A Vörös falunak nevezett település teljes zsidó lakosságával Azerbajdzsán különleges ékköve.

A Kaukázus szívében rejtőzik egy különleges hely, amely Krasznaja Sloboda néven ismernek, ami annyit jelent, hogy Vörös falu. Ez az egyetlen település a világon Izraelen kívül, ahol a teljes lakosság zsidó. 

A legkitartóbb zsidó közösség

A Kaukázus zsidói a kommunizmus évei alatt is megőrizték identitásukat, más szovjet területek zsidó közösségeivel ellentétben. A vallásos élet a nyilvánosság elől ugyan háttérbe szorult, de a szombat, a hagyományok és az összetartozás érzése fennmaradt. 

A közösség a 19. században élte virágkorát, akkor mintegy 18 ezer zsidó lakosa volt a települést. A szovjet időszakban zsinagógákat zártak be, rabbikat száműztek, a vallásgyakorlás a háttérbe szorult. 

A Szovjetunió felbomlása után sokan Izraelbe vagy Oroszországba vándoroltak ki, így ma körülbelül 3500 fő él a Vörös faluban, főként idősek. Szinte minden családnak vannak rokonai Izraelben, a faluban pedig egyszerre jelenik meg az elhagyatottság és a siker. Bezárt házak mellett külföldön meggazdagodott egykori lakosok villái állnak.

Red Village, Azerbaijan: The Last Jewish Shtetl Outside Israel

Nestled in the Caucasus Mountains, just across the river from Quba, lies Qırmızı Qəsəbə – also known as the Red Village – the only (almost) all-Jewish town outside of Israel and the United States. Join Mark and David as they explore this extraordinary corner of Azerbaijan, where Mountain Jews have preserved their culture, language, and traditions for centuries in harmony with their Muslim neighbors.

A Vörös falu, avagy a kaukázusi Jeruzsálem

A Vörös falu alapítását egy helyi legenda 1734-re vezeti vissza. A történet szerint egy rabbi csodával határos módon védte meg közösségét, amiért cserébe földet kaptak a Gudyalchai folyó mentén. A település idővel a kaukázusi zsidóság spirituális központjává vált, és kiérdemelte a „Kaukázus Jeruzsáleme” nevet.

Még mindig aktív zsidó élet zajlik a faluban

Fénykorában 13 zsinagóga működött itt, ma már csak kettő aktív közülük. A legismertebb, az 1896-ban épült Gilaki Zsinagóga még a szovjet időkben sem zárt be. 

A közelben álló egykori zsinagógák közül az egyik ma múzeumként mutatja be a hegyi zsidók történetét, nyelvét, vallási tárgyait és azt a különleges alkalmazkodóképességet, amelynek köszönhetően a közösség túlélte a történelem viharait.

A faluban sétálva Dávid-csillagok díszítik a kapukat, héber feliratok idézik a múltat, a folyó felett ívelő híd pedig egykor fiatalok párválasztó találkozóinak adott helyet. Mindez csendesen, feltűnés nélkül mesél egy közösségről, amely nem tűnt el, csak megritkult.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.