A HÉBER ÁBÉCÉ ( ) – אלף-בית
      ו
Váv (v)
     ה
Hé (h)2
     ד
Dálet (d)
     ג
Gimel (g)
    ב
Vét (v)
    בּ
Bét (b)
     א
Álef1
     ך
Szóvégi
Cháf
     כ
Cháf
(ch)3
     כּ
Káf (k)
     י
Jud (j)
    ט
Tet (t)
    ח
Chet
(ch)3
     ז
Zájin (z)
     ע
Ájin1
     ס
Számech
(sz)
     ן
Szóvégi
nun
     נ
Nun (n)
     ם
Szóvégi
mem
    מ
Mem (m)
     ל
Lámed (l)
     ר
Rés (r)
      ק
Kuf (k)
     ץ
Szóvégi
cádi
     צ
Cádi (c)
     ף
Szóvégi
     פ
Fé (f)
     פּ
Pé (p)
     ת
Táv (t)
     תּ
Táv (t)
    שׂ
Szin (sz)
     שׁ
Sin (s)
A MAGÁNHANGZÓK – הנקודות
      
      ְ
      ֶ
   ֵ
      ַ
      ָ
Cholám (o)
Svá (ö)
Szegol (e)
Cére (é)
Pátách (á)
Kámác (á)
       ֱ
      ֲ
      ֳ
       וּ
      ֻ
      ִ
Chátáf
szegol (e)4
Chátáf
pátách (á)4
Chátáf
kámác (o)4
Suruk (u)
Kubuc (u)
Chirik (i)
1 Néma betű.2 Szóvégen néma.3 Erős h, mint a „technika” szóban.4 Röviden ejtett, ún. félhangzók.
A betűk átírása a mai héber kiejtést tükrözi. Csekély különbséggel (az utolsó mássalhangzónál: táv–szóv és három magánhangzónál: kámác–ó, cholám–aj és suruk-kubuc–ü) azonos a régebben Közép- és Kelet-Európában használatos héber kiejtéssel.

 

Megszakítás