Ismét elkezdődött egy új év, és a szukot ünnepét követő szimchát torá napján újra megkezdtük a Tóra felolvasását a zsinagógákban. A Tóra a világ teremtésétől egészen az Izraelbe való bevonulásig meséli el a zsidó nép történetének állomásait – néha évszázadokat ugorva, máskor részletekbe menően. Ez idő alatt a zsidók nagy területet jártak be. A Tóra újrakezdésének alkalmából új sorozatot indítunk: az aktuális hetiszakaszban fellelhető földrajzi helyeket mutatjuk majd be hétről hétre az olvasóinknak.

Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. (M.I.1:1)

Hetiszakaszunk, a Berésit, a Tóra első fejezete a teremtés történetét meséli el. A zsidó hagyomány szerint az egész teremtés kiindulópontja a mai Templomhegy, ami azonos a Tórában említett Hár Hámorijával (Morijá-hegy). Itt található az a kő, melyről a hagyomány azt tartja, hogy az volt az egész teremtés alapköve, és ezen a helyen volt később, a szentélyek idejében a Szentek Szentje. A kő a szentély épületének számára mesterségesen kiképzett fennsíkon fekszik. A fennsík jelenlegi formáját Nagy Heródes idejében nyerte el, amikor a király kibővítette a Templom-hegyet. A kő pontos helyéről vitatkoznak a tudósok. A legelfogadottabb álláspont szerint a Szikladómban található kő az even hástijá, mások szerint a Sziklamecset és az Ál-Ákszá közti, be nem épített terület alatt található, és vannak, akik azt mondják, hogy a Sziklamecsettől északra van a helye.

Az even hástijá a zsidó nép számára a világ legszentebb helye, mivel fölötte állt a Szentek Szentje. Így ír erről a valószínűleg a polgári időszámítás szerinti IX. századból származó Midrás Tánchumá: „Ahogyan az emberi test középpontjában van a köldök, úgy van a világ középpontjában Izrael Földje… és Jeruzsálem Izrael földjének középpontjában, és a Szentély Jeruzsálem középpontjában, és a szent hely a szentély középpontjában, és a Frigyláda a szent hely középpontjában, és a világ alapköve van a szent hely előtt, mert azon alapul az egész világ.” A Zohárban, mely a zsidó misztika egyik alapkönyve pedig ezt olvashatjuk: „Addig nem volt megteremtve a világ, ameddig Isten nem vett egy követ, melyet a világ alapkövének neveznek, és nem dobta le a mélységbe… és ebből tágult ki a világ. Ez a világ középpontja, és ezen a helyen állt a Szentek Szentje.”

Az even hástijá számos egyéb eseménynek is helyszíne volt:

  • Ennek a közelében volt az a hely, ahonnan az Örökkévaló földet vett az első ember megteremtéséhez.
  • Ezen a kövön hozott áldozatott Istennek Ávráhám, Káin és Hevel (Ábel), majd később Noách (Noé) is.
  • Ez volt az ákedát Jicchák, vagyis Izsák feláldozásának színhelye.
  • Ezen a helyen álmodott Jáákov a létrán felmenő, és fentről lejövő angyalokról.
  • Amikor Dávid király megvásárolta a területet a jevusziaktól, ezen a kövön mutatott be áldozatot. A Szentélyt is itt akarta felépíteni, de ezt a feladatot végül csak fia, Slomó, vagyis Salamon király teljesíthette.
  • Az első szentélyben ezen a kövön állt a frigyláda.
  • A második szentély időszakában, amikor a frigyláda már nem volt az épületben (az első szentély pusztulásakor eltűnt), a követ használta a kohén gádol (főpap) a jom kipuri áldozat bemutatására.
Felülnézet

Napjainkban vannak rabbik, akik megengedik, hogy a zsidók felmenjenek a hegyre, de az ő álláspontjuk szerint is csak a hegy bizonyos részei látogathatók: azok a területek, ahol biztosan nem állt a szentély épülete, mert annak területére csak a rituális tisztaság állapotában lehetne belépni. Ennek megfelelően az alapkőnek otthon adó Szikladómba sem tehetjük be a lábunkat. A követ csak a – reményeink szerint hamarosan felépülő – harmadik szentély főpapja láthatja majd, az év legszentebb napján, jom kipurkor.