Egy félrecsúszott cím elég ahhoz, hogy egy alapvetően ismeretterjesztő szándékú cikk sok vallásos zsidó számára sértő benyomást keltsen. Miről is szól valójában az éruv?
A Telexen megjelent, Manhattan éruvjáról szóló cikk komoly visszhangot váltott ki vallásos zsidó körökben. Bár az írás második fele többnyire pontos és informatív, az éruv fogalmának keretezése alapvetően félreérti annak vallásjogi szerepét, és olyan értelmezést sugall, amely nemcsak teológiailag hibás, de sokak számára bántó is.
Alig pár óra alatt komoly kedélyeket kavart az „éruv”
Ma kora reggel megjelent egy feltételezhetően ismeretterjesztőnek szánt cikk a Telexen „Az ortodox zsidók damillal tekerték körbe Manhattant, hogy ne kelljen tartaniuk a sabbátot” címmel, amin jó pár vallásos zsidó meghökkent. Én lehet, hogy észre sem vettem volna, viszont a feleségem rögtön ezt ajánlotta figyelmembe, akinek egy Izraelben élő barátnője küldte.
Ezzel párhuzamosan pedig a zsinagógám chat-csoportjába is elküldte valaki, hogy már-már antiszemita címmel jelent meg egy cikk a fent említett oldalon. Elolvastam, s jóllehet én nem éreztem antiszemitának a cikket, tény, hogy egyes szófordulatai meglehetősen indolens módon vannak megírva.
Az éruv nem a szombat kijátszása
A cikk nagyobbik, második fele tényleg ismeretterjesztő, meglehetősen pontos, viszont az éruv koncepciójának a megközelítése alapvetően téves: „Az éruvot jelölő madzagokat a manhattani zsidók erősítették lámpavasakra azért, hogy kijátsszák a sabbátot, vagyis a péntek estétől szombat estig tartó időszakot, amikor a vallásuk szerint kötelező pihenniük.”
Kijátszani annyit tesz, mint csalni, szándékosan szabályt kerülni. De tényleg azért tekerték körbe az ortodox zsidók Manhattant, hogy ne kelljen tartaniuk a szombatot? Természetesen nem.
Az a zsidó ember, aki nem akarja tartani a szombatot nem fog egy éruvvel bajlódni, ami egy nettó vallásjogi megoldás.
Nem lehet kiskapu, amit a törvény szabályoz
Az éruv egy háláchikusan megengedett, komolyan szabályozott keret, ami nem a szombat (sábát vagy sábesz) kijátszását, hanem éppenhogy annak a minél pontosabb betartását segíti. Az éruv nem kiskapu, nem is lehet, hiszen a háláchá, vagyis a zsidó törtvények szabályozzák. Kiskapukat pedig nem szoktak törvénykönyvekbe írni.
A 39 szombati munkatilalom, és az abból levezetett tiltások kívülről nézve valóban nagyon korlátozónak tűnnek. De most nem az a célom, hogy a sábesz tartásának szépségeiről győzzek meg bárkit is.
Ezekben segíthet az a bizonyos damilköteg
Azt viszont ki kell emelni, hogy az éruv nem oldja fel teljes egészében a magánterületről közterületre való cipekedés tilalmát. Természetesen csak olyan dolgok hordozását engedi meg, ami hozzátartozik a szombat szentségének emeléséhez, vagy esetleg könnyebbé teszi annak megtartását.
Néhány egyszerű példával illusztrálva: ha valaki saját imakönyvből és tálisszal akar imádkozni, és valamiért nem hagyja azt a zsinagógában, akkor elviheti azokat. Viheti a zsebében a lakáskulcsot vagy éppen zsebkendőt, utóbbi sokszor praktikus, pláne a téli időszakban. Nem utolsó sorban pedig a kisgyermekesek életét könnyíti meg, mert ahogy a cikk is utalt rá, az éruv határain belül lehet babakocsit tolni, vagy hordozóban vinni a babát.
Újságírói fogás
A cím tehát teológiailag megtévesztő, érhető módon egyeseknek sértő is. Ugyanakkor valószínűleg nem több, mint egy újságírói fogás. Nyilván kevesebben kattintanák le például egy olyan címmel, hogy „Az orthodox zsidók éruvöt húztak a Manhattan köré, hogy könnyebb legyen a szombat megtartása”.
Így viszont számítani kell a negatív kommentáradatra is, ami sajnos szinte teljesen átveszi az ismeretterjesztés helyét.
A borítókép illusztráció: Gordon Donovan / NurPhoto / NurPhoto via AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.