A Vájéra hetiszakasz jelentős része Szdom és Ámorá pusztulásával foglalkozik. Az előző, Lech lechá hetiszakasz már említi ezeket a városokat, másik három várossal együtt, melyek viszonylag jelentős, saját királlyal rendelkező települések voltak Ávráhám ősapánk idejében:

…háborút viseltek Bera, Szdom királya, Birsá, Ámorá királya, Sineáv, Ádmá királya, Seméver, Cvójim királya és Bela – az Coár – királya ellen. Mindezek egyesültek Szidim völgyében, az a Sóstenger. (M.I. 14:2)

Ekkor kivonult Szdom királya, Ámorá királya; Ádmá királya, Cvójim királya és Bela – az Cóár – királya, és sorakoztak ellenük csatára a Szidim völgyében… (M.I. 14:8)

Ez az öt város – görög kifejezéssel pentapolisz – kötött szövetséget egy, az övéiknél hatalmasabb uralkodó, Kedorláomer ellenében. Ezeket a településeket a síkság városainak is nevezik. Ávráhám megmentette unokatestvérét Lótot ebből a háborúból, ám Lót ezután ismét Szdomban telepedett le. A város lakosainak számtalan bűne miatt az Örökkévaló pusztulásra ítélte a helyet, és kénköves esőt zúdított a környékre.

Az itt található ötből négy város (Coár kivételével) teljesen elpusztult.

 

Abban egyetértenek a tudósok, hogy ezek a települések a Holt-tenger környékén álltak, pontos helyüket azonban nem ismerni. Az első ismert expedíciót a városok maradványainak feltárására 1847-ben indították William Lynch amerikai kutató vezetésével. A csoport tagjai – az Ottomán Birodalom szultánja, valamint a helyi arab előkelőségek engedélyével – dokumentálták a Holt-tenger és környékének élővilágát, ám nem bukkantak romokra.

Kilátás a Holt-tengerre a Szdom-hegyről/Wikimédia

Azóta számos régész próbálkozott e bibliai időkből származó városok pontos helyének meghatározásával. A legutóbbi években Steven Collins amerikai régész és csapata végzett ásatásokat a jordániai Tál el-Hámámnál, a Holt-tenger délkeleti részénél: „Egy nagy városállamot találtunk, mely korábban ismeretlen volt a tudósok előtt”- mondta. „Tál el-Hámám látszólag megfelel minden, Szdommal kapcsolatban a szöveg által támasztott elvárásnak.” Az ásatások során hatalmas, összetett városközpontra bukkantak, erődökkel, palotákkal és kormányzati épületekkel, melyek sokszor nagyobb várost sejtetnek, mint más, korabeli települések.

A Holt-tenger mellett, annak délnyugati, vagyis a fenti ásatással átellenes részén emelkedik az izraeli Hár Szdom – a Szdom-hegy, a Júdeai Sivatag Természetvédelmi Körzetben. A hegy – ahogy az afrikai törésvonalon fekvő Holt-tenger környékének más földrajzi alakzatai is – folyamatos mozgásban van, és évente néhány métert emelkedik. A Holt-tenger szintjétől több mint 220 méterre kiemelkedő hegynek mintegy 80 százaléka só, a felső rétegét borítja csupán mészkő és agyag. (A hegy csúcsa az átlagos tengerszint alatt nagyjából 170 méteren van.) A hegyből egyes darabok leváltak, és magányos sziklaoszlopként magasodnak a táj fölé. Ezek egyike az „Eset Lot” – Lót felesége nevet viseli, akiről azt mondja a Tóra, hogy – az Örökkévaló figyelmeztetése ellenére – hátranézett a Szdomot elpusztító lángokra, és a látványtól kővé dermedt. ( És felesége hátratekintett és sóoszloppá lett. /M.I. 19:26/)