Folytatódik a nagysikerű színháztörténeti előadás-sorozat, amelyben zsidó származású színészek életéről tudunk meg érdekességeket. Alfonzó kezdte az új évadot.
Alfonzó vagyis Markos József is bemutatkozott az óbudai zsinagógában. A mostani sorozat első alkalmára január 26-án került sor, sok-sok lelkes résztvevővel. Közülük többen a megelőző előadásokon is ott voltak, így tudják, hogy a három alkalom végeztével vetélkedő következik. Többen már erre is készülve figyelték Szebeni Ágnes, a nagy tudású színháztörténész szavait.
Alfonzó, Markstein majd Markos József vagy éppen Bagaméri
Szebeni Ágnes a Bajor Gizi Színészmúzeum rendkívül felkészült munkatársaként minden alkalomra a bemutatandó művész egész életére kiterjedő kutatómunkát végez, sosem látott fotókkal, ritkán hallott interjúrészletekkel, anekdotákkal és videórészletekkel láttatja a művészeket, a legutóbbi előadáson Markos Józsefet.
Markstein József, Markos József, Joe Stan, Alfonso (vagy magyarosan Alfonzó), Bagaméri – mind-mind ennek a kivételes tehetségű artistának-színésznek-parodistának a nevei.
A legutolsó ugyan az egyik ikonikus filmbéli karakterének a megnevezése: Bagaméri, a világszerte többszörösen díjazott Keménykalap és Krumpliorr című film elátkozott fagylaltosa, de ez is éppen annyira kötődik Alfonzóhoz, mint a többi név.
Bagamériként abban az egy tévéfilmben egyszerre 4–5 karaktert is megjelenített, hiszen álcázta magát: például Bandzsa-Halamandzsa, az indiai csodafakír megformálása éppoly emlékezetes, mint a fagylaltos vagy az afrikai vadász, s mind-mind Alfonzó.
Filmbe illő módon menekült meg a munkaszolgálatból
Bár gyermekkoromban sokszor láttam őt a televízióban, mégis sok újdonsággal szolgált számomra az előadás. Arról volt ismeretem, hogy artistaként kezdte, de azt például nem tudtam, hogy az Arizona mulatóban bértáncos volt (közkeletű néven: gigolo), külföldi vendégekkel kellett táncolnia, hiszen hat nyelven is beszélt.
Varietéműsorban szerepelt az EMKE étteremben és a Moulin Rouge-ban, valamint külföldön töltött évei alatt a Renault-gyár szerelője is volt. Járt Afrikában, markáns véleménye volt a világban akkor dúló konfliktusokról, szavai ma is igaznak bizonyulnak.
Nagyon fontos része volt az életének az az – általam kevéssé ismert – „intermezzo”, amikor behívták munkaszolgálatra, amelyből filmbe illő módon menekült meg, miközben színészi képességeit is latba vette több tucat embert szabadított ki nyilas házakból. Karakán ember volt és gyakorlatilag nem félt senkitől, ez biztosította neki a szabadságot.
Hamarosan Pártos Erzsi és Kézdy György is reflektorfénybe kerül
Ennek a beszámolónak a kereteit szétfeszíti, hogy leírjam Alfonzó egész életét, ezért érdemes eljönni erre az egyedülálló előadás-sorozatra, még úgy is, ha a záróvetélkedőn nem is vesz részt versenyzőként az ember. Ezek a színháztörténeti alkalmak nem csupán a nosztalgiáról szólnak, bár kétségtelenül van egy ilyen faktor is. Ám elnézve a közönséget, fiatalabbak is eljöttek, mert szeretnének többet tudni a régi idők nagy művészeiről.
Lehet, hogy látták már őket régi filmekben, és esetleg tetszett az alakításuk, de keveset tudnak róluk, mert hiába kutatnak az interneten, például Pártos Erzsiről nincs nagyon sok információ. Ő lesz a következő előadás sztárja (február 9-én), a kiváló epizodista, aki mindig emlékezeteset alakított a kisebb szerepekben is.
Majd pedig Kézdy Györggyel, mindenki Virág doktorával ismerkedhetünk meg közelebbről február 23-án. Az előadások 11 órakor kezdődnek az óbudai zsinagógában, csakúgy, mint az ezt a három művész életművét összefoglaló vetélkedő, amelyre március 9-én kerül sor. Bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon.
Borítókép: Fortepan / Ráday Mihály.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.