Sokakat foglalkoztató kérdést vetett fel a napokban Tzivia Myers rebecen, vajon szabad-e ortodox zsidóként állatkertbe látogatni, ha ott számos nem kóser állattal találkozhatunk?
A kérdés nem véletlen. A zsidó hagyomány részletesen szabályozza, milyen állatokat szabad fogyasztani, és azt is hangsúlyozza, hogy az ember környezete – különösen a gyerekek esetében – komoly hatással van a gondolkodásra és a lelki fejlődésre. Innen nézve logikus a felvetés, ha bizonyos állatok nem kóserek, vajon helyes-e egyáltalán közel kerülni hozzájuk, még ha csak megfigyelés szintjén is?
Most személyesen is találkozhatnak a rebecennel – Neshama EST
Az (Un)ortodox Tziviával ezen alkalmán, június 11-én felecserélődnek a szerepek: ezúttal Myers Tzivia lesz a riportalany, őt kérdezi közönség előtt a legendás riporter: Szily Nóra.
Myers Tziviának sok arcát megismerhettük már, hiszen a szentendrei rebecen online jelenléte jóval megelőzte televíziós feltűnését is. Célja azonban mindig ugyanaz: a zsidóság megismertetése, a tévhitek eloszlatása. De kicsoda valójában Tzivia, a NeshemaTV kérlelhetetlenül kérdező műsorvezetője? Most ő válaszol! Hogyan lesz egy szekuláris családban nevelkedő lányból ortodox zsidó rebecen? Hogyan fér meg életében a család, valamint a szigorú vallási előírások mellett még a tévézés is? A legendás újságíró, Szily Nóra teszi fel a legégetőbb kérdéseket. Korlátozott számban early bird jegyek kaphatók a zsidoprogramok.hu oldalon. |
A rövid válasz: igen
Myers Tzivia rebecen saját példáján keresztül is megválaszolja a kérdést, ugyanis családjával a Fővárosi Állat- és Növénykertben jártak, ami önmagában is mutatja, hogy az állatkert látogatása belefér az ortodox zsidó életgyakorlatba.
A válasza egyértelmű, igen, ortodox zsidók is mehetnek állatkertbe. A kóserság törvényei ugyanis alapvetően arra vonatkoznak, mit eszünk meg, és nem arra, mit nézünk meg.
Ez a különbségtétel kulcsfontosságú. Egy nem kóser állat látványa önmagában nem jelent tiltást, hiszen a tilalom a fogyasztásra és bizonyos egyéb konkrét cselekvésekre vonatkozik, nem pedig a puszta megfigyelésre
Mit mond a hagyomány a környezetről?
A kérdés mégis árnyaltabbá válik, ha figyelembe vesszük az áldott emlékű Lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi tanítását. A Rebbe többször hangsúlyozta, hogy kisgyermekek esetében fontos odafigyelni arra, milyen képek, tárgyak és vizuális ingerek veszik őket körül nap mint nap. Ennek részeként sok közösségben kerülik, hogy nem kóser állatok képei vagy figurái jelenjenek meg a gyerekszobában.
Az indok egyszerű. Ami folyamatosan jelen van egy gyermek életében, az formálja a gondolkodását és érzékenységét.
Állandó környezet vagy alkalmi élmény?
Myers Tzivia éppen itt húzza meg a határt. A gyerekszoba világa és az állatkert nem ugyanaz.
Az otthoni környezet állandó, ismétlődő hatást gyakorol. Az állatkert ezzel szemben alkalmi élmény. Egy találkozás a teremtett világ sokféleségével. Egy ilyen látogatás nem válik a mindennapi környezet részévé, így más megítélés alá esik.
Ez a megközelítés jól illeszkedik a zsidó gondolkodás szélesebb keretébe is, amely értékként tekint a természet megfigyelésére. Az élővilág sokszínűsége – még a nem kóser állatok esetében is – a teremtés gazdagságára irányíthatja a figyelmet.
Nyitottnak lenni
A zsidó vallási élet nem pusztán tiltások rendszere, hanem finom különbségtételeken alapul. Nem mindegy, mi válik mindennapi hatássá, és mi marad egyszeri tapasztalat.
Myers Tzivia rebecen gondolatmenete szerint az állatkert látogatása nemcsak megengedett, hanem akár értelmes és gazdagító élmény is lehet, amennyiben megfelelő keretben történik.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.