Somron pusztulása
1. Halljátok ezt az igét, Básán tehenei, akik Somron hegyén vannak; akik fosztogatják a szegényeket, akik elnyomják a szűkölködőket, akik azt mondják uruknak: hozzál, hogy igyunk!
2. Megesküdött az Úr az Örökkévaló az ő szentségére, hogy íme napok jönnek rátok, és elvisznek benneteket horgokkal, s ivadéktokat halászkampókkal.
3. És réseken fogtok kimenni, mindegyik maga előtt, és elfogtok dobatni Hermónba, úgymond az Örökkévaló.
4. Jöjjetek el Bét-Élbe – és vétkezzetek, Gilgálba sokat vétkezzetek; s hozzátok reggelenként vágóáldozataitokat, három naponként tizedeiteket.
5. S füstölögtessetek kovászosból hálaáldozatot, és hirdessetek, hallassatok felajánlásokat, mert így szeretitek, Izraél fiai, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
6. De én is adtam nektek fogak tisztaságát mind a ti városaitokban, meg kenyér hiányát mind a ti helyeitekben; s nem tértetek meg hozzám, úgymond az Örökkévaló.
7. És én is megvontam tőletek az esőt, midőn már csak három hónap volt az aratásig: esőt hullatok az egyik városra, de a másik városra nem hullatok esőt, az egyik telek kap esőt, a telek pedig, melyre nem jut eső, elszárad;
8. és bolyong két-három város egy város felé, hogy vizet igyanak, de nem laknak jól – és nem tértetek meg hozzám, úgymond az Örökkévaló.
9. Vertelek benneteket üszöggel, meg ragyával, azt a sok kerteteket és szőlőtöket, fügefáitokat és olajfáitokat fölemészti a sáska – és nem tértetek meg hozzám, úgy mond az Örökkévaló.
10. Bocsátottam reátok dögvészt Egyiptom módjára, megöltem karddal ifjaitokat, amellett. hogy fogva vitték el lovaitokat, hogy fölszállott táborotoknak bűze fel az orrotokba – és nem tértetek meg hozzám, úgymond az, Örökkévaló.
11. Földúlást végeztem köztetek, mint mikor földúlta Isten Szodomát és Amórát és olyanok lettetek, mint az égésből kimentett üszög – és nem tértetek meg hozzám, úgymond az Örökkévaló.
12. Azért így teszek majd veled, Izraél! Annak okáért, hogy ezt teszem majd veled, készülj Istened elejébe, Izraél!
13. Mert íme, aki a hegyek alkotója, a szél teremtője, megjelenti az embernek, mi a gondolata, hajnallá teszi a homályt és lépdel a földnek magaslatain: Örökkévaló, a seregeknek Istene az ő neve !
