Markos József, azaz Alfonzó a magyar humor ikonikus alakja volt, egy zsidó családból induló művész, akinek élettörténete szorosan összefonódott a 20. század viharos történelmével.
Alfonzó neve egyet jelent a finom iróniával, az emberi hangú humorral és azzal a különleges bölcsességgel, amely mögött mindig ott húzódott a megélt tapasztalat. A zsidó családból származó Markos József élete nemcsak a színpadokon és cirkuszi porondokon bontakozott ki, hanem munkaszolgálatos éveken, veszteségeken és világjáró kalandokon át formálódott. Garas–Ruttkai–Kabos színésztrió után újabb három magyar-zsidó színészlegendával ismerkedhet meg a Színháztörténetek és vetélkedő programon.
Markos József, azaz Alfonzó zsidó családneve
Alfonzó, vagyis Markos József artista, színész és humorista 1912. február 28-án született Budapesten. Édesapja Markstein Bertalan baromfikereskedő, édesanyja Stern Júlia volt. Ikertestvére, Árpád tragikus módon, amikor fél éves korában elhunyt. Ő is Markstein néven látta meg a napvilágot, de később Markosra magyarosított.
Művészi hajlama korán megnyilvánult. Már gyerekként egész asztaltársaságokat szórakoztatott. Nem számítva kiskori bohózatait, mint felnőtt artista először 1932-ben egy bulgáriai lokálban lépett fel. Ezt követően pedig bejárta a fél világot: Olaszországból Afrikába hajózott, bejárta a kontinens javát, majd Egyiptomból a Szentföldre ment, aztán Szíriában és Irakban lépett fel. Végül megismertette magát Európa nagy részével.
Alfonzó munkaszolgálatos emlékeiből
Világkörüli útjáról 1940-ben tért haza, ahogy 70. születésnapján szellemesen megjegyezte:
„Hallottam, hogy be lehet iratkozni itthon erre a munkaszolgálatra, hát siettem, hogy le ne késsem.”
Kevesen tudják, hogy egyik elhíresült mondása, az „Idefigyeljenek, emberek!” a vészkorszak gyötrelmes időszakához kötődik. Alfonzó évtizedekig kezdte az „Idefigyeljenek, emberek!” felkiáltással, mellyel az egyetlen emberséges őrmesternek állított emléket, „aki őt, Afonzót s a többi munkaszolgálatost nem féregnek, nem belerúgni, megpofozni, kikötni való söpredéknek nézte, hanem embernek, úgy bánt velünk és úgy is szólította őket”.
Alfonzó szerint így érdemes a pénzzel bánni
A művész 70. születésnapján készült beszélgetésen szóba került az egzisztenciája is, melyről a következőt tudhattunk meg, egy bölcs tanáccsal a végén:
„Autója nincs, villája nincs, telke nincs. Csak egy háromszobás lakása a Lágymányoson, ott él legnagyobb fiával, Gyurival [Markos György színész, humorista]. Nem gyűjtött autóra, villára soha, azt mondja nem is hiányzik. Az életnek más örömei is vannak, s amid van, úgysem viheted magaddal, a megkeresett pénzt okosan kell elkölteni.”
Egykori lakhelyén, az Irinyi József utca 40/b. alatti ház bejárata mellett Újbuda Önkormányzata 2015 szeptemberében emléktáblát helyezett el.
Megtudna még többet Alfonzóról?
Jó hírünk van, ugyanis január 26-án folytatódik a nagysikerű Színháztörténetek és vetélkedő sorozat, méghozzá Alfonzóval.
Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Forrás: Barabás Tamás: „Maradjanak ülve – »hisz« még csak 70! – Alfonzó-köszöntő”, Új Élet, 1982. 37. évf. 6. szám, 5. old.
Borítókép: Fortepan / Hangosfilm.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.