Hagyományos brit milá vagy kórházi körülmetélés? Olyan életesemény és olyan döntés ez, melybe az érintettnek nincs beleszólása, a döntést kizárólag a szülők hozhatják és hozzák meg. Minden esetben tisztában kell lenniük azzal, hogy választásuk gyermekük jövőjére nézve meghatározó jelentőségű. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mi a különbség a hagyományos körülmetélés, a brit milá (magyarosan brisz) és a kórházi körülmetélés között.

A körülmetélés, héberül brit milá az egyik legalapvetőbb micva, parancsolat.

Jel, mely az Örökkévalónak a népével kötött szövetségét bizonyítja, akárcsak a tfilin és a szombat. A zsidó törvények szerint ahhoz, hogy egy bíróság elfogadjon egy tanúságtételt, mindig két tanúra van szükség. Egy zsidó férfi mellett éppen ezért mindig két jel kell, hogy tanúskodjon arról, hogy a Tórához hűen él. A brit milá, a szövetség jele, mindig vele van, és e mellé veszik fel hétköznap a tfilint, a hetedik napon pedig maga a szombat szentsége a második jel. A szombat itt a bibliai ünnepeket is jelenti. Ebből következik, hogy a tfilint csak hétköznap viselik, szombaton és ünnepeken nem, hiszen akkor egy másik jel tanúskodik mellettünk a zsidó férfiak mellett. A körülmetélés parancsát Mózes első könyvében, a Lech lechá hetiszakaszban olvassuk:

Ez az én szövetségem, amelyet megőrizzetek közöttem és köztetek és magzatod között utánad… nyolcnapos korában metéltessék körül nálatok minden férfiszemély, nemzedékeiteken át; a házban született vagy a pénzen vett bármely idegen közül, aki nem a te magzatodból való… és legyen szövetségem a testeteken örök szövetségül! (1Mózes 17:10-13)

Az első és legfontosabb alapvetés a témában az, hogy az orvos által végzett körülmetélés nem egyenlő a zsidó hagyomány által előírt brit milával.

A brit milá, vagyis a körülmetélés szövetsége nem egyszerű orvosi vagy sebészeti beavatkozás, hanem az Örökkévalóval kötött örök szövetség jele, mely nemzedékről nemzedékre összeköti a zsidókat nemcsak Istennel, hanem a generációkat is egymással. Annyira fontos a szövetség maga, hogy a szertartást héberül röviden nem az adott cselekedetről nevezik milának, hanem a szövetségkötés aktusát hangsúlyozva britnek vagy (askenáz kiejtéssel) brisznek, vagyis szövetségnek hívják. Az sem véletlen, hogy a brit milán éppen a nyolcadik napon tartják. Amíg a hetes szám a természetet, a világ természetes körforgását szimbolizálja, addig a nyolcas szám a természetfeletti dimenziót. A ábrahámi szövetségbe felvett gyermek a brit mila által kerül kapcsolatba a spirituális valósággal.

Az esemény fontosságát mutatja, hogy sok helyen nem szokás rá meghívót küldeni, mert semmilyen indok nem lenne elegendő a meghívás visszautasítására, inkább egyszerűen kihirdetik a brisz helyét és időpontját. Úgy tartják: Élijáhu, vagyis Illés próféta minden egyes brit milán megjelenik, ezért külön díszes széket is tartanak számára a zsinagógákban, melyet úgy neveznek: kiszé sel Élijáhu, Illés próféta széke.

Az orvosi-sebészeti beavatkozás alkalmával azonban mindez a spirituális töltet hiányzik. Nem hangzanak el a megfelelő imák és áldások, nem hatja át az eseményt az az áhítat, mely a több ezer éves láncolatba való belépés során belengi a helyszínt. Ráadásul maga a vágás módja is különbözhet a hagyományostól, ami egyben azt is jelentheti, hogy meglehetősen kellemetlen beavatkozással kell helyrehozni az eltérést, ha a gyermek később, akár felnőttként rájön, hogy valódi brit milát szeretne.

A körülmetélés a Tóra szerint az apa kötelessége, ám az a szokás, hogy e kötelezettség teljesítésével megbíz egy erre kiképzett mohelt. Vannak, akik attól tartanak, hogy a mohel nem rendelkezik megfelelő tudással és ismeretekkel a beavatkozás elvégzéséhez. A mohel azonban nem amatőr, sőt! Komoly tanulás és vizsgák letétele, valamint gyakorlat teljesítése után kezdhet csak önállóan működni. Míg elképzelhető, hogy egy egyébként gyakorlott sebész csupán hébe-hóba végez el egy-egy ilyen beavatkozást, addig a mohel szinte naponta, és az évek során valószínűleg körülmetélések százait, vagy akár ezreit is elvégezte, tehát rendkívül nagy gyakorlatra tett szert. Ráadásul vannak olyan mohelek, akik egyben sebészek is és kérésre kórházi körülmények között végzik el a hagyományos körülmetélési szertartást.

A beavatkozás kockázata mind a hagyományos módon, mind pedig az orvos által végzett körülmetélés esetében minimális. Az érzéstelenítési eljárásnak – melyet a kórházi körülmetélés alkalmával rutinszerűen alkalmaznak – azonban lehetnek kockázatai, adott esetben akár több is, mint a gyors mozdulattal történő vágásnak.

A brit milá szertartás ráadásul több mint egyszerű orvosi beavatkozás. Négyezer évre visszatekintő hagyománya minket és gyermekeinket az előző nemzedékek láncolatához köti. A hagyományos körülmetélés által a nyolcnapos gyermek belép abba a szövetségbe, melyet Ávráhám, az első ősapa kötött az Örökkévalóval és mely a mai napig érvényes. Ez a rendkívüli spirituális erő csakis a hagyományos körülmetélés esetén érvényesül. A Tóra azt mondja, hogy a körülmetélés jel, melyet az ember egész életén át magán visel. Ezt a jelet, a négyezer éves hagyományt és identitást csakis a tradicionális brit milá során kapja meg az ember.