A hetiszakasz földrajza: Szináj-hegy

A ma Szinájnak nevezett hegység az egyiptomi Szináj-félsziget déli csücskének közelében fekszik. Azt, hogy pontosan melyik a Tóra által többször említett Szináj-hegy, sajnos nem tudjuk.

A Tórát maga a zsidó hagyomány Torá miSzináj – Szináj-hegyi tanításként is nevezi, és bölcseink innen származtatják hagyományainkat. A hagyomány szerint a Szináj-hegyi tóraadáskor az egész nép jelen volt, annak minden nemzedéke egészen az idők végezetéig.

A Tórában szereplő Szináj-, vagy másképpen Chorev-hegy volt az, melynek lábánál a zsidók összegyűltek, hogy meghallgassák a tízparancsolatot (ahogyan az előző héten felolvasott Jitró hetiszakaszban hallhattuk):

És volt a harmadik napon, midőn reggel lett, akkor volt mennydörgés; és villámlás és sűrű felhő a hegyen és igen erős harsona hang; és megrémült az egész nép, mely a táborban volt. És Mózes kivezette a népet Isten elé a táborból, és megálltak a hegy tövében. A Szináj hegye pedig egészben füstölgött, mivelhogy leszállott rá az Örökkévaló tűzben; és felszállt füstje, mint a kemence füstje és az egész hegy nagyon megrendült. (M.II. 19:16-18)

És ugyanitt vette át Mose Rábénu, vagyis Mózes mesterünk a kőtáblákat az elmúlt szombaton felolvasott, számos szigorú törvényt felsorakoztató Mispátim hetiszakasz legvégén:

És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Jöjj fel hozzám a hegyre és légy ott; hadd adjam át neked a kőtáblákat, meg a tant és a parancsolatot, amelyet felírtam tanításukra. És felkerekedett Mózes meg Józsua, az ő szolgája; és Mózes felment az Isten hegyére. A véneknek pedig mondta: Várjatok ránk itt, amíg mi visszatérünk hozzátok; és íme, Áron meg Chúr veletek van, akinek ügye van, lépjen oda hozzájuk. És Mózes felment a hegyre és a felhő befedte a hegyet. És nyugodott az Örökkévaló dicsősége Szináj hegyén, befedte ezt a felhő hat napon át, és szólította Mózest a hetedik napon a felhő közepéből. És az Örökkévaló dicsőségének jelenése, mint emésztő tűz a hegy tetején Izrael fiainak szeme láttára. És Mózes bement a felhő közepébe és felment a hegyre; és Mózes volt a hegyen negyven nap és negyven éjjel. (M.II. 24:12-18)

Dzsebel Musza

A midrás, vagyis a tórai történeteket kiegészítő irodalom így beszéli el, hogy hogyan választotta ki az Örökkévaló pont a Színáj-hegyet arra, hogy ott adja át a Tórát választott népnek:

Amikor a hegyek megtudták, hogy az Örökkévaló egy hegyre szállva adja majd át a Tórát a zsidóknak, azonnal vitatkozni kezdtek. A Távor-hegy azt mondta: én vagyok a legmagasabb, rajtam adja majd át az Örökkévaló a szent Tórát. A Kármel-hegy így szólt: én vagyok a legszebb, telis-tele virággal, én vagyok a legalkalmasabb helyszíne a tóraadásnak. Más hegyek is veszekedni kezdtek. A Szináj-hegy azonban nem szólt semmit, mivel úgy gondolta, hogy egy ilyen kicsi és jelentéktelen kinézetű hegy igazán nem lehet alkalmas a Tóra átadására. Az Örökkévaló azonban éppen úgy gondolta, hogy aki nem kérkedik, és nem dicsekszik, az a legalkalmasabb erre a különleges kegyre. Virágba öltöztette, zöldbe borította a hegyet, és megparancsolta a zsidóknak, hogy ne közelítsenek hozzá, mert szent hely az, és aki közeledik, az az életével fizet.

A tízparancsolat átadása a Szináj-hegyen, Háromrészes máhczor, Németország, 1320 körül

A Királyok első könyve (19:8) említi, hogy Élijáhu (Illés) próféta elment a Szináj-hegyre, az ő idejében tehát még minden bizonnyal ismert volt a pontos helyszín:

Fölkelt tehát, evett és ivott, és ment amaz evés erejével negyven nap és negyven éjjel, az Isten hegyéig, a Chórevig.

A polgári időszámítás szerinti I. században élt zsidó történetíró, Josephus Flavius írásaiból kiderül, hogy akkorra már bizonyosan elveszett a hagyománya annak, hogy melyik is a valódi Szináj-hegy. Jelenleg vannak, akik a Szináj-félsziget déli kiszögelléséhez közel fekvő Dzsebel Muszával azonosítják, mely egy, a környék többi csúcsához képest magas hegycsoport egyik, bár nem a legmagasabb csúcsa, ráadásul a hely arab nevének fordítása: Mózes hegye. Mások szerint azonban inkább a félsziget északi részéhez kell közelebb lennie, mely inkább útba esett az Egyiptomból kivonuló zsidó törzseknek. Ismét mások egyéb teóriákkal álltak elő, például Szaúd-Arábiában (Mose apósa, a midjáni Jitró otthona), vagy a Jordánia déli részén fekvő Petra környékén is keresik az igazi Szináj-hegyet.

Tóraadás, Madárfejű hágádá, Németország, 1300 körül

zsido.com

  • Küldés emailben