Egy apró, 2300 éves aranygyűrűt találtak Dávid városában. Az ékszer nagy valószínűséggel egy jeruzsálemi gyermeké volt a Második Szentély időszakában.
A most előkerült gyűrű egyike azoknak az ékszereknek, amelyek az ásatás során kerültek napvilágra a kora hellenisztikus korszakból. Az Izraeli Régészeti Hatóság és a Tel-Avivi Egyetem kutatói szerint:
„Az ékszereket minden valószínűség szerint szándékosan temették el abban az időszakban, egy ismert szertartás keretében, amely a gyermekkorból a felnőtté válásba való átmenetet szimbolizálta.”
A 2300 éves, vörös drágakővel díszített aranygyűrűt az Izraeli Régészeti Hatóság és a Tel-Avivi Egyetem munkatársai fedezték fel a Jeruzsálem falain kívül fekvő nemzeti park területén, Dávid városában, az Elad Alapítvány támogatásával végzett feltárás során. Ez már a második aranygyűrű, amely kevesebb mint egy éven belül ugyanebből az ásatásból, és ugyanebből az időszakból került elő.
Rivka Lengler, aki jelen volt az ásatáson, így számolt be az eseményről:
„Közvetlenül az ásatási terület mellett szitáltuk át a földet, amikor Ben, a kollégám, hirtelen előhúzott egy aranygyűrűt a földből.
Először azt gondolta, talán valamelyik munkatársunk ejtette el, de amikor megvizsgáltam, azonnal éreztem, hogy valami régi és különleges darabról van szó. Hívtuk a régészeket, mindenki körénk gyűlt, és csodálattal néztük a leletet – nagyon izgalmas pillanat volt. Már első ránézésre látszott, mennyire hasonlít a néhány hónappal korábban talált gyűrűre – csak ez még annál is kisebb volt. Amikor kézbe vettem, úgy éreztem, hogy kapcsolatba kerültem a történelmünkkel. Mintha megérinthettem volna azokat az embereket, akik egykoron Jeruzsálemben éltek.”
Gyűrűt, fülbevalókat és aranygyöngyöt is találtak itt
Dr. Yiftah Shalev és Dr. Marion Zindel (Izraeli Régészeti Hatóság), Efrat Bocher (Az Ősi Jeruzsálem Kutatóközpont), valamint Prof. Yuval Gadot (Tel-Avivi Egyetem) elmondása szerint „a két aranygyűrű egy késő harmadik vagy korai második századi időből származik, amely egy nagy épület alapozásánál került elő, jelezve annak egykori lakóinak vagyonát. Ugyanebben a rétegben bronz fülbevalókat, valamint egy szarvas állatot ábrázoló arany fülbevalót és egy díszített aranygyöngyöt is találtak – mind a korai hellenisztikus korszakból.”
Dr. Marion Zindel, aki a gyűrű vizsgálatát végezte, úgy nyilatkozott: „Az, hogy a két apró gyűrűt és a többi ékszert az épület padlója alól ástuk ki, felveti annak lehetőségét, hogy azokat szándékosan temették el.
Az egyik feltételezés szerint ez egy hellenisztikus kori szokás része volt, amelyben az eljegyzett fiatal nők gyermekkori ékszereiket az új ház alapjaiba temették, ezzel jelképezve a felnőtté válást.”
A kutatók hozzátették: „Az aranyból és színes drágakövekből – például gránátkőből – készült ékszerek jól ismertek ebből a korszakból. A korabeli divatra Kelet, elsősorban India és Perzsia gyakorolt hatást, amit Nagy Sándor hódításai és az azokat követő kereskedelmi kapcsolatok tettek lehetővé.”
Ilyen még nem volt
Efrat Bocher, az ásatás egyik vezetője szerint „ez az első alkalom, hogy Jeruzsálemben ilyen nagy aranyékszer-együttes került elő ebből az időszakból. Az ilyen mértékű anyagi jólét ritka bármely régészeti rétegben, és bizonyítja Jeruzsálem gazdagságát, valamint lakóinak magas életszínvonalát.”
Az Izraeli Régészeti Hatóság igazgatója, Eli Escusido így fogalmazott: „A Második Szentély korából származó aranygyűrűk felfedezése Dávid városában kézzelfogható bizonyítéka Jeruzsálem gazdagságának, szépségének és jelentőségének már több ezer évvel ezelőtt is. A Hatóság büszkén vezeti Jeruzsálem régészeti kutatásait, és azon dolgozik, hogy a ’Jeruzsálem aranyból van’ kifejezés ne csupán költői szófordulat, hanem régészeti tény legyen, amely ott rejtőzik lábaink alatt.
A gyűrűt és más, a hellenisztikus korszakból származó ékszereket a nagyközönség is megtekintheti a „Jeruzsálem rejtélyei” című ingyenes konferencián, amelyet az Izraeli Régészeti Hatóság szervez Jeruzsálem napja alkalmából, még az is elképzelhető, hogy online is követheti az eseményeket.
Fotó: Israel Antiquities Authority
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.