Mi a különbség a sábesz és a sábát között?
A zsidó élet szíve-lelke a szombat, azaz a sábesz vagy sábát, amely nem pusztán pihenőnap, hanem a teremtés, az identitás és a túlélés ünnepe.
A zsidó élet szíve-lelke a szombat, azaz a sábesz vagy sábát, amely nem pusztán pihenőnap, hanem a teremtés, az identitás és a túlélés ünnepe.
Egy 2016-ban előkerült berlini levéltári dokumentum szerint a náci propaganda arcává tett Goebbels-család „árja mintafeleségének” apja zsidó volt.
Alfonzó vagyis Markos József is bemutatkozott az óbudai zsinagógában.
Mély gyász érte a breszlávi haszid közösséget: meghalt ráv Mose Tzanaani rabbi, aki rendkívüli, önmegtartóztató életet élt, és ismert volt arról, hogy 50 éven át soha nem feküdt ágyba.
A Vörös Falunak nevezett település teljes zsidó lakosságával Azerbajdzsán különleges ékköve.
A cseh kerékpáros Auschwitz körüli útjának fontos célja volt.
Új könyv jelent meg „A kis Edna háborúja” címmel, amely egy gyerek történetét mutatja be a holokauszt idején.
Egy klasszikus mizrahi, zsidó étel, ami egyben egy tökéletes fogás télre.
Pártos Erzsi élete és pályája egyszerre lenyomata a 20. századi magyar színháztörténetnek és a zsidó sors tragikus, mégis emberi méltósággal megélt fejezeteinek.
A legutóbbi Talk-Slo alkalmával Köves Slomó és Müller Péter párbeszéde drámáról, hitről, sorsról és a világ végéről szólt, méghozzá igen személyes hangvétellel.
Egy félrecsúszott cím elég ahhoz, hogy egy alapvetően ismeretterjesztő szándékú cikk sok vallásos zsidó számára sértő benyomást keltsen. Miről is szól valójában az éruv?
Mitől ennyire kimerítő a szülőség? Miért nem lehet „jól” csinálni, és mi az az egyetlen dolog, amire minden gyereknek szüksége van?
Meghalt a Boro Park-i koszoner, azaz mezőkaszonyi rebbe, ráv Rottenberg Jákov Joszef rabbi.
A még ma is életben túlélők többsége gyerekként élte át a borzalmakat.
Egy Ravensbrück-i holokauszt-túlélő gyűrűje végre visszakerült jogos örököseihez.
A gyász, ahogy Megyeri Jonatán fogalmazott: „nem szívesen látott vendég”, ám tanulságai messze túlmutatnak a végzetes tragédiákon.
Hajdú János magyarországi holokauszttúlélő londoni otthonában mesélt.
Január 27. nemcsak egy dátum a naptárban, hanem az emlékezés morális parancsa.