Rothschild Erzsébet: A nagyváradi zsidó hitközség

1870. február 9-én megalakult Nagyváradon a zsidó hitközség, melynek első elnöke az a Brüll Lipót, aki a Kereskedelmi Csarnok elnöke is volt 12 éven át.

A két világháború között Nagyvárad húszezer izraelitája valamennyi vallási irányzatot képviselte.

A zsinagóga a ’20-as évek végén épült Pintér István tervei alapján, az utolsó a hat közül, amelyik még most is áll a városban. Az épület a zsidó közösség tulajdonában van, de 2016-ban a város örökségvédelmi hivatala átvette a felügyeletét. A szintén jelentős Cion zsinagóga megújulásáról 2015-ben történt meg. A Sebes-Körös fölé magasodó zsinagóga Nagyvárad fontos látványosságának számít. Az épület hosszú évekig állt üresen, egyre romló állapotban. Az eklektikus stílusú templom Busch Dávid és id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján készült el 1878-ban.

váradi ortodox izraelita hitközség formálisan 1870 augusztus 5-én alakult meg, holott már jóval a kongresszusi szakadás előtt Nagyvárad számított a zömében ortodox észak-erdélyi zsidóság egyik legfontosabb központjának. Az hitközség a 19. század utolsó két évtizedében érte el fejlődésének csúcspontját, amikor impozáns, reprezentatív közösségi épületeket emeltek, mint például a nagy (ortodox) zsinagógát, a hitközségi irodákat és iskolákat. A nagy zsinagóga 1891-ben épült, Knapp Ferenc tervei alapján neomór stílusban (az egykori Zárda, ma: Mihai Viteazul u. 6.). Befogadóképessége 1050 személy (600 férfi hely a földszinten és 450 női hely az erkélyen). A nagy ortodox zsinagóga mellette később (1908-ban) Incze Lajos tervei alapján felépítették a Sas Chevra nevet viselő kisebb zsinagógát (az egykori Zárda, ma: Mihai Viteazul u. 4) is.

A nagyváradi Mihai Viteazul/Zárda utcai ortodox zsinagóga 1890-ben épült fel, tervezője Bach Nándor, a szatmári Várdomb utcai zsinagóga tervező építésze, kivitelezője Knapp Ferenc építőmester volt. Nyolc évvel ezelőttig semmilyen felújításon nem esett át, ezért először a régi tetőszerkezetet restaurálták az elmúlt időszakban, addig ugyanis, amíg beázott, semmi másnak nem foghattak neki. A gerendák egy részét kicserélték, a tető fémburkolata új, de az ónlemezből készült makk formájú díszítőelemek a régi mintázat szerint készültek. Utána következett az alapzat megerősítése.

 Műemlék épületről lévén szó, minden mozzanatot nagy figyelemmel kellett kidolgozni, valamennyi munkafázist külön engedélyeztetni kellett a kolozsvári Műemlékvédő Intézetnél.

  • Küldés emailben