A hetiszakasz földrajza: pusztai Szentély

Az előző héten felolvasott Ki tiszá és az ezen a héten felolvasott, dupla VájákhelPekudé szakasz, akárcsak a megelőzőek, továbbra is a pusztai Szentély felépítésével foglalkozik. A zsidók fizikai értelemben továbbra is a Szináj-hegy lábánál maradnak, spirituális szempontból azonban hatalmas ugrás történik. A Ki tiszá szakaszban Mose felmegy a hegyre, hogy lehozza a kőtáblákat, és ekkor kerül sor az aranyborjú epizódjára, melynek következtében Mose széttöri a kőtáblákat és másodszor is felmegy a hegyre, a második két tábláért. A Szináj-hegyről már korábban szóltunk, így itt továbbra is a spirituális értelemben vett térről beszélünk.

Mostani szakaszainkból megtudhatjuk, hogy az Örökkévaló Mirjám dédunokáját, Becálelt, valamint a Dán törzséből származó Oholiávot választotta ki arra, hogy a Miskán, vagyis a pusztai Szentély tárgyait – amiket, ahogyan azt már korábban említettük, hetiszakaszok során keresztül tárgyal a Tóra, az Isten útmutatása alapján elkészítsék:

Becálél, Uri fia, Chúr fia, Júda törzséből elkészítette mindazt, amit parancsolt az Örökkévaló Mózesnek;  és vele együtt Oholiáv, Achiszámách fia, Dán törzséből, faragómester, takács és hímző, kék bíborral, piros bíborral és karmazsinnal, meg bisszussal. (M.II. 38:22-23)

A tórai szöveg ezután még hosszasan részletezi, hogy adott anyagokból a Szentélynek mely részlete, vagy tárgya készült el. Ismét elmondhatjuk azonban, amit a korábbi hetiszakaszoknál is, hogy a fizikai világból itt egy spirituális térbe lépünk át, ezért földrajzi sorozatunkat is elvontabb síkon folytatjuk tovább.

A Tóra nem csupán a Miskán szinte kézzel fogható leírását adja itt, hanem ennél sokkal többet: esztétikai látomást mutat be, melynek manifesztációja volt a fizikai formában megjelenő, ám mély spirituális tartalmat hordozó pusztai Szentély. Így hát építője sem lehetett akárki, csakis Becálel ben Uri, aki – mint a neve is mutatja – becel-Él: az Örökkévaló árnyékában alkotott, (a másoktól tanult) bölcsességgel, (a tapasztalat útján szerzett) értelemmel és (a misztikus intuíción alapuló) tudással.

Lásd, név szerint szólítottam Becálélt, Uri fiát, Chúr fiát, Júda törzséből; és betöltöttem őt Isten szellemével, bölcsességgel, értelemmel és ismerettel minden munkában,  hogy kigondoljon terveket… (M.II. 31:2-4)

A pusztai Szentély nem csupán az Örökkévaló tervei alapján mechanikusan elkészült épület volt. Becálél bölcsességgel, értelemmel és tudással dolgozott az isteni terv alapján létrejövő szent tér kialakításán, és hozzátette saját szaktudását és gondolatait. A pusztai Szentély nem csupán funkcionális építmény volt, hanem sokkal több annál, ahogyan napjaink zsinagógái sem csupán falak, melyek között összegyülekezhetnek az imádkozó zsidók. A Miskánnak hordoznia kellett népünk legmagasabb esztétikai látomását, hogy ne csupán fizikai területet szolgáltasson, hanem spirituális értelemben az égig magasodjon, és elérjen az Örökkévalóhoz, hogy lehozza Őt hozzánk, mert arra kérte népét, hogy építsenek Neki hajlékot, hogy közöttük lakozhasson.

zsido.com

  • Küldés emailben