1. Ne örülj Izraél ujjongásig mint a népek, mert elparáználkodtál Istenedtől; szerettél paráznabért, mind a gabonaszérűkön.
2. Szérű és présház nem táplálja őket, s a must cserben hagyja őket.
3. Nem fognak lakni az Örökkévaló országában, hanem visszatér majd Efraim Egyiptomba, és Assúrban fognak tisztátalant enni
4. Nem fognak az Örökkévalónak bort ontani s nem lesznek kellemesek neki vágóáldozataik; mint gyászolók kenyere az nekik; mind akik eszik, megtisztátalanodnak; mert kenyerük, vágyuk való, nem jut be az Örökkévaló házába.
5. Mit tesztek majd ünnepidő napján és az Örökkévaló ünnepének napján?
6. Mert íme elmentek a pusztítás miatt: Egyiptom gyűjti össze őket, Móf temeti el őket; ezüstös drágaságaikat csalán foglalja el; tövis van sátraikban.
7. Eljöttek a büntetés napjai, eljöttek a fizetség napjai, tudja meg Izraél: bolond a próféta, őrült a szellem embere bűnöd sokaságáért és mert sok a gyűlölség.
8. Más felé tekint Efraim Istenem mellett; a próféta – madarásznak tőre van minden útjain, gyűlőlség Istenének házában!
9. Mélységesen romlottak meg mint Gibea napjaiban; megemlékezik bűnükről, gondol vétkeikre,
10. Mint szőlőszemeket a pusztában, találtam Izraélt; mint korán érett gyümölcsöt a fügefán, annak zsengéiben, úgy láttam őseiteket; ők Báal-Peórba érkeztek, odaadták magukat a Szégyennek és undoksággá lettek, mint az, amit szerettek.
11. Efraim – mint madár repül el a dicsőségük: születéstől, anyaméhtől, fogantatástól.
12. Bizony, ha föl is nevelik fiaikat, gyermekeiktől megfosztom őket, nem hagyva embert; bizony jaj is nekik, midőn elfordulok tőlük.
13. Efraim, amint láttam, olyan mint réten ültetett pálma; és Efraim – az öldöklőhöz kell kivinnie fiait.
14. Adj nekik, Örökkévaló – mit adjál? – adj nekik gyermekvesztő méhet és fonnyadt emlőket!
15. Egész gonoszságuk Gilgálban volt, bizony ott gyűlöltem meg őket; cselekedeteik gonoszsága miatt házamból elűzöm őket, nem fogom többé szeretni őket – mind a nagyjaik pártütők.
16. Meg van verve Efraim, gyökerük kiszáradt – gyümölcsöt nem teremnek; ha szülnek is, én megölöm testük gyönyörű gyümölcseit.
17. Vesse meg őket Istenem, mert nem hallgattak rá, és legyenek bujdosók a nemzetek közt.
