Elul – a számvetés hónapja. A hónap nevével kapcsolatban számos magyarázat létezik. Írásunk Ephraim Mirvis, brit főrabbi magyarázata alapján készült.
„Én a kedvesemé vagyok és a kedvesem az enyém” – írta Slomó (Salamon) király az Énekek énekében (6:3). Ez a héberül négyszavas mondat – áni ledodi vedodi li – egyike azoknak, melyek kezdőbetűi a most kezdődő elul hónap nevét adják ki. Bölcseink azt mondják, hogy az Énekek éneke és azon belül ez a mondat is Isten és a zsidó nép különleges, bensőséges kapcsolatát írja le. A „kedves” ebben a kontextusban maga az Örökkévaló Isten, akit – ahogy a Smá imában is olvassuk – egész szívünkkel és egész lelkünkkel szeretnünk kell. Ez a mondat kiemeli, hogy az embernek el kell mélyítenie a kapcsolatát embertársaival és az Örökkévalóval és dolgoznia kell kapcsolatai gazdagításán. Ez elul hónap egyik témaköre: a megtérés, a számvetés, az előző év hibáinak kijavítása és az Istenhez való közelség tematikája.
A Kicur Sulchán Áruch további három olyan mondatot idéz, melyeknek kezdőbetűi szintén az elul szót adják ki. E mondatok jelentése további rétegekkel járul hozzá az őszi ünnepekre való felkészülésként szolgáló elul hónap mondanivalójához.
A következő mondat Eszter könyvéből származik és a purim ünnepén küldött ételcsomagokról (misloách mánot), valamint purim egy másik micvájáról, a szegényeknek adott adományról (mátánot leevjonim) szól (Eszter 9:22):
„…is lerééhu umátánot leevjonim” – egymásnak ajándékokat és a szegényeknek adományokat [küldenek]. Az adakozás, a másokra való odafigyelés, mások segítése mindig fontos, és különös mértékben így van ez elul hónapban.
A harmadik idézet Mózes második könyvéből, a Smotból származik. Ha egy ember véletlenül megöl valakit, akkor lehetősége van arra, hogy ún. menedékvárosba költözzön, ahol a feldühödött rokonok nem állhatnak bosszút rajta:
Ha pedig nem lesett rá, de Isten juttatta az ő kezébe… (2Mózes 21:13)
E héber mondat kezdőbetűi is az elul szót adják ki.
Végül Mózes ötödik könyvében, a Dvárimban található mondat arra utal, hogy az embernek teljes és tökéletes kapcsolatot kell kialakítani Istennel és ezt kell továbbadnia a gyerekeinek is:
És körülmetéli az Örökkévaló, a te Istened szívedet és magzatod szívét… (5Mózes 30:6)
Elul hónap tehát felkészülést jelent ros hásánára, arra a napra, amikor Isten meghozza ítéletét a világ minden teremtménye fölött, a zsidók pedig elfogadják Istent a királyuknak. Tetteinket ez a gondolat határozza meg az egész hónap során: igyekszünk minél közelebb kerülni Istenhez, minél inkább átélni azt a szeretetet, melyet irányában éreznünk kell. Közben pedig nem feledkezünk meg embertársainkról sem, el kell mélyítenünk a másokkal való kapcsolatainkat, hogy amikor ros hásánához, az újévhez és az ítélet napjához érünk, akkor bátran kijelenthessük: áni ledodi – a kedvesemé, vagyis az Örökkévalóé vagyok.
Chodes tov, jó hónapot kívánunk olvasóinknak.
Fotó: Chabad.com