1. És láttam és íme a boltozaton, mely a kerubok feje fölött volt, mint egy zafírkő, mint egy trón alakjának látszata volt látható rajtuk.
2. És szólt a lenbe öltözött férfiúhoz és mondta: Menj be a kerekek közé a kerub alá és töltsd meg markodat tüzes parázzsal onnét a kerubok közül és szórd a városra. És bement szemem láttára.
3. A kerubok pedig a háztól jobbra álltak, midőn a férfiú bement; és a felhő megtöltötte a belső udvart.
4. És fölemelkedett az Örökkévalónak dicsősége a kerubról a ház küszöbére, és megtelt a ház felhővel, az udvar pedig tele volt az Örökkévaló dicsőségének fényével.
5. És a kerubok szárnyainak hangja hallatszott a külső udvarig, amilyen a mindenható Isten hangja, midőn beszél.
6. És volt, midőn megparancsolta a lenbe öltözött férfiúnak, mondván: végy tüzet a kerekek közül, a kerubok közül – bement és megállt a kerék mellett.
7. Ekkor a kerub kinyújtotta kezét a kerubok közül a kerubok között levő tűzhöz; abból fölvett és adott a lenbe öltözött férfiúnak markába; az vette és kiment.
8. És meglátszott a kerubokon emberkéznek a formája szárnyaik alatt.
9. És láttam és íme négy kerék a kerubok mellett, egy kerék egy kerub mellett és egy kerék egy kerub mellett; és a kerekek látszata olyan volt, mint a tarsís-kőnek színe.
10. És látszatuk: egy alakja volt mindnégyüknek, mintha kerék volna a kereken belül.
11. Mentükben négy oldaluk szerint mennek, nem fordulnak meg mentükben, hanem amely hely felé fordul a fej, utánamennek, nem fordulnak meg mentükben.
12. Egész testük pedig, hátuk, kezeik és szárnyaik, meg a kerekek tele voltak szemekkel köröskörül, mindnégyüknek kerekei.
13. A kerekeket, azokat forgókeréknek nevezték fülem hallatára.
14. És négy arca mindegyiknek: az egyik arc kerub-arc, a második arc ember-arc, a harmadik oroszlán-arc és a negyedik sas-arc.
15. És felemelkedtek a kerubok – az amaz állat, melyet láttam a Kebár folyónál.
16. És midőn mennek a kerubok, mellettük mennek a kerekek is, és midőn a kerubok emelik szárnyaikat, hogy felemelkedjenek a földről, a kerekek sem fordulnak el mellőlük;
17. álltukban állnak és felemelkedésükben felemelkednek velük, mert bennük van az állatnak szelleme.
18. És kiment az Örökkévaló dicsősége a ház küszöbéről és megállt a kerubok felett.
19. Erre emelték a kerubok szárnyaikat és felemelkedtek a földről szemeim láttára kimentükben, és mellettük a kerekek. És megállt az Örökkévaló háza kapujának keleti bejáratánál, és Izrael Istenének dicsősége fölöttük volt, felülről.
20. Az amaz állat, amelyet Izrael Istene alatt láttam a Kebár folyónál: és megtudtam, hogy kerubok azok.
21. Négy-négy arca mindegyiknek és négy szárnya mindegyiknek és emberi kezek alakja szárnyaik alatt.
22. Arcuk alakja pedig azok az arcok, amelyeket a Kebár folyónál láttam, látszatuk és ők maguk, mindegyik arca, irányában mentek.
