A szukot ünnepét követő szimchát torá napján befejezzük és újra el is kezdjük a Tóra felolvasását a zsinagógákban. A Tóra a világ teremtésétől egészen az Izraelbe való bevonulásig meséli el a zsidó nép történetének állomásait – néha évszázadokat ugorva, máskor részletekbe menően. Ez idő alatt a zsidók nagy területet jártak be. Sorozatunkban a hetiszakaszokban fellelhető földrajzi helyeket mutatjuk olvasóinknak.
Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. (1Mózes 1:1)
Hetiszakaszunk, a Berésit, a Tóra első fejezete a teremtés történetét meséli el. A zsidó hagyomány szerint az egész teremtés kiindulópontja a mai Templomhegy, ami azonos a Tórában említett Hár Hámorijával (Morijá-hegy). Itt található az a kő, melyről a hagyomány azt tartja, hogy az volt az egész teremtés alapköve, és ezen a helyen volt később, a szentélyek idejében a Szentek Szentje. A kő a szentély épületének számára mesterségesen kiképzett fennsíkon fekszik. A fennsík jelenlegi formáját Nagy Heródes idejében nyerte el, amikor a király kibővítette a Templom-hegyet. A kő pontos helyéről vitatkoznak a tudósok. A legelfogadottabb álláspont szerint a Szikladómban található kő az even hástijá, mások szerint a Sziklamecset és az Ál-Ákszá közti, be nem épített terület alatt található, és vannak, akik azt mondják, hogy a Sziklamecsettől északra van a helye.
Az even hástijá a zsidó nép számára a világ legszentebb helye, mivel fölötte állt a Szentek Szentje. Így ír erről a valószínűleg a polgári időszámítás szerinti IX. századból származó Midrás Tánchumá: „Ahogyan az emberi test középpontjában van a köldök, úgy van a világ középpontjában Izrael Földje… és Jeruzsálem Izrael földjének középpontjában, és a Szentély Jeruzsálem középpontjában, és a szent hely a szentély középpontjában, és a Frigyláda a szent hely középpontjában, és a világ alapköve van a szent hely előtt, mert azon alapul az egész világ.” A Zohárban, mely a zsidó misztika egyik alapkönyve pedig ezt olvashatjuk: „Addig nem volt megteremtve a világ, ameddig Isten nem vett egy követ, melyet a világ alapkövének neveznek, és nem dobta le a mélységbe… és ebből tágult ki a világ. Ez a világ középpontja, és ezen a helyen állt a Szentek Szentje.”
Az even hástijá számos egyéb eseménynek is helyszíne volt:
- Ennek a közelében volt az a hely, ahonnan az Örökkévaló földet vett az első ember megteremtéséhez.
- Ezen a kövön hozott áldozatott Istennek Ávráhám, Káin és Hevel (Ábel), majd később Noách (Noé) is.
- Ez volt az ákedát Jicchák, vagyis Izsák feláldozásának színhelye.
- Ezen a helyen álmodott Jáákov a létrán felmenő, és fentről lejövő angyalokról.
- Amikor Dávid király megvásárolta a területet a jevusziaktól, ezen a kövön mutatott be áldozatot. A Szentélyt is itt akarta felépíteni, de ezt a feladatot végül csak fia, Slomó, vagyis Salamon király teljesíthette.
- Az első Szentélyben ezen a kövön állt a frigyláda.
- A második Szentély időszakában, amikor a frigyláda már nem volt az épületben (az első szentély pusztulásakor eltűnt), a követ használta a kohén gádol (főpap) a jom kipuri áldozat bemutatására.
Napjainkban vannak rabbik, akik megengedik, hogy a zsidók felmenjenek a hegyre, de az ő álláspontjuk szerint is csak a hegy bizonyos részei látogathatók: azok a területek, ahol biztosan nem állt a Szentély épülete, mert annak területére csak a vörös tehén hamuja által elért rituális tisztaság állapotában lehetne belépni, ami ma nem megvalósítható. Ennek megfelelően az alapkőnek otthon adó Szikladómba sem tehetjük be a lábunkat. A követ csak a – reményeink szerint hamarosan felépülő – harmadik Szentély főpapja láthatja majd, az év legszentebb napján, jom kipurkor.
