Jeruzsálem szent városa a zsidóság központja, Izrael fővárosa. A világon minden zsidó Jeruzsálem felé fordulva imádkozik. Itt állt az első és a második Szentély, ahova a zsidóknak évente háromszor fel kellett zarándokolniuk, ahol bemutatták az előírt áldozatokat, és a zsidó történelem számos eseménye is ehhez a városhoz kapcsolódik. A chabad.org írásának segítségével a világ legkülönlegesebb városának 15 érdekességét mutatjuk be.
1. Jeruzsálem a zsidó nép fővárosa
A zsidók évezredek óta imádkoznak a Jeruzsálembe való visszatérésért. A város zsidók nemzedékeinek reményét és álmait fejezi ki. Jeruzsálemet Dávid király foglalta el a polgári időszámítás kezdete előtti 869-ben, és így lett a zsidó nép örök fővárosává. A várost számos alkalommal foglalták el és vissza, többször lerombolták, majd mindannyiszor újjáépítették és örök időkig Istentől kapott fővárosunk marad.
2. Három Szentély színhelye
Itt állt az első és a második Szentély, és itt fog felépülni a harmadik is. 43 évvel azt követően, hogy Dávid elfoglalta a várost, Slomó (Salamon) király, Dávid fia felépítette teljes pompájában az első Szentélyt. A rendkívüli munkához mesteremberek tízezreit rendelték Jeruzsálembe és hét teljes évbe telt, mire elkészült. A Szentély 410 évig állt, míg Nebukadnecár babilóniai uralkodó seregei le nem rombolták.
A második Szentélyt Ezra, Nechemja és a babilóniai száműzetésből visszatérő zsidók építették fel i. e. 349-ben. Nagyszabású újjáépítésére a polgári időszámítás szerinti 19-ben került sor, Nagy Heródes uralkodása alatt. Ezt az épületet 69-ben rombolták le a rómaiak. A Talmud szerint az, aki nem látta a Heródes által épített Szentélyt, az nem látott szép épületet az életében.
A harmadik és örök időkig álló Szentély a messiás eljövetelekor épül fel. Azért fohászkodunk, hogy ez minél hamarabb, még a mi napjainkban megtörténjen.
3. Jeruzsálem a világ legcsodálatosabb városa
A város nemcsak lélegzetelállítóan szép, de árad belőle a transzcendencia, falait áthatja a spiritualitás, és talán éppen a szellemi és materiális szépség kettőssége okozza, hogy a Talmud (Kidusin 49b) a világ leggyöngyörűbb városának nevezi: Tíz résznyi szépség adatott a világnak. Ebből kilencet kapott Jeruzsálem és egyet a világ többi része.
4. A világ legszentebb helye
Nem véletlenül hívják Jeruzsálemet szent városnak. Az anyagi és a spirituális dimenzió itt különleges összhangban van jelen. A Szentélyek legbelső részében a frigyláda nem foglalt el helyet és a Szentély épületében mindig mindenkinek kényelmesen volt helye, bármilyen sokan voltak is ott.
5. A város nevének jelentése
A Jeruzsálem – héberül Jerusálájim név – két héber szóból áll: jire – lát és sálem (béke, teljesség). Izsák megkötözése után – erre a Morija-hegyen került sor, amiből a Templom-hegy lett – Ávráhám úgy nevezte el a helyet: Jire – Isten látni fog. Előtte pedig úgy hívták. Sálem. E két név összeolvadásából jött létre a Jerusálájim – Jeruzsálem név. A Lubavicsi Rebbe rámutatott, hogy a „jire sálem” azt is jelentheti: „tökéletes istenfélelem”. Amikor az ember megérkezik a városba, érzi a korábbinál nagyobb és tökéletesebb istenfélelmet. Jeruzsálemben jóval könnyebben elérhető a vallásos eksztázis és az istenivel való egyesülés, mint a világ bármely más helyén.
6. A Kotel, vagyis a Nyugati Fal
A Kotel Hámáárávi, a Nyugati Fal vagy Siratófal a Templom-hegyen álló építmények egyetlen megmaradt részlete, melyet még Nagy Heródes építtetett a polgári időszámítás kezdete előtti első század végén. Maga a falszakasz nagyobb, mint az általában Kotelnek nevezett rész, és valójában nem a szentély épületéhez tartozott, hanem a hegy egyik támfala volt. A Siratófalat az 1967-es hatnapos háborúban szabadította fel a jordán megszállás alól az izraeli hadsereg. Ezt követően állították fel a lubavicsi hászidok a Rebbe ösztönzésére az első tfilinrakó asztalokat. A Kotel szent hely, és tízezrek fordulnak meg ott minden nap, hogy elmondják imáikat. Sokan kis papírokra írják imáikat és kéréseiket és az ősi fal réseibe dugják, remélve, hogy választ kapnak Istentől.
7. Az egyetlen zsinagóga, mely túlélte a jordán megszállást
A jeruzsálemi Óváros Cemách Cedek nevű zsinagógáját a harmadik lubavicsi rebbe, Menachem Mendel, a Cemách Cedek követői alapították 1847-ben. Az 1948-49-es függetlenségi háborút követően a zsidók nem juthattak be az Óvárosba. Az Óváros 1967-es felszabadítása után a Cemách Cedek zsinagóga volt az egyetlen, mely épen maradt, és itt került sor a győzelmet követően az első istentiszteletre az óvárosban.
8. Jeruzsálemi kugli
Ez egy igazi jeruzsálemi ételkülönlegesség, mely a XIX. századból származik és azóta is nagy népszerűségnek örvend. A karamellizált cukor, a tészta és a nagy mennyiségű bors különleges keveréke jól kiegészíti a szombat délben felszolgált sóletet, érdemes kipróbálni.
9. A világ legnagyobb zsinagógái
Talán nem meglepő, hogy a városban található a világ két legnagyobb zsinagógája. A belzi hászid közösség nagyszabású, 15 éven át tartó építési projektjét 2000-ben fejezték be. Az épületben található legnagyobb zsinagóga több mint tízezer ember befogadására alkalmas, tóraszekrényében hetven tekercs fér el, így ez a világ leghatalmasabb tóraszekrénye. Emellett több kisebb zsinagóga, bét midrás, fogadóterem és más közösségi helyszín áll a látogatók rendelkezésére. Modellje Sálom Rokéách rabbi, az első belzi rebbe zsinagógája volt, melyet az ukrajnai Belzben építettek fel 1843-ban. E zsinagóga elsőségét a legnépesebb izraeli hászid udvar, a 13 ezer családot számláló guri közösség 2022 elején átadott központja vette el, mely 35 ezer négyzetméter alapterületű.
10. A jeruzsálemi Talmud valójában nem Jeruzsálemből származik
A második jeruzsálemi Szentély pusztulása után állította össze Jehuda, a Fejedelem a Misnát. A Talmudban azok a viták-érvelések szerepelnek, melyeket az amoráknak nevezett bölcsek folytattak a tanházakban a Misna összeállítását követő időszakban. A babilóniai Talmud a Babilóniában lakó bölcsek magyarázatait tartalmazza, míg a jeruzsálemi Talmud az Izraelben élőkét. Jeruzsálemben abban az időszakban nem éltek zsidók, a bölcsek – kényszerűségből – az ország északi részére tették át székhelyüket. Remélték azonban, hogy hamarosan visszatérhetnek a szent városba, így jeruzsálemi Talmudnak nevezték el az általuk összeállított, babilóniai társánál kevésbé részletes gyűjteményt.
11. Az Olajfák hegyén 150 ezer zsidót temettek el
A Templom-hegyhez közel fekvő Olajfák hegye a legnagyobb és feltehetőleg a legősibb, még működő zsidó temető, ahol ma is sokan vágynak temetkezni. Ennek oka, hogy a hagyomány szerint a messiás eljövetelekor itt kezdődik majd a halottak feltámadása. Egy-egy sírhely napjainban több tízezer dollárba is kerülhet itt.
12. Majdnem minden épületet jeruzsálemi kő borít
A város különleges, egységes kinézetét Sir William McLean köztisztviselőnek és Sir Rondald Storrsnak, a Palesztinai Brit Mandátum kormányzójának köszönheti. Ők rendelték el ugyanis, hogy minden házat ezzel a jellegzetes, évezredek óta használt kővel burkoljanak. A törvény alól csupán néhány épület jelent kivételt, ezek közé tartozik a Chábád Brooklynban található főhadiszállásának két másolata Rámát Slomóban és Piszgát Zeevben.
13. Régi és új
A mai Jeruzsálem város a városban. Az egy négyzetkilométernél valamivel kisebb, fallal körülkerített Óváros a modern városon belül helyezkedik el. Négy részből áll, a zsidó, az örmény, a latin és a muszlim negyedből. A függetlenségi háborút követő jordán megszállás során a zsidó negyed nagy része megsemmisült, ezt 1967 után építették és népesítették be a zsidók. Az Óvárosban számos történelmi jelentőségű helyszín található, például a Siratófal, a Kis Siratófal és a Templom-hegy. Jeruzsálemben ma nagyjából egymillióan laknak.
14. Jeruzsálem minden zsidót egyesít
1987-ben, ádár hónap 16-án a Rebbe a város különleges mivoltáról beszélt. Ez volt az a nap, melyen a polgári időszámítás kezdete előtti 335-ben a babilóniai száműzetésből visszatérő zsidók nekiláttak újjáépíteni Jeruzsálem falait. A Rebbe kiemelte, hogy Jeruzsálem minden zsidót egyesít, ahogy a Zsoltárokban (122:3) olvassuk: „a város, melyben minden egyesül”. A Talmud ugyanígy azt tanítja, hogy amikor a zsidók felzarándokoltak a Szentélybe, akkor ahogy beléptek a városfalon, eggyé váltak, egyetlen entitássá.
15. Jeruzsálem kapui
A mai városfalakat az oszmán törökök építették a XVI. században. E falakban eredetileg hat kapu volt, a többi később készült. Néhány a kapuk közül: Jaffó-kapu a Dávid tornya mellett, a zsidó negyedbe vezető Cion-kapu, ezen keresztül hatoltak be 1967-ben az Óvárost visszafoglaló csapatok. Az Arany-kapu, más néven a Kegyelem kapuja, a Templom-hegy és az Olajfák hegye közelében. A hagyomány szerint ezen keresztül érkezik majd a messiás a városba. Hogy megakadályozzák ezt, a muszlimok lezárták ezt a kaput.