Biblia
1. Mózes harmadik könyve dióhéjban
2. Szemelvények Rási kommentárjából
3. Tudáspróba
Vájikrá (3Mózes 1–5.)
„És szólította Mózest az Örökkévaló”. Az és szó az előző könyvvel való folyamatosságot jelzi. A Smot könyv utolsó fejezete a Szentély befejezéséről számol be. Ez a könyv a szentszolgálat parancsait, szabályait írja le. Áldozatot származásától függetlenül bárki bemutathatott – a hitehagyottakat kivéve. A szegényekre is gondoltak: a galamb-, vagy lisztáldozat ugyanolyan kedves volt a Teremtőnek, mint a tulok vagy a juh. Szó van az ember legszebb érzéséről, a háláról. Le van írva a béke- vagy hála áldozat módja, rendje. Ezeknek az áldozatoknak csak kis részét égették el az oltáron, a többi részét a papok illetve az áldozók és vendégeik ehették meg ünnepélyes lakoma keretében.
Biblia: És szólította Mózest az Örökkévaló és szólt hozzá a találkozás sátrából, mondván: (3Mózes 1:1.)
Rási: …hozzá… de nem Áronhoz. Rabbi Jehudá ben Bötérá azt mondja: a Tórában 13 beszéd van leírva úgy mintha Mózesnek és Áronnak lett volna elmondva, és 13 olyan megszólítás van, mely kizárja Áront, tanítva, hogy ez a 13 sem lett Áronnak mondva, csak Mózesnek, hogy ő mondja el Áronnak. Ez a 13 kizárásos megszólítás: „beszéljen vele”, „szólt hozzá”[1], „találkozom veled”[2], az összes a Tórát Kohánim című Midrás-gyűjteményben található.
Biblia: És tegye rá kezét az égőáldozat fejére és kedvesen fogadja tőle, hogy engesztelést szerezzen. (3Mózes 1:4.)
Rási:…[hogy engesztelést szerezzen]… Mire nyer engesztelést? Ha azt mondanád, [olyan bűnre] melyért kiirtás járna, vagy Bét Din általi halál, vagy Ég általi halál, vagy botütés, azoknak a büntetésük el lett mondva [és az áldozat nem törölheti azt el]. Tehát csak azért kaphat engesztelést, vagy egy „cselekvő parancsolat” áthágásáért, vagy olyan tiltó parancsolat megszegéséért [amire nincs előírt büntetés, mivel az] jóvátehető egy cselekvő parancsolattal [pl.: a lopás korrigálható ha visszaadják, amit elvettek[3]].
Biblia: Ha egy lélek lisztáldozatot mutat be az Örökkévalónak, finomliszt legyen az áldozata; öntsön rá olajat és tegyen rá tömjént. (3Mózes 2:1.)
Rási: Ha egy lélek… Nincs írva: „lélek” semmilyen más felajánlásból tett áldozatnál, csak a lisztáldozatnál, mert ki az, aki lisztet ajánl fel? A szegény. Erről azt mondta az Örökkévaló: „Úgy fogom tekinteni azt a szegényt, mintha a lelkét ajánlotta volna fel!”
Biblia: Ha a felkent pap vétkezik, úgy hogy bűnt hoz a népre, akkor elkövetett vétkéért mutasson be egy fiatal, hibátlan tulkot az Örökkévalónak vétekáldozatul. (3Mózes 4:3.)
Rási: Ha a felkent pap vétkezik, úgy hogy bűnt hoz a népre… A Midrás szerint: nem köteles vétekáldozatot hozni, csak ha hibás megítéléséből kifolyólag követ el valamit, ahogy írva van a nép bűnénél: „és a dolog rejtve van a gyülekezet szeme előtt, és ők tettek… [amit nem szabad…]”[4].
És az egyszerű magyarázat az ágádá alapján: mikor a főpap vétkezik, az a nép bűne, mert ő hozz kegyelmet rájuk és ők az ő imájától függnek, de ő megromlott.
Biblia: Az egész zsírt vegye le róla és füstölögtesse el az oltáron. (3Mózes 4:19.)
Rási: Az egész zsírt vegye le róla… Annak ellenére, hogy itt nem részletezi külön a májon lévő hártyát és a két vesét [amit be kell mutatni], ezt megtanulhatod, abból ami írva van: „úgy tegyen a tulokkal, ahogy tett [a vétekáldozat tulkával]”[5]. És miért nincs ez itt részletezve? Így magyarázták Rabbi Jismáél tanházában: „Ez hasonlít egy királyhoz, aki megharagszik valakire, akit szeret, de lekicsinyíti bűnét az iránta érzett szeretete miatt.”
Biblia: Amikor a fejedelem vétkezik, és tévedésből áthágja az Örökkévaló, az ő Istene parancsolatainak egyikét, amit nem szabad tenni és vétekbe esik… (3Mózes 4:22.)
Rási: Amikor a fejedelem vétkezik… [Az „amikor” szó a héberben áser, ami ebben az összefüggésben szokatlan] ez dicséretest is jelent [mivel ugyanabból a gyökből származik]. Dicséretes az a nemzedék, akinek a fejedelme beismeri és áldozatot hoz a nem szándékos vétkéért, annál is inkább, hogy megbánja szándékos vétkét.
Tudáspróba
1. Milyen állatokból lehet áldozatot bemutatni?
2. Lehetett-e nem kóser állatból áldozat?
3. Kik voltak a Kohaniták?
4. Mi az a Slámim (békeáldozat), Olá (égőáldozat), Chátát (vétekáldozat)?
Cáv (3Mózes 6–8.)
Örök tűz – és támid – égett az oltáron. Még szombaton is kellett tüzelőanyagot tenni az oltárra, jelképeként a vallásnak, mely áthatja az egész életet és nem korlátozódik időhöz. A szidrának még fontos közlése: Áron és fiainak felszentelése. Ez Mózesnek volt a tiszte. Megmosdatta Áront és fiait vízzel, majd Áronra ráadta a köpenyt, a köntöst, körül övezte őt az övvel, rátette az éfodot, a melldíszt, az Urim vötumimot. Föltette fejére a süveget előrészére az aranylemezt, mint koronát, ezután kenőolajjal felkente a hajlékot és minden tartozékát. Áron fiai köntöst, övet, magas süveget öltöttek föl. Mózes megérintette vérrel Áron jobb fülének a cimpáját, jobb kezének a hüvelykujját és jobb lábának hüvelykujját. Majd ugyanezt tette Áron fiaival. Hét napig nem mentek ki Áron és fiai a Találkozás Sátrából, mert addig tartott az avatás. Figyelmezteti a Tóra a papokat, hogy a szabályok megszegése nagy veszéllyel járhat.
Biblia: Azután vesse le ruháját és öltsön más ruhát, és vigye ki a hamut a táboron kívülre, tiszta helyre. (3Mózes 6:4.)
Rási: Azután vesse le ruháját… Ez nem kötelező, csak így kívánja az illem, hogy miközben kiviszi a hamut ne piszkolja össze azt a ruhát, amiben mindig szolgál. Abban a ruhában amiben ételt főz az urának, ne szolgáljon fel neki, ezért öltsön más ruhát, silányabbat.
…és vigye ki a hamut… ami felhalmozódott [az oltáron] egy „alma” formájában, mikor már nagyon sok lett, és nincs hely az oltár tetején, vigye ki onnan. Ezt nem kötelező minden nap megcsinálni, de az a kevés hamu amit az oltár mellé helyez [amiről az előző mondatban olvashatunk] minden nap kötelező.
Biblia: Örök tűz égjen az oltáron, ki ne aludjon. (3Mózes 6:6.)
Rási: Örök tűz… Az a tűz is, amiről az van írva: „örök” – amivel meggyújtották a [Menorá] lángjait, ahogy írva van róla: „örök mécses meggyújtására”[6] – azt is a külső oltárról gyújtották meg.
Biblia: Minden férfi Áron fiai közül egyen belőle, örök járandóság ez nemzedékeiteken át az Örökkévaló tűzáldozataiból; bármi ér hozzájuk, szentté válik. (3Mózes 6:11.)
Rási: Minden férfi… még azok is, akiknek testi hibájuk van. Miért van ez írva? Ha azért, hogy megengedje nekik az evést, ez már írva van[7]: „Istene kenyerét a legszentebből… [eheti]”, hanem azért, hogy hozzátegye: a testi hibával rendelkező kohénok is megkaphassák részüket az áldozat szétosztásakor.
Biblia: Ez Áronnak és fiainak áldozata, amelyet mutassanak be az Örökkévalónak, azon a napon amikor felkenik őt: egy tized éfá finomlisztet állandó lisztáldozatul, felét reggel és felét este. (3Mózes 6:13.)
Rási: Ez Áronnak és fiainak áldozata… Az egyszerű kohénok is feláldozták az egy tized éfát, azon a napon amikor elkezdték szolgálatukat, de a főpap minden nap, ahogy írva van: állandó lisztáldozatul
Biblia: Ha hálaadásként áldozza, akkor mutasson be a hálaáldozattal kovásztalan kalácsokat olajjal keverve és kovásztalan lepényeket olajjal megkenve és finomlisztből készített lágy kalácsot, olajjal keverve. (3Mózes 7:12.)
Rási: Ha hálaadásként áldozza… Ha meg akar köszöni egy vele történt csodát, például ha tengeren kelt át, ha sivatagon ment keresztül, ha kiszabadult a börtönből, vagy ha betegségéből gyógyult fel, ugyanis ezeket meg kell köszönni, ahogy írva van[8]: „Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért amit tesz az emberekkel. És áldozzanak hálaáldozatokat…!”. Ha a fenti dolgok miatt felajánl egy békeáldozatot (slámim), akkor az egy hálaáldozat (sálmé todá), és tegyen hozzá kenyeret ahogy az itt meg van írva.
Biblia: És mondta Mózes a közösségnek: Ez az, amit parancsolt az Örökkévaló, hogy meg kell tenni. (3Mózes 8:5.)
Rási: …Ez az… A dolgok, amit látni fogtok, hogy megteszek, az Örökkévaló parancsára teszem, és ne mondjátok, hogy a magam tiszteletére, vagy a testvérem tiszteletére teszem.
Tudáspróba
1. Mi a teendő az áldozat maradványokkal?
2. A kóser állatok mely két részét tiltja meg a Tóra ebben a szakaszban?
3. Hogyan szentelte fel Mózes Áront és fiait?
4. Hány napig tartott a felavatásuk?
Smini (3Mózes 9–11.)
A Szentély felszentelésének hét napja után a nyolcadik napon vétek-áldozatot mutatott be Áron. Nádáv és Ávihu idegen tüzet vitt be a Szentélybe, amiért életükkel fizettek. Áron megadó belenyugvással fogadta a tragédiát. Ezután, a Tórában szokatlanul, Áronhoz szólt az Örökkévaló, meghagyva neki, hogy bort és részegítő italt egy kortyot se igyanak a kohének, mikor a szent szolgálatot ellátják. Felsorolja a szidrá azokat az állatokat, melyek fogyaszthatók és azokat, melyeknek tilos az élvezése. A tiszta állatok fő ismérve a hasított pata és a kérődzés. Az egyik tulajdonság magában nem elegendő. A hegyi nyúl kérődzik, de a patája nem hasított, a sertés viszont hasított patájú, de nem kérődzik, ezért mindkettő tisztátlan. A vízben élő állatoknál a követelmény, hogy legyen uszonyuk és pikkelyük. A madarak közül felsorolja az Írás azokat a tiltott madarakat, amelyek a ragadozók csoportjába tartoznak. „Mert különbséget kell tenni tiszta és tisztátalan között, amelyet szabad enni és amelyet nem.”
Biblia: Ekkor tűz jött ki az Örökkévaló színe elől, és megemésztette őket, és meghaltak az Örökkévaló színe előtt. (3Mózes 10:2.)
Rási: És ekkor tűz jött ki… Rabbi Eliezer azt mondja: azért haltak meg Áron fiai, mert törvényt hoztak [hogy tűzet kell vinni az oltárra] Mózes mesterük jelenlétében [de nem kérték véleményét]. Rabbi Jismáél azt mondja: részegen mentek be a Szentélybe. Bizonyíték erre, hogy haláluk után figyelmeztette [az Isten] a többieket, nehogy ittasan menjenek a Szentélybe[9].
Biblia: És a lengetés szegyét és az adomány combját egyétek meg tiszta helyen, te és fiaid meg leányaid is veled; mert részedül és fiaid részéül adtam Izrael fiainak békeáldozataiból. (3Mózes 10:14.)
Rási: …egyétek meg tiszta helyen… Talán a korábban említett áldozatokat tisztátalan helyen is meg lehetett enni? Hanem, a korábban említett áldozatokat, mivel [az áldozatok közül] a legszentebbeknek számítanak, azokat szent helyen [a Sátor udvarában] kellett elfogyasztani. Azonban a most említetteket nem kellett a [Sátor] vászonfalán belül enni, viszont a Mácháne Jiszráél, azaz a nép táborán belül kellett elfogyasztani. Oda legalább nem jöhettek be a leprások, és így az is tiszta helynek számított. Innen tanuljuk, hogy a könnyebb szentségű áldozatokat egész [Jeruzsálem] városon belül el lehetett fogyasztani.
Biblia: Szóljatok Izrael fiaihoz, mondván: ezek azok az állatok, amelyeket ehettek minden barom közül, amely a földön van… (3Mózes 11:2.)
Rási: …ezek azok az állatok… Arra utal, hogy Mózes megfogta az állatot és megmutatta Izraelnek: ezt edd, ezt ne edd! A vizek állataiból is fogott minden fajtából egyet és megmutatta nekik, ahogy írva van[10]: „Ezeket ehetitek…”; és ugyanígy a szárnyasokból is[11]: „És ezeket utáljátok a madarak közül…”; és a csúszómászókból[12]: „És ezek a tisztátalanok nektek…”.
Biblia: Azonban a forrás és a kút, amelyben víz gyűl össze, tiszta marad, de aki érinti dögüket, tisztátalan legyen. (3Mózes 11:36.)
Rási: Azonban a forrás és a kút, amelyben víz gyűl össze… ami a földhöz kötődik, [annak vize] nem lesz tisztátalan. Még azt is jelenti, hogy tiszta lesz, aki megmerítkezik benne.
…de aki érinti dögüket, tisztátalan legyen. Még akkor is, ha egy forrásban vagy egy kútban van, és hozzáér – tisztátalan lesz. És ne alkalmazd itt a kál váchomer alapelvét [a könnyebbről a nehezebbre való következtetést]: ha [a forrás és a kút] megtisztítja a tisztátalanokat, annál inkább megmenti a tisztát attól, hogy tisztátalan legyen. Ezért van az írva: „de aki érinti dögüket, tisztátalan legyen.”
Biblia: Mert Én vagyok az Örökkévaló, aki felhozott benneteket Egyiptom országából, hogy legyek a ti Istenetek; legyetek tehát szentek, mert szent vagyok Én. (3Mózes 11:45.)
Rási: Mert Én vagyok az Örökkévaló, aki felhozott benneteket… azzal a feltétellel, hogy magatokra veszitek parancsolataimat. Egy másik magyarázat: „Mert én vagyok az Örökkévaló, aki felhozott benneteket” – mindenhol az van írva[13]: „kihoztalak”, itt pedig: „aki felhozott”. Így tanították Rabbi Jismáél tanházában: „Ha csak azért hoztam volna fel Izraelt Egyiptomból, mert nem tisztátalanítják meg magukat a csúszómászókkal ahogy azt más népek tették – már az is elég lenne. Ez Izrael fontosságának a jele”. Ezért használja itt a „felhozni” igét.
Tudáspróba
1. Mit bűnözött Nádáv és Ávihu?
2. Mi lett ezek után megtiltva a kohaniták számára?
3. Melyek a kóser madárfajok?
4. Ki volt Áron életben maradt fia? a. Elázár, b. Böcálél, c. Ávihu
Tázriá (3Mózes 12–13.)
Heti szakaszunk azzal kezdődik, hogy leírja mit kell tenni, ha egy asszony gyermeket hoz a világra? Ha a gyermek fiú, nyolc napos korában teljesíteni kell a brit (körülmetélés) kötelességét. Mind fiú mind leánygyermeknél égőáldozatot kell bemutatni. Ezek után az emberek, valamint az edények és ruhák tisztasági és tisztulási törvényeit tárgyalja, részletesen, kezdve a szülő nő tisztátalanságától, folytatva különböző leprás bőrbetegségekkel. Ezt – a cáráát, ami a bőrbetegség egy bizonyos fajtáját jelenti – Bölcseink kapcsolatba hozták a rossz nyelvekkel, ami szintén ragályos és veszedelmet jelent az emberiségre. Mirjám is szenvedett e kórban, mikor rossz szavakat szólt Mózesről. Tehát többnyire büntetésként jelent meg ez a „betegség”. A papnak kellett megnéznie a sebet és megállapítania, hogy tisztának vagy tisztátalannak kell-e tekinteni az illetőt. A poklosság ruhán, szöveten, fonaton is megjelenhet. El kell égetni ezeket az anyagokat.
Biblia: Szólj Izrael fiaihoz, mondván: ha egy nő fogan és szül fiúgyermeket, tisztátalan legyen hét napig; ugyanolyan tisztátalan, mint a havi tisztulás idején. (3Mózes 12:2.)
Rási: …Ha egy nő fogan… Azt mondta Rabbi Szimlái: ahogy az ember teremtése az összes állat, vad és szárnyas után történt a Teremtéskor, így a rá vonatkozó törvények is [az előző fejezetben említett] állatok, vadak és szárnyasok után van leírva.
Biblia: De ha nem telik neki bárányra, akkor vegyen két gerlicét vagy két galambfiókát, egyet égőáldozatnak és egyet vétekáldozatnak; és engesztelést szerez számára a pap és tiszta lesz. (3Mózes 12:8.)
Rási: …egyet égőáldozatnak és egyet vétekáldozatnak… Az Írásban csak azért említi előbb [az égőáldozatot], mert előbb azt kell megszentelni, de a feláldozásnál a vétekáldozatot korábban mutatták be, mint az égőáldozatot. Így tanultuk a [Talmud] Zváchim traktátusában, a Kol Hátádir fejezetben.
Biblia: Mindazokon a napokon, míg a kiütés rajta van, tisztátalan legyen; tisztátalan ő, egyedül lakjék, a táboron kívül legyen a lakhelye. (3Mózes 13:46.)
Rási: …egyedül lakjék… Más tisztátalanok se legyenek vele együtt. Azt mondják Bölcseink: mi a különbség más tisztátalansághoz képest, hogy itt egyedül kell laknia? Mivel ő láson hárá (rágalmazás) által különített el férj és feleség, ember és felebarátja között, ezért ő is külön legyen.
…a táboron kívül… mindhárom [Kohén, Lévi, Jiszráél] táboron kívül.
Tudáspróba
1. Hány napos korban kell a fiúgyermekeket körülmetélni?
2. Hány napig tart az anya „vérében való tisztulása” fiú illetve lány gyermeknél?
3. Miken keletkezhet poklosság – cöráát?
4. Hogyan nevezik héberül azt, akinek cöráátja van? a. táhor, b. möcorá, c. szándek
Möcorá (3Mózes 14–15.)
Szakaszunk a lepraszerű bőrbetegségek felismerésével és gyógyításával foglalkozik, ami a kohaniták feladata volt. Három féle leprát különböztet meg az Írás: ami az ember testét, ruháit, illetve háza falait érinti. A beteget karanténba zárták és a kohanita feladata volt megállapítani, elmúlt-e a bőrbetegség (cáráát), melynek különböző fajtáit e szakasz ismerteti. Bölcseink felfogása szerint a cáráát olyan – szellemi eredetű – betegség, ami büntetésként sújtja az embert különböző vétkek (mint pletyka, kibeszélés, rágalom, stb.) miatt. A poklosság az emberen, ruhán és szöveten kívül a házra, annak falaira is kiterjedhet. Előbb bezárják a házat hét napra, ha ez nem használ, köveit, vakolatait kell kicserélni, bizonyos esetében a házat végül le kell bontani.
Biblia: Fogja meg az élő madarat, és a cédrusfát, a karmazsint és az izsópot; és mártsa ezeket és az élő madarat a levágott madár vérébe, a forrásvíz fölött. (3Mózes 14:6.)
Rási: Fogja meg az élő madarat… Arra tanít téged, hogy nem kötötte egybe velük [a madarat], hanem azt külön hagyta. De a fát és az izsópot egybekötötték a karmazsinnal, ahogy írva van: „a cédrusfát, a karmazsint és az izsópot” – mindhármat egybevenni. Vajon, ha [a madár] nem volt az összekötöttek között, nem értendő a merítettek közé sem? Ezért áll: „és mártsa ezeket és az élő madarat” – visszatette a madarat a merítettek közé.
Biblia: És parancsolja meg a kohén, hogy ürítsék ki a házat, mielőtt odajön a kohén megnézni a negát, és ne legyen tisztátalan minden, ami a házban van; azután pedig menjen be a kohén, megnézni a házat. (3Mózes 14:36.)
Rási: …és ne legyen tisztátalan minden, ami a házban van… Mert ha nem távolítják el őket és megjön a kohén és meglátja a negát, akkor karantént rendel el, és minden ami a házban van tisztátalanná válik. És mit sajnált a Tóra? Ha olyan edényeket melyeket el lehet mosni, akkor merítse be és tiszta lesz! Ha ételről vagy italról lenne szó, akkor egye meg tisztátalansága napjaiban! A Tóra csak a cserépedényeket sajnálta, amelyeket nem lehet megtisztítani a mikvében.
Biblia: És ha visszajön a negá a házra, miután kiszedték a köveket és levakarták a házat és miután bevakolták… (3Mózes 14:43.)
Rási: És ha visszajön a negá… Azt gondoltam volna, hogy ha aznap újból kifakad, akkor tisztátalan lesz? Ezért az van írva[14]: „…jöjjön vissza a kohén…”, [itt is hasonló kifejezés szerepel] „És ha visszajön…” – ahogy a korábban említett visszajövetel hét nap múlva történik, ugyanígy ez a visszajövetel is csak hét nappal későbbre eshet.
Tudáspróba
1. Hogyan tisztul meg a möcorá?
2. Mi a teendő a házfalával, ha leprássá válik?
3. Milyen más tisztátlanságról beszél még ez a szakasz?
4. Hova kellett, hogy a kohén tegyen az áldozati vérből?
a. a poklos ember kezére, b. a poklos ember fülére, c. a poklos ember szájára
Ácháré (3Mózes 16–18.)
A főpap nagy napja a Jom Kipur, hét napig készült szellemileg és fizikailag, hogy bűnbocsánatot nyerjen maga és a nép számára. Fehér szent ruhákba ment be a Szentélybe. Két bakot vezettek a Hajlék bejáratához és sorsoltak. Az egyiket az Örökkévalónak áldozták, a másikra olvasták Izrael minden bűnét és bűnbak gyanánt a pusztába bocsátották. Senki sem volt a Találkozás Sátrában, mikor a főpap engesztelést szerzett maga, háza népe és a közösség számára. Ezen a napon a hetedik hónap 10. napján sanyargatni kell lelkünket, testünket, estétől estig böjtölve, ez örök törvény. A családi élet tisztaságára szólít az Írás, pontosan részletezve a kívánatos és tiltott házasságokat, a tiszta és tisztátlankapcsolatokat.
Biblia: És szólt az Örökkévaló Mózeshez, Áron két fiának halála után, midőn közeledtek az Örökkévaló színe elé és meghaltak. (3Mózes 16:1.)
Rási: És szólt az Örökkévaló Mózeshez, Áron két fiának halála után… Mit akar ez mondani? Rabbi Elázár ben Ázárjá erre egy példázatot szokott mondani egy betegről, akihez bemegy egy orvos és így szól hozzá: ne egyél hideget és ne feküdj nyirkos helyen! Jön egy másik és azt mondja neki: ne egyél hideget és ne feküdj nyirkos helyen, nehogy meghalj, mint ahogy már korábban meghalt x.y. Ez jobban buzdította mint az első, ezért van írva: „Áron két fiának halála után”.
Biblia: A szent lenköntöst vegye fel, lennadrág legyen testén, lenövvel övezze magát és lensüveget tegyen fejére; ezek a szent ruhák; fürössze meg testét vízben és vegye fel azokat. (3Mózes 16:4.)
Rási: …lenköntöst… Azt tudhatjuk meg ebből, hogy nem szolgálhat bent [a Szentek Szentjében] a nyolc ruhájában, amelyekben kint szolgál, mivel azokban arany van. Hiszen a vádló [az arany az arany borjúra emlékeztet] nem lehet védő [a Szentek Szentjében]. Hanem négy darab ruhában szolgál a Főpap, mint az egyszerű kohén, melyek mindegyike lenből készül.
…fürössze meg testét vízben… Azon a napon [Jom Kipurkor] minden öltözködéskor szükséges volt megmerülnie. Öt alkalommal kellett belső munka és külső munka között, és külső munkáról belső munkára átöltöznie, és átcserélni az aranyruhákat a lenruhákra és a lenruhákat az aranyruhákra. Minden egyes átöltözéskor szükséges volt megmerülnie, és kétszer mindkét kezét és lábát megmosnia a medencéből.
Biblia: És mutassa be Áron a vétekáldozat tulkát, amely az övé és szerezzen engesztelést a maga és házanépe számára; és vágja le a vétekáldozat tulkát, amely az övé. (3Mózes 16:11.)
Rási: …és szerezzen engesztelést a maga [és házanépe számára]… Ez egy második bűnvallomás magáért és testvéreiért, a kohénokért, mert őket nevezik „háza népének”, ahogy írva van[15]: „Áron házanépe áldjátok az Örökkévalót!”. Innen tudjuk, hogy a kohénok bűneire a főpap áldozata hozott megbocsátást. Ez az engesztelés csak arra való volt, ha tisztátalanul tartózkodtak a Szentélyben, vagy ha tisztátalanul ettek a Szent ételből, ahogy írva van[16]: „És szerezzen engesztelést a szentség számára… tisztátalansága miatt…”.
Tudáspróba
1. Melyik napról beszél a szakasz, amikor azt mondja: „Ezekkel menjen be Áron a Szentélybe”?
2. Miért tilos a vér eledele?
3. Megengedett-e a nagynénivel létesített nemi kapcsolat?
4. Mi az Molek – molech?
Ködosim (3Mózes 19–20.)
Miután az előző hetiszakasz ismerteti a Jom Kipuri Szentély-szertartás módozatait, áldozatait, ismerteti, elsősorban azt a gyakorlatot, hogy a szolgálattevő főpap ún. „bűnbakot” küld a pusztaságba, amely „magával viszi Izrael népének vétkeit”. A Ködosim szakasz e fontos gondolathoz csatlakozik: „Szentek legyetek, mert Szent vagyok én, az Örökkévaló”. Az erkölcsi törvények között jellemzően a szülők tisztelete és a szombat megtartása szerepel első helyen, mint fő követelmény. De megtaláljuk e versekben a többi tíz parancsolat lényegét is. Mert az igazság és az erkölcsi törvények egymást kiegészítik, megoszthatatlan egységet képeznek. Szó esik többek közt a bálványimádás és a paráznaság tilalmáról, illetve olyan üzleti etikákról is, hogy „Igaz mérleg, igaz súlykő, igaz éfo, igaz hin legyen nálatok”. A szakasz végén az Örökkévaló megintcsak figyelmezteti a zsidó népet, hogy ne kövessék ama népek szokásait, kik előttük éltek az Ígéret Földjén: „Ne járjatok ama nemzet törvényei szerint, melyet elűzök előletek, mert mindezt tették ők és megutáltam őket.”
És elkülönítelek benneteket a népektől, hogy az enyéim legyetek” – mondja a Tóra. Bölcseink hozzáteszik: „Ha elkülönültök a népektől – az enyém vagytok. Ha nem – akkor odaadlak Nebuchadnecárnak és társainak”! (Torát Kohánim 10.)
Biblia: Mindenki félje anyját és apját és szombatjaimat tartsátok meg. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 19:3.)
Rási: Mindenki félje anyját és apját… Itt előbb van említve az anya mint az apa, mivel nyilvánvaló Őelőtte, hogy a gyermek az apját féli jobban, mint az anyját. A tiszteletadás parancsánál pedig az apát említi először [a Tízparancsolatban][17], mivel nyilvánvaló Őelőtte, hogy a gyermek jobban tiszteli anyját, mint az apját, mert az szép szóval bánik vele.
…és szombatjaimat tartsátok meg… egymás után említtetik a szombat megtartása és az apa félésének parancsa. Ez arra tanít minket: „noha figyelmeztettelek: féld apádat, de ha azt mondja neked: ťSzegd meg a Szombatot!Ť ne hallgass rá!”. Ugyanez érvényes a többi parancsolatokra is! [Mert] …Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. Te is és apád is kötelesek vagytok tisztelni Engem, ezért ne hallgass őrá, hogy megszegd az én utasításaimat.
Mit jelent az, hogy féld? Ne ülj a helyére, ne cáfold meg a szavait! És hogyan tiszteld? Etesd, itasd, öltöztesd, add rá cipőjét, kísérd be és kísérd ki őt!
Biblia: Ne átkozd a süketet és a vak elé ne vess gáncsot, hanem féld Istenedet. Én vagyok az Örökkévaló. (3Mózes 19:14.)
Rási: …vak elé ne vess gáncsot… Ha valaki „vak” egy dologban, ne adj neki olyan tanácsot amely nem szolgál a javára. Ne mondd: „Add el földedet és vegyél helyette szamarat!” hogy így majd könnyedén elcsalhassad tőle.
Tudáspróba
1. Mit jelenthet az, hogy „ne légy tekintettel a szegényre és ne tiszteld a hatalmas személyét”?
2. Mit mond a szakasz a felebaráti szeretetről?
3. Milyen alapvető zsidó külső jellegzetességet, parancsol ez a szakasz?
4. Mi a teendő a mezőn felejtett, s be nem gyűjtött kévékkel?
Emor (3Mózes 21–24.)
A papoknak (kohénoknak) vérrokonai kivételével nem szabad halotthoz közeledni, sírhoz menni. Házasságukra vigyázni kell, hogy párjuk méltó legyen papi méltóságukhoz. Testben és lélekben méltónak legyenek magas tisztségükhöz. Az áldozati állatnak is hibátlannak kellett lennie. Az ünnepek betartására szólít az Írás, meghatározza a dátumukat, jellegüket, a szent gyülekezés idejét. Szombat, Peszách, az Omer lengetésének és számlálásának parancsa, a Hetek Ünnepe (Sávuot), a Harsona megszólalásának napjai (Ros Hásáná). Az engesztelés napja (Jom Kipur), a sátrak ünnepe (Szukkot) követik egymást. Tiszta tört olajból örök fénynek kellett égnie, világítania a Szentélyben. A tizenkét törzs számának megfelelő tizenkét kalácsot helyeztek az Örökkévaló színe elé. (Innen a színkenyér elnevezés.) Egy izraelita nő és egy egyiptomi férfi fia feleslegesen szájára vette az Örökkévaló négy betűs nevét és káromolta. Nagy vétket hozva a fejére, a büntetés súlya ennek megfelelő volt. Egy féle törvény vonatkozik mindenkire, jövevényre éppen úgy, mint honosra, ez a Tóra igazsága.
Biblia: Idegenek kezéből ne mutassátok be Istennek kenyerét mindezekből, mert romlás van bennük, hiba van rajtuk, nem fogadtatik el kedvezően számotokra. (3Mózes 22:25.)
Rási: Idegenek kezéből… Egy nem zsidótól, aki áldozatot hoz a kohénnak, hogy feláldozza azt Istennek …ne mutassátok be… ha hibás az állat. Nem tilos a hibás állatok feláldozása Noé fiainak (nem zsidók), hacsak nem hiányzik egy testrészük, de ezt az áldozatot csak a mezőkön lévő magaslatokon mutathatják be, a Szentélyben lévő oltáron semmiképpen. De hibátlan állatot elfogadhatnak tőlük, ezért van írva fent[18]: „…Akárki… [aki bemutatja áldozatát]…”, hogy hozzávegye a nem zsidót is, aki ugyanúgy tesz felajánlásokat és fogadalmakat, mint a zsidók.
Biblia: És akár marha vagy bárány, ne vágjátok le egy napon azt meg kicsinyét. (3Mózes 22:28.)
Rási: …azt meg kicsinyét. Csak a nőstényeknél tilos levágni az anyát és a fiát vagy lányát, de a hímeknél meg van engedve, hogy levágják [egymás után] az apát és a fiát vagy lányát.
…azt meg kicsinyét. A szövegből úgy hallatszik, hogy akkor is tilos, ha előbb a kicsinyét és utána azt.
Biblia: És meg ne szentségtelenítsétek szent Nevemet, hanem szenteltessem meg Izrael fiai között. Én vagyok az Örökkévaló, aki megszentel benneteket. (3Mózes 22:32.)
Rási: És meg ne szentségtelenítsétek… azzal, hogy szándékosan áthágjátok törvényeimet. Ha már írva van: „…meg ne szentségtelenítsétek…”, mit tanulhatunk abból, hogy „…szenteltessem meg…”? Azt, hogy [ha olyanak a körülmények] áldozd fel életed és szenteld meg Nevemet. Akkor is kötelező ez, ha senki más nem látja az embert? [Nem!] Ezért van írva: „…Izrael fiai között…”.
Amikor valaki feláldozza magát, ezt úgy tegye, hogy készen áll meghalni is, mert aki úgy áldozza fel magát, hogy a[z isteni] csodára hagyatkozik, azzal nem történik csoda. Így találjuk Chánánjá, Misáél és Ázárjá esetében is, akik nem a csodában bízva áldozták fel életüket, ahogy írva van[19]: „[Ha Istenünk, akit szolgálunk, képes minket megmenteni… meg fog menteni,] ha nem, tudd meg, ó király…”. Akár megment akár nem „tudd meg [hogy nem borulunk le a bálványaid előtt]”.
Biblia: Hat napon át végeztessék munka, de a hetedik nap szombat nyugalomnapja; szent gyülekezés, semmi munkát ne végezzetek; szombat az az Örökkévalónak minden lakhelyeteken. (3Mózes 23:3.)
Rási: Hat napon át… Miért szerepel a szombat parancsolata az ünnepek előtt? Hogy megtanítsa neked, hogy mindenki, aki megszegi az ünnepi törvényeket, olyannak számít, mintha a szombatot szentségtelenítette volna meg, és mindenki, aki megtartja az ünnep törvényeit, úgy számít, mintha a szombatot tartotta volna meg.
Biblia: És amikor learatjátok földetek aratását, ne arasd le teljesen meződ szélét aratásodkor, és ami lehullott, ne szedegesd fel; a szegénynek, a jövevénynek hagyjad azt. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 23:22.)
Rási: És amikor learatjátok… Ezt a törvénytismétli[20], hogy ha valaki áthágja őket, akkor két tiltó parancsot is megszeg. Azt mondja rabbi Ávdimész, Rabbi Joszi nevében: Miért van ez a törvény az ünnepek felsorolása között írva: Peszách és Sávuot után, Ros Hásáná, Jom Kipur és Szukkot előtt? Azért, hogy tudd: mindenki aki leketet (a lehullottat), sichechát (az otthagyottat) és peát (a mező szélét) ad a szegénynek, ahogy az illik, úgy számítják neki, mintha felépítette volna a Szentélyt és abban mutatta volna be [az itt felsorolt] áldozatokat.
Tudáspróba
1. Milyen tisztátlanság van megtiltva különlegesen a kohanitáknak?
2. Melyik az alábbiak közül a tilos:
a. Ugyanazon a napon eladni az anyaállatot kicsinyével.
b. Ugyanazon a napon levágni az anyaállatot kicsinyével.
c. Ugyanazon a napon levágni az apaállatot kicsinyével.
3. Mikor hozták a Szentélyben a lisztáldozatot?
Böhár (3Mózes 25:1–26:2.)
Szakaszunk a hetedik (Smini) és ötvenedik (Jóbel) év szabályaival foglalkozik. Ahogy a hetedik nap – a szombat – pihenésre szolgál, ugyanúgy a hetedik évben pihentetni kell a földet; parlagon kell hagyni. Hétszer hét (vagyis) 49 év után jön a Jóbel év, amikor a földek visszamennek eredeti tulajdonosuk birtokába. Ha valaki szorultságában eladta házát, akkor alkalma lehetett a visszavásárlásra. Ugyancsak a Jóbel (jubileum) évben szabadulnak azok a zsidó rabszolgák, akik hetedik évben nem akartak szabadlábra kerülni, hanem inkább gazdáiknál kívántak maradni. A szakasz utolsó verseiben újfent figyelmeztet a Tóra a bálványimádás és a szombatszegés tilalmára. A jobél szóból származik a jubileum elnevezés, az ötvenedik év is, a jobél védőgát volt – szociális biztonság – a teljes elszegényedés ellen. Leviták külön kedvezményben részesültek a visszavásárlást illetően. A kamattól és az uzsorától óv az Írás. A szegények védelme az intelmek lényege.
Biblia: És szólt az Örökkévaló Mózeshez a Szináj hegyén mondván:… (3Mózes 25:1.)
Rási: …Szináj hegyén… Miért pont a smitáról szóló micvánál van említve Szináj hegye, hiszen az összes törvény a Szináj hegyén hangzott el? Azért hogy megtanuljuk: úgy akárcsak a smitáról szóló összes szabály és részletei el lett mondva ott, úgy az összes többi törvény szabályai és részletei szintén a Szináj hegyén hangzottak el. Így tanultuk a Torát Kohánimban.
Szerintem ez a magyarázat: Mivel Moáb síkságánál nem találjuk meg a smitá törvényének ismétlését, a Misné Tórában (Mózes ötödik könyvében) ebből azt tanuljuk, hogy a Smitá összes szabálya és részletei a Szinájnál lettek elmondva. Most pedig jön az Írás, hogy tanítsa neked: az összes többi parancsolat, ami el lett mondva Mózesnek, azoknak minden szabályai és részletei szintén a Szináj hegyén hangzottak el, majd később Moáb síkságán megismétlődtek.
Biblia: És az a termés, ami a föld nyugalma idején terem, legyen nektek eledelül: neked, szolgádnak és szolgálódnak, béresednek és az idegennek, aki nálad tartózkodik. (3Mózes 25:6.)
Rási: …a termés, ami a föld nyugalma idején terem… Annak ellenére, hogy megtiltottam neked azt (a föld művelését), nem a [termés] evését vagy az élvezetét tiltottam meg, hanem csak azt, hogy gazda módjára viselkedj vele. Mindenki egyenlő legyen: te, béresed és aki nálad tartózkodik.
…a föld nyugalma idején terem, legyen nektek eledelül… A közösből (hefker) ehetsz, de az őrzöttből nem.
…neked, szolgádnak és szolgálódnak… Mivel az van írva[21]: „egyenek róla néped szegényei”, ebből arra következtethetünk, hogy a gazdagoknak meg lett tiltva, hogy egyenek belőle? [Nem!] Ezért van írva: „neked, szolgádnak és szolgálódnak” – itt a gazdák, a szolgák és a szolgálók is meg vannak említve.
…béresednek és az idegennek, aki nálad tartózkodik. a nem zsidónak is.
Biblia: Akkor szólaltasd meg a harsona hangos riadását, a hetedik hónapban, a hónap tizedik napján; az engesztelés napján szólaltassátok meg a harsonát szerte egész országotokban. (3Mózes 25:9.)
Rási: …az engesztelés napján… Abból, hogy az van írva: „az engesztelés napján” nem tudom-e, hogy az a hónap tizedike? Akkor miért van írva: „a hónap tizedik napján”? Azért, hogy elmondja neked, hogy a hónap tizedikén [a Jóbél év Jom Kipurján] lévő fújás eltolja a Szombatot szerte egész országotokban, de a Ros Hásánái sófárfújás nem tolja el a Szombatot, csak a Szentélyben.
Tudáspróba
1. Mely az alábbiak közül tilos a Smitá évében?
a. vetni, b. aratni, c. kölcsönadni
2. Mikor kell a zsidó rabszolgákat szabadon engedni?
a. a jovel végén, b. a smitá végén, c. hat év után
3. Mikor kerül vissza minden föld eredeti gazdájához?
4. Hogyan lehet jótékonyság a rabszolgatartás?
Böchukotáj (3Mózes 26:3–27:34.)
Szakaszunk összegezi az eddigieket. Miután számos erkölcsi követelmény, törvény elhangzott, a harmadik könyv befejezésként választás elé állítja a népet. Ha hallgatnak az isteni szóra és betartják a Tóra parancsolatait – akkor minden jóban lesz részük, és az isteni kegyelem vigyázza lépteiket. Figyelmeztet, ha mindezt betartjuk, esik majd az eső a maga idejében, bőséges lesz a termés, béke és biztonság uralja az országot, ellenség nem támad és a Teremtővel kötött szövetség erős lesz. De ha nem hallgatunk a szóra, kemény szavakkal, elképzelhetetlenül nagy büntetésre számíthatunk. Ha elhagyják a Tórát és a bálványimádó, erkölcstelen népeket utánozzák, akkor lépésről lépésre mennek tönkre és haladnak a nemzeti, és az egyéni szerencsétlenség felé. De az erős figyelmeztetések idején is megemlékezik az Örökkévaló az ősökkel kötött szövetségről, amelyet kegyesen nem bont meg velünk. Az önkéntes felajánlások értékéről esik még szó, zárásként. „Ezek a parancsok, melyeket az Örökkévaló parancsolt Mózesnek, Izrael gyermekei részére a Szináj hegyén.”
Biblia: És ha törvényeimet megvetitek, és ha rendeleteimet megutálja lelketek, úgy hogy nem teljesítitek minden parancsomat, hanem megbontjátok szövetségemet. (3Mózes 26:15.)
Rási: …megbontjátok szövetségemet. Ez a zsidóság lényegének megtagadása. Így épül fel a hét egymást okozó bűn: 1. nem tanul, 2. nem gyakorolja [a micvákat], 3. megveti azokat, akik gyakorolják, 4. gyűlöli a Bölcseket, 5. másokat megakadályoz [a micvák teljesítésében], 6. megtagadja a micvákat, 7. megtagadja a lényeget [Istent].
Biblia: És Én is daccal jártam ellenük és Én hoztam őket ellenségeik országába, akkor megalázkodik körülmetéletlen szívük és leróják bűnűk büntetését. (3Mózes 26:41.)
Rási: …Én hoztam őket… Én magam! Ez jó a zsidóknak, hogy ne mondhassák: „mivel szétszórattunk a népek között, cselekedjünk úgy, mint ők!” Én ezt nem engedem meg nekik, hanem elküldőm prófétáimat, hogy védőszárnyam alatt visszahozza őket, ahogy írva van[22]: „Semmi sem lesz abból, amin ti gondolkoztok… Életemre mondom, úgymond az Örökkévaló Isten, bizony erős kézzel, kinyújtott karral és kiáradó, lángoló haraggal fogok rajtatok uralkodni”.
Biblia: Ezek a törvények, rendeletek és tanok, melyeket az Örökkévaló rendelt Önmaga és Izrael fiai között, a Szináj hegyén Mózes által. (3Mózes 26:46.)
Rási: …tanok… az Írott Tan és a Szóbeli Tan. Itt adja tudtunkra [a Tóra], hogy mindkettő a Szinájnál adatott Mózesnek.
Tudáspróba
1. Milyen ígéretet tesz Isten Mózes harmadik könyvének végén?
2. Milyen paraméterektől függ egy személy becsértéke?
3. Mit ígér Isten a zsidó népnek a vadállatok kapcsán?


[1] 4Mózes 7:89.
[2] 2Mózes 25:22.
[3] 3Mózes 5:23.
[4] Uo. 4:13.
[5] Uo. 4:20.
[6] 2Mózes 27:20.
[7] 3Mózes 21:22.
[8] Zsoltárok 107:21–22.
[9] 3Mózes 10:9.
[10] Uo. 11:9.
[11] Uo. 13.
[12] Uo. 29.
[13] Uo. 19:36., 22:33.
[14] Uo. 14:39.
[15] Zsoltárok 135:19.
[16] 3Mózes 16:16.
[17] 2Mózes 20:11.
[18] 3Mózes 22:18.
[19] Dániel 3:18.
[20] Lásd: 3Mózes 19:9.
[21] 2Mózes 23:11.
[22] Jechezkél 20:32–33.