egészben, míg a másik legalább szégyelli magát. Ugyanígy ha valaki Szombaton kocsival megy templomba különbség van aközött, ha a templom előtt áll meg, vagy ha két utcával arrébb parkol… habár természetesen mindkettő tilos. Ugyanígy érdemes megemlíteni, hogy aki Szombaton magával visz valamit, legalább próbálja azt a zsebe legmélyére eldugni, és ne járjon táskával, retiküllel. Természetesen ez a szombattartásnak a legalacsonyabb szintje, de jó kezdet.
6. Ha a Szombat a pihenésünket szolgálja, miért nem pihenhetünk úgy, ahogy mi szeretnénk?
Semmi akadálya nincs az efféle pihenésnek, de ezzel nem fogunk megemlékezni az alkotó munka utáni isteni megpihenésről. (Egyébként még a pihenés sincs biztosítva, lásd a szombati kocsimosást és a kertészkedést…)
7. Vannak olyan törvények, melyek kifejezetten fárasztóvá teszik a Szombatot, pl. a hosszú gyaloglás, az utazás tiltása miatt. Miért nem a pihenés az elsődleges?
Már fent is említettem, hogy az Isten Szombaton az alkotásban állt meg. Nem lehet úgy megemlékezni erről, hogy az ember ugyan létrehoz valamit, alkot (motort beindít, energiát termel, stb.), de legalább kipiheni magát. (Még akkor sem, ha így legalább elmegy a zsinagógába – imádkozni otthon, egyedül is lehet!) Az ideális természetesen az, hogy a pihenés miatt is legyen élvezetesebb a Szombat, de a hangsúly az alkotó tevékenység megszakításán van.
A Sábát szó betűit sokan mint mozaik szó értelmezik: siná bösábát táánug – vagyis a szombat (délutáni) alvás az élvezetes – de természetesen nem ez a Szombat lényege.
8. Miért megengedett a házasélet Szombaton, ha tilos teremteni?
Ez más jellegű alkotás, és, amint korábban említettem, a Bibliában sehol sem találhatunk utalást arra, hogy ez tilos lenne. Sőt, a házasélet nemcsak hogy nem tilos, de inkább ajánlatos. Ez is a szombati élvezetek egyike. Itt lényegében a Szombat másik oldaláról van szó. A Szombat nemcsak munkatilalmakat jelent, hanem vannak tevőleges részei is, s ezek alkotják a Szombat „lelkét”. Itt nemcsak a többi élvezetre utalok, mint például a finom ételek, ünnepi ruha, stb., hanem a Szombat megfelelő fogadására a (naplemente előtti!) gyertyagyújtásra, az imákra, a kidusra (a Szombat fogadására, a borra mondott áldásra) és a hávdálára (a Szombat búcsúztatására), a tóratanulásra. Ezek mind nagyon fontos dolgok. Ezek által is meg lehet tartani egy bizonyos szinten a Szombatot (lásd fent), de az „egészséges Szombathoz” ép testben ép lélek kell, azaz a tiltó és tevőleges előírások megtartásának egyensúlyára.
9. Mi az a „másik lélek” amit kapunk Szombatra? Mit jelent ez?
A nösámá jötérá fogalmát a Talmud említi (Bécá 16a.). Rási ezt úgy magyarázza, hogy ez a jókedv és lehetőség a kulináris élvezetek kihasználására. (Milyen a hétköznapi sólet?…) Más kommentátorok mélyebben gyökeredzőnek tekintik a dolgot. Szerintük ez az a Szentség és Felemelkedettség, amit a zsidó ember Szombaton érez. Az egyik chászid rebbéről azt mesélik, hogy amikor egyszer hétköznapon felvette a szombati kaftánját, kiderült, hogy Szombaton fizikailag is nagyobb méretet visel. Egyébként ez az oka annak, hogy Hávdálákor böszámimot szagolunk, hogy megnyugtassuk magunkat a nösámá jötérá elvesztése után.
10. Milyen esetekben lehet megszegni a Szombatot egy másik micvá miatt? Mi van például akkor, ha megbetegszik valaki, vagy ha tűz üt ki a házban?
Általános alapelv a zsidóságban, hogy nem lehet válogatni micvák között, azok csak ritkán „adják át helyüket” egymásnak. De a pikuách nefes, azaz életmentés felülbírálja majdnem az összes többi micvát. De ez csak valóban emberélet megmentésére vonatkozik – nem vonatkozik vagyon- és értéktárgyak megmentésére. Így ha tűz ütne ki a házban és biztosan nem fog életveszélyt okozni, pl.: mindenkit időben ki lehet vezetni, akkor a tüzet nem szabad eloltani. A Rö­má (Sulchán Áruch, Orách Chájim 334:26.) leírja, hogy amikor nemzsidók között lakunk azt is bele kell számítani az életveszélybe, hogy a nemzsidó szomszéd hogyan fog reagálni a tűzesetre!
11. Mit nyújt a Szombat egy vallásos zsidó embernek?
Nehéz ezt elmondani annak, aki még nem tapasztalta személyesen a Szombatot. A Szombat olyan igazi nyugalmat ad, amit semmilyen más körülmény között nem lehet elérni, amikor se telefon, se számítógép, se Internet nem jöhet számításba. Ugyanúgy utazás, mozi, stb. is ki van zárva. Ilyenkor bontakozik ki igazán a zsidó ember valódi szellemi bensője. Ilyenkor nem foglalkozik mással, mint házastársával, gyermekeivel, szüleivel, imával és tanulással. Van ennél jobb? December környékén sokszor lehet hallani olyan véleményeket, hogy azért fontos egy másik vallás bizonyos ünnepének megünneplése, mert az a „szeretet ünnepe”, amelyet a család együtt tölt, stb., stb. Igen de ez a szombattartó zsidónak minden héten kijut! Én azzal a felhívással fejezném be, hogy próbálja meg mindenki egy-két hónapon keresztül minél szigorúbban megtartani a Szombatot és a tapasztalatai alapján döntse el, hogy igazam van-e vagy sem! Szerintem sohasem fogja abbahagyni!
Minden feltett kérdésre próbáltam választ adni, de a Szombat nagyon széleskörű és nagyon fontos téma, részletesebben kellene még szót ejteni a következő dolgokról: a munkatilalmak és azok alkategóriái, a szombati étkezések és a kidus, mikor lehet nemzsidótól segítséget kérni Szombaton, modern technológia és a Szombat, szombatóra, szombati ima, tóraolvasás, stb. Remélem lesz még alkalmunk ezekre részletesen is kitérni.
  • Küldés emailben

Fejezetek