Az első zsidók, akik hosszabb-rövidebb időre már a 18. század végén is megfordultak Szentendrén, írásos formában először 1822-ben vannak említve Izbégről, mely ma már a város részét alkotja. A város szívétől viszont egészen 1849-ig távol tartották a zsidókat a már ott élő kereskedők, hogy ők továbbra is kihívások és konkurencia nélkül működhessenek. 1840-ben még csak… Tovább A szentendrei zsidó közösség múltja és jelene 1. rész

Schwartz Ávrahám Jehudá há-Kohén (1824–1883 / 5644. tisri 24.) édesanyja, Hendele (1780–1825) már a kilencedik hónapban volt, amikor mindenki intése ellenére elment a zsinagógába, hogy meghallgathassa az akkori mádi rabbi, Rosenbaum Ámrám (Ámrám Hászidá; 1790–1829 / 5690. hesván 16.)1 sábeszi dróséját. Ráv Ámrám beszéde alatt Hendele asszony zokogni kezdett, mire a körülötte ülő nők rémülten sereglették… Tovább Schwartz Ávrahám Jehudá há-Kohén mádi rabbi

1889. november 10-én az egylet kert­jében szoboravatási bankettet ren­deztek. Az ünnepség és a büszt he­vesi Bischitz Dávidné Fischer Jo­hannának készült, de nagy titokban, mert ha Bischitzné tudomást szer­zett volna a „felhajtásról”, akkor biztosan megpróbálta volna sza­botálni azt. Bischitzné pedig meg­érdemelte a gálát, hiszen egyike volt a legnagyobbaknak, akik a hazai nyomort enyhítették: 1866-tól, amikor megalapította… Tovább Bischitzné és Fővárosi Szegény Gyermekkert Egyletet

Bischitz Johanna Tata-Tóvárosban született a híres herendi porcelángyáros, Fischer Mór leányaként. Az 1848-as szabadságharc alatt a sebesült honvédeket ápolta otthonába. 1866-ban kezdeményezésére megalakították a Pesti Izraelita Nőegyletet, mely egyhamar a jótékonyság fővárosi fellegvára lett. A számos zsidó alapítású karitatív intézményből egyet mindenképp érdemes kiemelni, mégpedig a Fővárosi Szegény Gyermekkert Egyletet. Az egyletet 1879. április 24-én… Tovább A jótékonyság női példaképe: Bischitz Johanna

A karitatív tevékenységek nem csak napjainkban fontosak a zsidó vallási szervezeteknek, hanem nagy múltra tekint vissza a jótékonyság hagyománya. Kohn Arnold tekintélyes, régi magyar múltra visszatekintő zsidó családból származott. A Rumbach utcai zsinagóga vezető elöljárója, emellett a Pesti Izraelita Hitközség jótékonysági elöljáróhelyettese és a Chevra Kadisa tagja volt.[1] Jó nevű sírkőüzletet épített ki, melynek székhelye… Tovább A jótékony pesti sírköves

2019. 06.12-én Szentesen beszélgettünk a Puskásné Halál Ágnessel a városi szociális helyzetről, a különböző területeken megjelenő csoportok problémáiról, legfontosabb megoldandó kérdéseiről. A beszélgetést megelőzően egy szakmai nap részesei voltunk, ahol a város szociális intézményeinek ellátottjai mutatták be előadásaikat. E program szakmai értékét az integráció és az intézményi szerepvállalás jegyében fogalmazhatjuk meg. A magyarországi szociális intézmények… Tovább LAKI ILDIKÓ – KOVÁCS GYÖRGYI SZOCIÁLIS HELYZET – SZENTESI HELYZETKÉP

A magyarországi fogyatékossággal élő emberek számára vonatkozó pontos (relatív pontos) adatokat az 1990-es évektől találhatunk, mely számadat folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Bár a 2011. évi adatok esetében a látható számadatban némi csökkenés ugyan felfedezhető, amelynek oka, hogy a népszámlálás új kategóriát épített be a tartós betegségben szenvedők klaszterével, így a két csoport között némi átrendeződés… Tovább Laki Ildikó: Szociális kérdések – fogyatékossággal élő emberek Magyarországon

Lovelock és Weinberg osztályozási elméletét tekintve elmondható, hogy az adományozási motivációkat egyfelől a másokon való segítés vágyával, a felelősségérzet kinyilvánításával kell jellemezni, másfelől a szokás, az évek óta történő erős kötődés formájának vizsgálatával.  Jelentős szempontot képez az intézményhez való kapcsolódás erőssége, az intézmény fenntartására irányuló törekvés és a bűntudat is, mely a szervezetért való tettek… Tovább Dr. Laki Ildikó: Miért adományozunk?[1]

A társadalmi (re)integráció napjaink egyik kiemelt témája, mely szorosan összefügg a szociális gondoskodás modern formáival. A munka ebben a kontextusban nem csupán a megélhetés forrása, hanem az emberi méltóság, a társadalmi hasznosság és az öngondoskodás garanciája is. Egy-egy munkaerőpiaci siker amellett, hogy hatalmas változásokat hozhat az egyén életében, másokat is inspirálhat arra, hogy önerőből vagy… Tovább Vissza a munka világába

A miskolci önkéntes akció és módszertani tanulságok   A Transznacionális Együttműködések program keretében megvalósuló önkéntes akciók során Miskolcon tehettünk valami jót és gondolkodhattunk el a segítségnyújtásról mint életre szóló elköteleződésről. Bús Katalin és az általa koordinált, szinte egy kis közösséggé formálódott csoport – ami többek között civil egyesületek tagjaiból, szociális szakemberekből és önkéntes alapon segítőkből… Tovább Egy életre szóló vállalás

    06.12-én Szentesen beszélgettünk Puskásné Halál Ágnessel a városi szociális helyzetről, a különböző területeken megjelenő csoportok problémáiról, legfontosabb megoldandó kérdéseiről. A beszélgetést megelőzően egy szakmai nap részesei voltunk, ahol a város szociális intézményeinek ellátottjai mutatták be előadásaikat. E program szakmai értékét az integráció és az intézményi szerepvállalás jegyében fogalmazhatjuk meg. A magyarországi szociális intézmények… Tovább LAKI ILDIKÓ – KOVÁCS GYÖRGYI SZOCIÁLIS HELYZET – SZENTESI HELYZETKÉP

Szakmai kirándulás az EGÉSZSÉGDOKK Addiktológiai Központ és Serdülő Krízis Centrumban   A Transznacionális Együttműködések program keretében június 25-én Székesfehérvárra, az EGÉSZSÉGDOKK Addiktológiai Központ és Serdülő Krízis Centrumba látogattunk, ahol az EGÉSZSÉGDOKK Alapítvány munkatársai osztották meg velünk tapasztalataikat. Az alapítvány integrált intézményként nem csupán egészségügyi, de szociális ellátó tevékenységet is végez a felnőtt, illetve a gyermek… Tovább Amikor az ellenség a kapukon belül van

Kihívások és megoldási javaslatok az Olajág Otthonokban   A Transznacionális Együttműködések program keretében április 29-én, Miskolcon adott elő Szerémi Ágnes, az Olajág Otthonok II. intézményvezetője. Előadásának címe „Kihívások és innovatív válaszok az Olajágban” volt, melyeket részletekbe menően ismertetett is a hallgatósággal. Az előadó több olyan területet jelölt meg, ahol a legnagyobb kihívásokkal kell szembenéznie napjainkban… Tovább Idősotthoni gondozás napjainkban

1870. február 9-én megalakult Nagyváradon a zsidó hitközség, melynek első elnöke az a Brüll Lipót, aki a Kereskedelmi Csarnok elnöke is volt 12 éven át. A két világháború között Nagyvárad húszezer izraelitája valamennyi vallási irányzatot képviselte.  A zsinagóga a ’20-as évek végén épült Pintér István tervei alapján, az utolsó a hat közül, amelyik még most is… Tovább Rothschild Erzsébet: A nagyváradi zsidó hitközség

A régióban a 19. századra megerősödtek a zsidó közösségek, leginkább az ortodox irányultságú közösségek voltak jellemzőek. Pozsonyban a Chátám Szofer (Schreiber Mózes rabbi) vezetésével világhírű jesiva működött. Baruch Myers rabbi és felesége, Chanie 1993-ban az Amerikai Egyesült Államokból érkezett Szlovákiába a Chábád Mozgalom képviseletében. Az ország főrabbijaként Myers rabbi családjával a pozsonyi zsinagógát látogató zsidók számára… Tovább Rothschild Erzsébet: A pozsonyi közösség

    Évekig tartó előkészületek és nehezen leküzdhető akadályok után 1990. augusztus 1-én alakult meg a Magyar Rák Liga, 1994-től MagyRákellenes Liga. Az első időkben a Liga a nőgyógyászati daganatokkal és az emlőrákkal küzdő betegekkel foglalkozott leginkább. Annak idején sokkal nagyobb stigmát jelentett a rák, s krízis krízis után következett, mind a beteg, mind a… Tovább Rothschild Erzsébet: Magyar Rákellenes Liga Hatvani Alapszervezet

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működik az Egyesített Szociális Intézmény, amely személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatási és szakosított ellátási forma keretében étkezést, nappali átmeneti és tartós bentlakásos szociális ellátást nyújt az életkoruk, egészségi állapotuk valamint szociális helyzetük miatt rászorultak részére. A szolgáltatások egymásra épülve valósulnak meg. Az intézményben személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások: -időskorúak tartós… Tovább Rothschild Erzsébet: ESzI II. sz. Idősek Otthona Székesfehérvár

A szegregátumokban az országos átlagtól messze elmarad az ott élők iskolai végzettsége, még egy-egy szakma megszerzése is ritkaságszámba megy. Sokan még az általános iskolát sem fejezik be, és előfordul a teljes analfabetizmus is. Ebből kifolyólag az ott élők jelentős hátrányban vannak a nyílt munkaerőpiacon, nehéz stabil és jövedelmező munkát találniuk. Kiugróan magas az inaktívak aránya: aki dolgozik is, általában a… Tovább Rothschild Erzsébet: Bagázs Közhasznú Egyesület