Címke archívuma: Zsidó szokások

Szimchát Torá a lágerban

Szimchát Torá ünnepén a Crown Heights-i imaházban javában folyt a táncos körmenet, a hákáfá. A fiatalemberek, a gyerekek és az öreg chászidok jókedvűen járták, és az ünnep tiszteletére összegyűltek közül is sokan bekapcsolódtak a táncba. A chászidok lelkesedése mindenkit magával ragadott. A táncolók között feltűnt egy hófehér szakállú chászid. Arcának mély barázdái arról árulkodtak, hogy… Tovább Szimchát Torá a lágerban

Bővebben »

A sátor

Az 1930-as években a korábbinál is rosszabra fordult a zsidók sorsa a Szovjetunióban. Sztálin kegyetlen ökle keményen lesújtott a zsidólra, kiváltképp a vallásosokra, akiket a szovjet állam titkosügynökei állandó megfigyelés alatt tartottak. Arra gyanakodtak-nem egészen alaptalanul-, hogy elsősorban a rabbik, a metszők és a chászidok gyakorolják-terjesztik a zsidó életformát, a jidiskájtot, és ezért többnyire a… Tovább A sátor

Bővebben »

Élijáhu serlege

Élt egyszer egy kelet-európai falucskában egy favágó, akit Chájimnak hívtak. Szegény ember volt, mégis becsülték, mivel igaz, tisztességes zsidó volt. Abból élt, hogy a környékbeli erdőkben összeszedegette a száraz gallyakat, a taligáján hazavonszolta őket, otthon pedig tüzelőnek való rőzsekötegeket készített belőlük, és azokat árulta. Az üzlet persze télen ment a legjobban, amikor mindenkinek kellett a… Tovább Élijáhu serlege

Bővebben »

Szombat királynő, a szabadító

Ez a történet mintegy százötven éve esett meg, pontosabban 1831-ben. Abban az évben felkelés tört ki Lengyelországban: a lengyel hazafiak fellázadtak az orosz elnyomók ellen, kiűzték őket Varsóból, és 1831 januárjában kikiáltották a függetlenséget. Ám az oroszok még ugyanabban az évben visszafoglalták a várost, és leverték a felkelést. Élt akkoriban egy zsidó fogadós egy Kovno*… Tovább Szombat királynő, a szabadító

Bővebben »

Széder Szibériában

A. N. tízéves büntetését töltötte “államellenes tevékenység” miatt. A vád persze rágalom volt: vallásos zsidó lévén az volt a “bűne”, hogy amennyire csak tudta, megőrizte zsidóságát, és más zsidókat is erre buzdított. Amikor ez kitudódott, tíz évre egy szibériai “korrekciós munkatáborba” küldték, hogy más politikai elítéltekkel együtt átneveljék. Bizonyára nem lenne haszontalan megismerkednünk a táborban… Tovább Széder Szibériában

Bővebben »

A Széder lefolyása

A széder-est lefolyása A Széder-estéken a nős férfiak kitli-t (fehér halotti ruhát) öltenek, mivel, akárcsak a Félelmetes Napok során, hasonlítanak az angyalokhoz. Chábád szédereknél ez elmarad (náluk évente csak egyszer, Jom Kipurkor, viselnek kitlit). Az első estén rögtön a mááriv után kezdjük el a Szédert, és igyekezzünk nem elnyújtani, hogy még éjfél előtt elfogyaszthassuk az… Tovább A Széder lefolyása

Bővebben »

Kóser gasztro: Tejjel-mézzel folyó finomságok a sávuoti asztalon

A hamarosan ránk köszöntő sávuot, vagyis a tóraadás ünnepe gasztronómiai szempontból a tejes ételek ideje. Ebben az esetben nem egy micváról, vagyis kifejezett tórai (vagy rabbinikus) parancsolatról van szó, hanem csupán egy minhágról, azaz szokásról, mely senkire nem vonatkozik kötelező érvénnyel, mégis sokan betartják.    Svüesz a Karpfenstein utcában Bemutatjuk, hogyan folytak sávuot vagy ahogy… Tovább Kóser gasztro: Tejjel-mézzel folyó finomságok a sávuoti asztalon

Bővebben »

Imák, áldások, szertartások

[Olyan imák amelyek nem szerepelnek a Sámuel imája – Zsidó imakönyvben, a lubavicsi Tehilát Hasém imakönyv szerint vannak feltüntetve.] Niszán havában nem mondjuk el a Táchánunt (Sámuel imája – Zsidó Imakönyv 70–81. old.) Jöhi rácont a Tóraolvasás után (uo. 85. old.), szombaton Áv Háráchámimot (uo. 238. old.) – azok se, akik minden szombaton azt mondanak,… Tovább Imák, áldások, szertartások

Bővebben »

Gyakorlati útmutatás

Purim után A Talmud szerint: “harminc nappal egy ünnep előtt, el kell kezdeni annak törvényeit tanulmányozni” (Pszáchim 6a.). Purim pont harminc nappal Peszách ünnepe előtt van, ezért ilyenkor kezdjük elsajátítani a Peszách-ünnep törvényeit. Két héttel Peszách előtt, Niszán hónap elsejétől, nem fogyasztunk mácá-t. Chábád chászidok szokása szerint ez már Purimtól kezdve érvényes. Máot chitim: Különleges… Tovább Gyakorlati útmutatás

Bővebben »

Az ünnepről

Még véletlenül sem… A vizsnici rebbe, az Áhávát Jiszráél szerzője, mindig hosszasan, és nagy buzgalommal kutatott a cháméc után. Mindig áhítattal mondta el a cháméc eltávolítására mondandó imát. A legkisebb zugba is bevilágított gyertyájával, közben kezével mellét verte, és állandóan jajveszékelt. Beleremegett mind, aki csak hallotta, és szívük majd meghasadt, miközben hallgatták jajgatását. Amikor befejezte… Tovább Az ünnepről

Bővebben »

Az asztali áldásról és a hálélról

A bencsolásról Zsidó ember étkezés előtt és után áldja az Örökkévalót, aki megadja neki a mindennapit. Az étkezés utáni ima eredete bibliai: Mózes mondja egyik búcsúbeszédében: „ha ettél és beteltél, magasztald az Örökkévalót, Istenedet, köszönd meg Neki a nektek juttatott szép országot” (5Mózes 8:10.). A hagyomány szerint Mózes, Józsué, Dávid és Salamon írták az első… Tovább Az asztali áldásról és a hálélról

Bővebben »

A Hágádáról

Melyik nagyobb? Egyszer a Cemách Cedek (a harmadik lubavicsi rebbe) által tartott széderen, az egyik vendég gondosan méricskélte, hogy a kettétört pászka két része közül melyik darab a nagyobb, melyik a kisebb. Észrevette ezt a Cemách Cedek, és azt mondta neki: “Ha mérni kell, hogy a nagyobb valóban nagyobb-e – ez annak a jele, hogy… Tovább A Hágádáról

Bővebben »

Az ünnep kellékei: virágdísz

  Sávuot alkalmából sok helyen virággal díszítik az otthonokat, illetve a zsinagógákat. Nem volt ez másként a régi Pesten sem, ahogyan arról már korábban beszámoltunk: Apuka, meg Anyuka lementek a piacra, és összevásároltak egy csomó virágot és olajágat, de rengeteget. Azokat felhozták, és a festmények mögé dugdosták. A csillárt is körülvették virágokkal. Főleg az olajágakat… Tovább Az ünnep kellékei: virágdísz

Bővebben »

Szimchát Tóra – A Tóra örömünnepe

SZIMCHÁT TORÁ – A TÓRA ÖRÖMÜNNEPE A CHÁSZID LEGENDA TÜKRÉBEN Írta: Naftali Kraus   Táncolunk a sógor esküvőjén  “Örvendjetek és vigadjatok a Tóra örömünnepén, és adjátok meg a kellő tiszteletet a Tórának, mert az jobb “áru” minden másnál, aranynál és ékszernél drágább. Örvendjünk és vigadjunk a Tórával, mert életünk, erősségünk és fényességünk…” (Az ünnepi imából).… Tovább Szimchát Tóra – A Tóra örömünnepe

Bővebben »

Purim

Eszter könyve (Midrás magyarázatokkal) Purim hiteles történetét az Eszter könyve (Megilá) örökíti meg. Ez azonban csak egy nagyon rövid – mondhatni tényleírást – közöl, míg az események történeti és társadalmi hátteréről a Midrás és a Megilá arameus fordításai adnak részletesebb felvilágosítást. Mint az közismert, a történet azzal vette kezdetét, hogy Ahasvéros király – aki az… Tovább Purim

Bővebben »

A fák újéve – Svát 15.

Isten nyomdokain  A svát hó 15-e – héberül chámisá ászár, vagy röviden Tu Bisvát – a Fák Ünnepe. Bölcseink szerint ezen a napon dől el, melyik fának mi lesz a sorsa – fejlődni, nőni fog és dús termést hoz, avagy elsorvad, tönkremegy. Több háláchikus kérdést is aszerint döntenek el, hogy egy fát svát 15. előtt… Tovább A fák újéve – Svát 15.

Bővebben »

Szukot I

Az ünnepi csokor jelentősége Zsidó szokás, hogy Jom Kippur kimenetele után, alighogy ettünk valamit, elkezdjük az ünnepi sátrat – a Szukkát – építeni, hogy meglegyen a két ünnep közötti folyamatosság. A zsidóság gyakorlásában nincs egy percnyi szünet sem, alighogy befejezünk egy micvát, máris itt a következő. Nincs légüres tér… „És vegyetek magatokhoz az első napon… Tovább Szukot I

Bővebben »

Chanuká

A csodák 8 napja Mi a Chánuka? A Talmud erre így válaszol: „…Kiszlév 25-én …amikor a görögök bementek a (jeruzsálemi) Szentélybe, megszentségtelenítették az ott lévő égőolaj készletet. És amikor felülkerekedtek a Chásmóneusok és legyőzték őket (a görögöket), kerestek, de nem találtak csak egy kis korsó olajat, mely érintetlen volt és rajta a főpap pecsétje. Nem… Tovább Chanuká

Bővebben »