1. És fölvett engem egy szellem és elvitt engem az Örökkévaló házának keleti kapujához, amely kelet felé fordul és íme a kapu bejáratánál huszonöt férfiú; és láttam közöttük Jáazanját, Azzúr fiát és Pelatjáhút, Benájáhú fiát, a nép nagyjait.
2. És szólt hozzám: Ember fia, ezek azon férfiak, akik jogtalanságot gondolnak ki és rosszra való tanácsot tanácsolnak e városban;
3. akik azt mondják: nincs az közel, hogy házakat építünk ő a fazék, s mi a hús!
4. Azért prófétálj róluk, prófétálj, ember fia!
5. És rámesett az Örökkévalónak szelleme; és szólt hozzám: Szólj! Így szól az Örökkévaló: ekképp szóltatok, Izrael háza, és ami fölszáll lelketekben, azt ismerem.
6. Sokasítottátok megöltjeiteket e városban és megtöltöttétek utcáit megölöttel.
7. Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Megöltjeitek, amelyeket benne ejtettetek, azok a hús, ő meg a fazék, titeket pedig kivisznek belőle.
8. Kardtól féltetek és kardot hozok rátok, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
9. Kiviszlek benneteket belőle és adlak benneteket idegenek kezébe és büntetést végzek rajtatok.
10. Kard által fogtok elesni, Izrael határán ítéllek meg benneteket és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
11. Ő nem lesz nektek fazékká, de ti lesztek benne hússá; Izrael határán ítéllek meg benneteket.
12. És megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, én, akinek törvényei szerint nem jártatok és kinek rendeleteit nem tettétek meg, de a körülöttetek levő népek rendeletei szerint cselekedtetek.
13. És volt, amint prófétáltam, meghalt Pelatjáhú, Benája fia; arcomra borultam és nagy hangon kiáltottam és mondtam: Jaj, Uram, Örökkévaló, végpusztítást teszel-e Izrael maradékával?
14. És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
15. Ember fia, testvéreid, a te testvéreid, rokonságod emberei és Izrael egész háza, mindannyija, azok, kiknek mondták Jeruzsálem lakói: távolodjatok el az Örökkévalótól, nekünk adatott az ország örökségül –
16. azért szólj: így szól az Úr, az Örökkévaló: noha eltávolítottam őket a nemzetek közé és noha elszórtam az országokba, mégis egy kevéssé szentéllyé lettem számukra az országokban, ahová jutottak.
17. Azért szólj: Így szól az Úr, az Örökkévaló: összegyűjtlek benneteket a népek közül és egybegyűjtlek benneteket azon országokból, amelyekbe elszóródtatok, és adom nektek Izrael földjét;
18. eljönnek oda és eltávolítják mind az undokságait és mind az utálatosságait belőle.
19. És adok nekik egy szívet, és új szellemet adok beléjük, eltávolítom a kőszívet húsukból és adok nekik hús-szívet;
20. azért hogy törvényeim szerint járjanak és megőrizzék rendeleteimet és megtegyék azokat; és majd népül lesznek nekem, én pedig leszek nekik Istenül.
21. S akiknek az ő undokságaik és utálatosságaik szíve felé jár a szívük, azoknak útját fejükre hárítom, így szól az Úr, az Örökkévaló.
22. És emelyék a kerubok szárnyaikat és a kerekek ő mellettük Izrael Istenének dicsősége pedig fölöttük volt, felülről.
23. És elvonult az Örökkévalónak dicsősége a város közepéről és megállt a várostól keletre levő hegyen.
24. Egy szellem pedig fölvett engem és elvitt Kaszdímba, a számkivetettséghez, látomásban Isten szelleme által; és elvonult rólam a látomás, melyet láttam.
25. És elmondtam a számkivetettségnek az Örökkévaló szavait mind, melyeket láttatott velem.
