3/2. Zsidó Tudományok Szabadegyeteme 2.kötet. A Szombat parancsa

Milyen dolgokról szabad beszélni szombaton

Rabbi Joszéf Káro – Rabbi Mose Iszörlisz:
Sulchán Áruch: A „terített asztal”
Orách Chájim: Az élet útja
 
Bevezetés
Az itt olvasható két fejezet, az első olyan fordítás ami az eredeti Sulchán Áruchból, a zsidó jog legfontosabb és leginkább használatos könyvéből lett magyarra fordítva. Ne tévesszük össze a rabbi Slomó Ganzfried által írt Sulchán Áruch kivonatával, ami már megjelent magyarul.
A Sulchán Áruch írója rabbi Joszéf Káro (1488 Spanyolország–1575 Cefát, Izrael), a dőlt betűvel szedett szöveg pedig, az askenáz zsidóság számára mérvadónak elfogadott, rabbi Mose Iszörlisz [Römá] (1530–1573 Krakkó) kiegészítései, magyarázatai és vélemény eltérései.
306. fejezet
Milyen hétköznapi dolgokról szabad beszélni szombaton
1. §. [Írva van (Jesájá 58:13.): „…ha a szombatot… megtiszteled azzal, hogy] nem jársz dolgod után…” Ez arra tanít minket, hogy az ember hétköznapi dolgai szombaton még akkor sem folytathatók, ha ez nem is jár semmiféle tiltott munkával.
Például tilos szemlét tartani a birtokunkon, és fölmérni, mit kell csinálni másnap, vagy elmenni a város kapujához, még szombat napján, azért, hogy az ember este azonnal indulhasson a fürdőbe. Hasonlóképpen nem szabad a sötétedés előtt elmenni a szombati techum határához munkások felvétele végett.
Hasonlóképpen tilos járkálni szombaton lovat, hajót vagy kocsit keresve, amivel utazhatunk szombat után.
Szabad viszont elmenni a techum határához, és ott várni ki az estét abból a célból, hogy elhozzuk onnan valamelyik állatunkat. Vannak szaktekintélyek, akik azt írják, hogy ha az állat nem tud járni a maga lábán, ha például gödölye, akkor nem szabad a techum határához menni és ott várni estig, hogy elhozzuk, mert még akkor ebben az esetben akkor sem lenne szabad elhozni, ha a techumon belül van, mivel tilos élő állatot vinni, mert az mukce.
2. §. Ha az állatunk a techumon kívül áll, szólíthatjuk, hogy jöjjön be.
3. §. Ki lehet menni a techum határához és várni ott az est leszálltáig azért, hogy gondoskodjunk egy menyasszony illetve egy halott szükségleteiről, ha például szeretnénk az utóbbinak koporsót vagy szemfedőt vinni.
Szintén szabad utasítani egy másik zsidót, hogy menjen, és várjon ott estig, hogy odavigye ezeket a holmikat, és szabad azt is mondani neki, hogy „Menj el holnap erre és erre a helyre, és vedd meg, ami kell a micvához, és ha nem találod azt, ami kell, menj erre és erre a helyre; ha nem kapod meg száz pénz árán, vedd meg kétszáz árán.”
Nem szabad viszont vételárat mondani neki, például nem szabad neki határozott összeget mondani, amit nem léphet túl, és hasonlóképpen, ha az illető vett az eladótól nyolc pénz értékű árut, nem mondhatja neki ügynök vagy küldönc útján, „Adj nekem még két pénz értékűt, és akkor tízzel fogok neked tartozni.”
Ha pedig mindenképpen muszáj vételárat mondani a küldöncnek, akkor bármilyen módon utasíthatjuk, még vételárat is megjelölhetünk, mivel egy micva érdekében tesszük. Más szaktekintélyek, azonban ezt is mindenképpen tiltják, és ez az általánosan elfogadott vélemény.
A szombati munka bére
4. §. Ha valaki munkást fogad fel, hogy vigyázzon egy gabonamezőre vagy bármi másra, nem fizethet neki a szombati munkáért. Következésképp a munkás nem felelős azért, ami szombaton történik a mezőn.
Ha viszont a munkás egyhétre, egy hónapra, egy évre vagy hét évre szegődött el, akkor a szombati munkájáért is kap fizetséget, következésképp felelős minden olyan kárért, amely az ő hanyagsága miatt következett be szombaton.
Ha valaki felfogad egy munkást egy hónapra, és kiköti, hogy egy meghatározott összeget fizet neki naponta, akkor az a munkás napszámosnak tekintendő.
A munkás mondhatja azt is: „Fizess nekem illetményt erre a tíz napra.”
5. §. Tilos kántort felfogadni szombati imádkozásra, de van egy szaktekintély, aki megengedi ezt.
Ha a kántort egy évre vagy egy hónapra fogadják fel, akkor minden vélemény szerint meg van engedve.
Egy Micvá érdekében tett mérés
6. §. „Mennyei ügyekről”, például egy szombati micvával kapcsolatos dolgokról szabad beszélni. Szabad például számításokat végezni micvával kapcsolatos dolgokban, adományokat megállapítani, a közösséget érintő dolgokat áttekinteni, gyermek eljegyzése felől intézkedni, és Tórát vagy mesterséget tanítani neki.
Csak azt szabad megbeszélni egy tanítóval, hogy hajlandó-e szolgálatba állni, de tilos ténylegesen felfogadni vagy olyan pénzösszeget említeni, amit a szolgálataiért kap.
Vannak szaktekintélyek, akik azt mondják: van ahol szokás „Mi sebérách”-ot recitálni a Tóra olvasójának, aki akkor megfogadja, hogy pénzt adományoz jótékonyságra vagy a Tóra-olvasónak. Szombaton mindazonáltal tilos meghatározni az adomány összegét. Az általános szokás azonban ezt megengedi, mert kegyadományt szabad meghatározni szombaton.
7. §. Szabad olyan méréseket eszközölni szombaton, amelyek micvával kapcsolatosak. Például szabad megmérni, hogy a mikvében megvan-e a megkívánt legkevesebb 40 szöá víz, szabad mérni egy beteg embert derekát és ráolvasásokat suttogni közben, ahogy az asszonyoknál szokásos, mivel ez szintén micvával kapcsolatos mérésnek tekintendő.
8. §. Szabad szombaton hétköznapi dolgokra gondolni, mindazonáltal az oneg sábát (a szombat élvezetének kötelessége) miatt jobb egyáltalán nem gondolni rájuk, ezért hát szombaton az ember tekintse minden munkáját befejezettnek.
Mire utasíthatunk nemzsidót
9. §. Tilos nemzsidót arra utasítani, hogy menjen a techumon túlra szombaton, hogy értesítse egy meghalt személy rokonait, hogy jöjjenek és dicsőítsék. Ha viszont egy beteg közeledni érzi a végét, és kéri, hogy valakit küldjenek a rokonaiért, akkor természetesen szabad ebből a célból egy nemzsidót küldeni a techumon túlra.
10. §. Szabad elzálogosított holmit zsidónak szombaton kiadni, feltéve, hogy a holmi ruhadarab, és a nemzsidó úgy viszi el, hogy ruházatként magára ölti.
11. §. Szabad házat venni szombaton Izraelben nemzsidótól, és a nemzsidó aláírhatja az eladási bizonylatot, és bejegyeztetheti a bíróságon. Mármint az ő nemzsidó bíróságukon, és nem zsidó írással. Mivel ez amúgy is csak rabbinikus tilalom alá esik, és a tilalom nem vonatkozik olyan esetekre, amikor zsidók Szentföld-i letelepedéséről van szó.
A közösség ügyei szombaton
12. §. Szabad tárgy elvesztését szombaton bejelenteni szombaton, még ha a tárgy mozdítása szombaton tilos is.
Szabad hatálytalanítani szombaton közösség általi eltiltásokat, noha a hatálytalanításra szombaton nem feltétlenül van szükség, mivel a szombat olyan nap, amikor a közösség összegyűlik, és ez úgy tekintendő, mint közösségi ügy, amiről szabad beszélni szombaton. Eltiltás viszont csak akkor lehet szombaton elrendelni, ha a dolog szombati szükségletet érint.
13. §. Tilos szombaton kihirdetni, hogy akinek joga van egy eladásra kínált földterületre, az jöjjön és nyilatkozzon róla, mert ha nem, elveszíti a jogosultságát.
Hasonlóképpen tilos szombaton bejelenteni, hogy van bor eladó, mivel ez hasonlít az adás-vételhez.
14. §. Ha valaki szombaton üzenetet kap, hogy a lányát elrabolták az otthonából, és át akarják téríteni, az illető köteles azonnal indulni, hogy megpróbálja kiszabadítani. Szükség esetén még a három párszáot-os határon túlra is el kell mennie. Ha pedig ezt nem akarja magától megtenni, a bét dinnek kell megparancsolnia neki, hogy tegye meg.
307. fejezet
A hétköznapi beszédtől függő dolgokra vonatkozó szombati törvények
1. §. [Írva van (Jesájá 58:13.): „ha a szombatot… megtiszteled azzal, hogy] nem is beszélsz róluk”. Ez azt jelenti, hogy szombaton ne legyen olyan a beszédünk, mint ahogyan hétköznap beszélünk.
Következésképp tehát tilos olyasmit mondani szombaton: „Holnap elvégzem ezt a munkát”, vagy „Holnap megvásárolom ezt az árut”. Még túl sokat fecsegni sem szabad.
Azok az emberek akik számára az ilyen szóbeszéd örömet okoz, megtehetik, hogy ugyanúgy beszéljenek róluk szombaton, ahogy hétköznap. Annak az embernek viszont, aki ezt nem élvezi, nem szabad ilyenekről beszélni a társa kedvéért.
További, nemzsidókkal kapcsolatos szabályok
2. §. Még akkor is tilos munkásokat fogadni, vagy egy nemzsidót utasítani, hogy fogadjon munkásokat egy zsidó számára szombaton, ha az illető zsidónak csak szombat után van szüksége a munka elvégeztetésére, mert ami szombaton tilos, arra nemzsidót sem szabad utasítani.
Még az is tilos, hogy utasítsunk egy nemzsidót a szombat bejövetele előtt, hogy dolgozzon szombaton.
Szabad viszont megkérdezni egy nemzsidótól szombat után: „Miért nem tetted ezt és ezt szombaton?”, habár az érteni fogja ezekből a szavakból, hogy ezzel azt akarjuk mondani, hogy a következő szombaton tegye meg.
3. §. Tilos pénzt adni nemzsidónak a szombat bejövetele, hogy vegyen számára valamit szombaton. Mondhatja viszont neki: „Vedd meg magadnak, és ha szükségem lesz rá, megveszem tőled szombat után.”
4. §. A zsidó adhat pénzt nemzsidónak pénteken, hogy vegyen számára valamit, feltéve, ha nem mondja neki, hogy „Szombaton vedd meg.”
Hasonlóképpen szabad adni nemzsidónak öltözéket, hogy adja el, de csak akkor, ha nem utasítjuk, hogy szombaton adja el.
Ha valaki felfogad egy nemzsidót az áruja szállítására, és az eljön érte a házához szombaton, nem szabad megengedni neki, hogy elvigye. A zsidó közösségek egykor megbüntették azokat a zsidó kereskedőket, akik megengedték ezt.
5. §. Abban az esetben, ha egy olyan valaki miatt van rá szükség, aki legalább egy kicsit beteg, és rendkívül fontos, hogy ezt megtegyék, illetve valamilyen micva miatt kell megtenni, egy zsidó utasíthat egy nemzsidót, hogy tegyen meg valamit szombaton, amivel nem végez olyan munkát, ami szombaton tórai tilalommal van tiltva, illetve olyan munkát végez ami csupán svut – rabbinikus tilalom.
Például megkérhetünk szombaton egy nemzsidót, hogy másszon föl egy fára a sófárért, amelyre azért van szükség, hogy megfújják a Ros Hasánakor kötelező hangokat, vagy hogy hozzon vizet egy udvaron keresztül, amelyen nem csináltak éruvot, azért, hogy megmosdassanak valakit, aki szenved, ha nem mosdatják meg. Mindazonáltal akadnak szaktekintélyek, akik tiltják ezt.
Lejjebb, az 586. részben a Sulchán Áruch azt mondja, hogy ez meg van engedve. Lásd fentebb, a 276. részt, ahol egyes szaktekintélyek még olyankor is engedékenyek, amikor olyan munkáról van szó, ami tiltva van a Tóra törvénye által.
Készülődés szombaton a hétköznapra
6. §. Szombaton még olyan ügyletekkel kapcsolatosan sem szabad számításokat végezni, amelyeket már lebonyolítottak. Például „ennyit és ennyit adtam ki erre”. Ez azonban csak akkor tilos, ha valaki például olykor számolja ki a munkásai bérét, amikor az még a kezében van. Ha viszont már kifizette őket, meg van engedve.
7. §. Megkérdezheti az ember a társától: „Gondolod, hogy fogsz tudni találkozni velem ma este?”, noha az illető ebből a kérdésből tudni fogja, hogy a másik szeretné munkást bérelni aznap este. Ezzel szemben nem szabad azt mondani neki: „Készülj fel rá, hogy este találkozol velem.”
8. §. Mondhatja az ember a társának szombaton: „Holnap elmegyek X városába”, és hasonlóképpen szabad azt is mondani szombaton, hogy „Gyere velem holnap X városába”, noha a szóban forgó város a techumon túl van, és ezt azért szabad mondania, mivel ha lennének burgenin (őrkunyhók), szombaton is elmehetne oda. Ugyanígy utasíthatjuk a társunkat arra is, hogy tegyen meg másnap valamilyen hasonló cselekedetet, amit más körülmények között szombaton is megtehetnénk – csak fizetségről nem szabad beszélni.
Olyan cselekedet másnapi elvégzésére viszont semmiképp sem szólíthatjuk fel, ami minden körülmények között tilos szombaton, és ezt még akkor sem tehetjük meg, ha csak rabbinikus tilalomról van szó. Ha például gyümölcsünk van a techumon túl, ami mint tudjuk, mukce, akkor nem utasíthatjuk szombaton a tár­sunkat, hogy hozza be nekünk másnap, mivel ezt szombaton semmilyen körülmények között nem tehetné meg.
Az is tiltva van, hogy az illető kimenjen a techumhoz, és ott várja ki az estét, hogy az este leszállta után a lehető leghamarabb odaérjen a gyümölcshöz.
Hasonlóképpen nem szabad azt mondani szombaton, hogy „Holnap megteszem ezt és ezt a [szombaton] tiltott cselekedetet.”
Ezzel szemben elmehet az illető a techum határára, és várhat ott estig, hogy aztán a lehető leggyorsabban eljusson a gyümölcshöz és szemmel tartsa, mert még szombaton is szabad szemmel tartani a gyümölcsöt, ha az a techumon belül van. Ha az illető kizárólag azért ment a határhoz, és azért várta ki ott az estét, hogy vigyázzon a gyümölcsre, akkor még el is hozhatja.
9. §. Szabad odamenni a kertünkhöz és estig várni, hogy aztán szombat után ott gyümölcsöt vagy füvet szedjünk. Mivel az ilyesmit csak a Techum kapcsán tiltották meg, hiszen ott egyértelműen látszik cselekedtünk hátsó célja.
10. §. Szabad szombaton azt mondani egy társunknak: „Vigyázz a gyümölcsömre, amely a techumodon belül van, én pedig vigyázok a tiédre, ami az én te­chumomon belül van.”
Szombati kölcsön
11. §. Ha valaki kölcsönvesz valamit a társától szombaton, nem mondhatja neki, hogy „Hálvéjni”(hitelezd nekem), mert azzal arra utalna, hogy hosszabb időre szeretné megtartani a holmit, és tartani lehetne attól, hogy a hitelező felírja. Mondja ehelyett azt a kölcsönkérő, hogy „Hásiléjni” (add kölcsön nekem),ami ugyanazt jelenti, de nincs ilyen jelentésárnyalata.
Olyan nyelven, amelyben a héberrel ellentétben nem létezik két olyan szó, mint a „Hálvéjni” illetve a „Hásiléjni”, hanem csak egy szó van rá, akkor azt kell mondani: „Add ide”.
Ha valaki szombaton kölcsön kér valamit, és nem akarja bizonytalanságban hagyni a kölcsönadót, hagyhat nála zálogot, de ilyenkor nem mondhatja, hogy „Vedd ezt zálogul”, mivel ez hasonlítana a hétköznap szokásos tevékenységhez.
Ahogy szombaton nem szabad kölcsönkérni, ugyanúgy nem szabad kölcsönt visszafizetni sem.
Könyvek, listák és levelek olvasása szombaton
12. §. Ha valaki vendégeket hívott, és mindenféle ínyencségeket készített nekik, és leírta az összes meghívott és az összes nekik készített ínyencség nevét, az esetben még akkor sem olvashatja az írást szombaton, ha az nagyon magasan, a falra van írva, mert érvényben van egy óvintézkedés, amit azért léptettek életbe, nehogy valaki világi dokumentumokat, például adósságleveleket és kimutatásokat olvasson.
Még a lista hangtalan olvasása is tilos.
Ha viszont felvéste a szöveget a falra, bevésett írással, akkor olvashatja, de írótábláról vagy deszkalapról akkor sem olvashatja a listát, ha bevésett írással van ráírva.
13. §. Tilos szombaton világi iratokat olvasni, azaz adósságleveleket, kimutatásokat, baráti leveleket: ezt még némán sem szabad megtenni.
14. §. Elolvashatjuk a levelet, amit kaptunk, ha nem tudjuk, mi áll benne, de ezt sem szabad hangosan olvasni, csak magunkban.
Ha a levelet szombaton, a techumról túlról hozták, ajánlatos, ha nem nyúlunk hozzá.
15. §. Ha egy falon vagy kárpiton szokatlan teremtményeket ábrázoló képek vannak, vagy olyan emberekkel kapcsolatos eseményeket mutatnak be, mint például Dávid és Góliát összecsapása, és a képek alatt magyarázó aláírások vannak, akkor ezeket szombaton tilos olvasni.
16. §. Nem szabad szombaton világi figurák mondásait és paraboláit, és olyan erotikus irodalmat olvasni, mint például Emánuel [Római Emánuel ben Slomó] könyve, és nem szabad háborúról szóló könyveket sem. Ilyeneket még hétköznap sem szabad olvasni, mert tiltva van, hogy részt vegyünk a csúfolók ülésében. Emellett vét a „Ne fordulj elilim (bálványok) felé” tilalma ellen is, [amit a Bölcsek úgy magyaráznak, hogy] ne fordulj a hajlamaid felé. Az erotikus irodalom esetében még egy másik tilalomról is szó van, mert annak az olvasása izgatja a jécer hárá-t (a gonosz hajlamot), és aki leírja vagy lemásolja – kinyomtatásról nem is szólva –, az bűnre csábítja az embereket.
Úgy tűnik, hogy a világi jellegű és a háborús tartalmú írások olvasásának tilalma csak a más (nem héber) nyelven írtakra vonatkozik, de a szent nyelven írottak olvasása megengedett. Nekem úgy tűnik a Toszáfot „Kol Kitvéj” című fejezetének textusából, és egyébként is szokás engedékenynek lenni ebben a dologban.
17. §. Szombaton és jom tovkor (ünnepkor) csak a Tórát szabad tanulmányozni, és még világi tudományos könyveket sem szabad olvasni. Van egy szaktekintély, aki megengedi a világi tudományos irodalom tanulmányozását, és nézete szerint asztrolábiumot is szabad szombaton nézegetni (beállítani és használni is, ahogyan az lejjebb, a 308. rész [50. paragrafusá]ban áll).
18. §. Szabad szombaton olyan kérdéseket föltenni egy démonnak, amilyeneket hétköznap is szabad.
A munka amit a nemzsidó a saját érdekében tesz
19. §. Ha egy árut szombaton tönkretesz az eső vagy valami hasonló, netán egy áradás (Értsd: egy folyóé vagy egy tóé) kárt tesz az ember tulajdonában, vagy egy boroshordó összetörik, és odavész a bor, akkor szabad egy nemzsidót odahívni, noha a tulajdonos tudja, hogy a nemzsidó minden valószínűség szerint meg fogja menteni a holmiját.
Azzal kapcsolatosan, amikor árut vagy a gyümölcsöt letakarjuk, hogy megkíméljük az esőtől, lásd a 338. rész 7. paragrafusát.
Hasonlóképpen szabad egy nemzsidónak azt mondani, hogy „Aki megmenti, az nem veszít általa”, ahogy a Bölcsek a tűz esetében is megengedték, hogy azt mondjuk: „Aki eloltja, az nem veszít általa”. Van viszont egy szaktekintély, aki azt mondja, hogy a Bölcsek csak tűz esetében engedték ezt mondani.
20. §. Ha egy zsidó utasít egy nemzsidót, hogy végezzen el neki valamilyen munkát szombaton, akkor abból csak este – azaz szombat után – húzhat hasznot, mégpedig csak az után, amikorra a munka befejeződött volna, ha csak a szombat kimenetele után látnak hozzá.
21. §. Egy zsidó szombaton még akkor sem mondhat olyasmit egy nemzsidónak, hogy „Fogd ezt a húst, és főzd meg magadnak”, ha nem kötelessége etetni, és a főzésből nem származik haszna.
Viszont mondhatja neki, hogy a saját érdekében végezzen el valamilyen munkát.
A napszállta és a csillagok megjelenése közötti időszak
22. §. Ha valamilyen micváról van szó, minden rabbinikus tilalmat meg szabad szegni a szombat bejövetelekoridején, azaz a napszállta és a csillagok megjelenése között. Ilyenkor például meg szabad kérni egy nemzsidót, hogy gyújtson gyertyát, vagy el szabad különíteni a papi tizedet, ha korábban nem volt időnk rá, és ekkor kell megtennünk.
Amire nem szabad nyíltan utasítani egy nemzsidót szombaton, arra célzás formájában sem szabad felszólítani. Arra viszont szabad célozni, hogy szombat után tegyen meg valamit.
Ha egy nemzsidó gabonával tartozik egy zsidónak, és szombaton hozza meg, az esetben van olyan nézet, mely szerint a zsidó odaadhatja a magtár kulcsát, hogy a nemzsidó tegye be, mérje meg és számolja meg, amit hozott. Ennek az a magyarázata, hogy a nemzsidó önmagának végzi a munkát, mivel a gabona mindaddig nem a zsidóé, amíg nincs lemérve és nincs elszámolva, és erre csak szombat után kerül majd sor.
Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha egy zsidó látja, hogy egy nemzsidó sajtot készít szombaton, és később vesz tőle. A nemzsidó ugyanis a saját érdekében végezte a munkát, mivel szombaton a zsidó még nem vette meg a sajtot. Ez még akkor is meg van engedve, hogy ha a zsidó egy-két hónapig a nyája mellett marad, és a nemzsidó azzal az egyértelmű szándékkal készíti a sajtot, hogy neki adja el.
  • Küldés emailben

Fejezetek