Az előző szombaton a Vájesev hetiszakaszt olvasták fel a Tórából.

És elmentek testvérei, hogy legeltessék atyjuk juhait Sechemben. Jiszráel pedig mondta Józsefnek: Nemde, testvéreid legeltetnek Sechemben Gyere, hadd küldjelek el hozzájuk; és ő mondta neki: Itt vagyok. És mondta neki: Menj csak el, nézd meg testvéreid jólétét és a juhok jólétét és hozz nekem feleletet; és elküldte őt Hevron völgyéből, és ő ment Sechembe. És rátalált egy férfi, és íme, ő tévelyeg a mezőn… (M.I. 37:12-15)

Az előző, Vájislách fejezetben Jáákov visszatért Kánaánba, vagyis Izrael Földjére:

És elérkezett Jákob Izsákhoz, az ő atyjához Mámréba, Kirját-Árbába, az Hevron, ahol tartózkodott Ávráhám és Jicchák.(M.I. 35:27)

E helyekkel korábban már megismerkedünk. Innen indult végzetes útra atyja parancsára Joszef, a legkedveltebb fiú, ahogyan azt fentebb olvashattuk, Sechembe. A kánaáni törzsek lakta várost több ókori írásos emlék is említi; nagyon jó fekvése miatt – akkoriban forgalmas kereskedelmi utak haladtak arra – gazdasági központ volt már az ókorban. A település már korábban is szerepelt az ősapák történetében: Ávráhámnal kapcsolatban többször is említi a Tóra, hogy járt arra, illetve oltárt épített ott:

És átvonult Ávrám az országon egész Sechem helységéig, Móre tölgyéig; és a Kánaáni akkor az országban volt. És megjelent az Örökkévaló Ávrámnak és mondta: Magzatodnak fogom adni ezt az országot. És épített ott oltárt az Örökkévalónak, aki neki megjelent. (M.I. 12:6-7)

Ávráhám után Jáákov is megtette ugyanezt az utat Cháránból Erec Jiszráelbe, és ahogy korábban nagyapja megvásárolta a hevroni Máchpéla-barlangot, úgy ő is szert tett egy darab földre Sechemben:

És elérkezett Jáákov épségben Sechem városába, mely Kánaán országában van, amidőn jött Páddán-Árámból, és táborozott a város előtt.  Megvette a mező részét, ahol felvonta sátorát, Chámor, Sechem atyjának fiaitól száz keszitáért. És állított ott oltárt és elnevezte: Isten, Izrael Istene. (M.I. 33:18-20)

Rögtön ezt követi Jáákov néven nevezett lánya, Dina elrablása és megerőszakolása a Sechemben uralkodó Chámor fia, Sechem által, illetve testvéreinek bosszúja. Mielőtt aztán továbbvonult Jáákov Bét-Él irányába, hogy ott oltárt építhessen az Örökkévalónak, ezt olvassuk:

És átadták Jáákovnak mind az idegen isteneket, melyek kezükben voltak és a karikákat, melyek füleikben voltak; Jákob pedig elrejtette azokat a tölgyfa alatt, mely Sechemnél volt. (M.I. 35:4)

Az épület a XIX. században

A város a továbbiakban is fontos szerepet játszott a zsidók történetében, ahogyan arról Jehosua, a Bírák, illetve a Királyok könyvéből is értesülünk. Jeroveám király idejében fővárosi rangra emelkedett. Később a somroniak (szamaritánusok) egyik népes városa volt, mivel szent helyük, a Grizim-hegy a város mellett emelkedik. A rómaiak Flavia Neapolis néven építettek Sechem közelében egy várost. Az iszlám periódusokban kicserélődött a lakosság; ma a latin elnevezésből eredeztethető Náblusz néven kizárólag arabok lakta település, ahova zsidóknak szigorúan tilos a bemenet. Az ókori város romjai a ma lakott részen kívül, a Tell Balata nevű régészeti lelőhelyen találhatók. Ehhez közeli helyen, egy keleti ortodox kolostor falain belül fekszik a Jáákov kútjának nevezett, sziklába vájt mélyedés, melyet a hagyomány az ősapának tulajdonít.

Tell Balata

A Palesztin Hatóság felügyelete alá tartozó város szélén található egy nagyon fontos zsidó zarándokhely, a Kever Joszef, vagyis József sírja. Joszef ugyan Egyiptomban halt meg, azonban halála előtt megeskette a testvéreit, hogy amikor visszatérnek Izrael Földjére, magukkal viszik a testét. Így egyiptomi szokás szerint bebalzsamozták, és amikor a népe Mose vezetésével elhagyta Egyiptomot, Joszef koporsóját is magukkal vitték, és az apja által megvásárolt területen temették el. Jehosua könyvének utolsó előtti mondatában olvashatjuk:

Joszef csontjait pedig, melyeket felhoztak Jiszráel fiai Egyiptomból, eltemették Sechemben, azon mező telkén, melyet megvett Jáákov Chámór, Sechem atyja fiaitól száz keszitáért; és jutottak Joszef fiainak birtokul. (Jehosua 24:32)

A jelenleg Joszef sírjaként azonosított emlékhely korántsem az egyetlen lehetséges helyszíne Joszef hácádik temetkezési helyének, de ez a legszélesebb körben elfogadott helyszín. A fölé épített kőépítményben zsinagógát alakítottak ki, és az izraeli hadsereggel egyeztetve, golyóálló buszokkal látogatható csoportosan. Az épület rendszeresen ki van téve a környékbeli arabok vandál, vagy egyenesen erőszakos viselkedésének.

Imádkozás a Kever Joszefnél

 

zsido.com