A Talmud traktátusai
A Talmud 6 rendjének és 63 traktátusának felsorolása
és rövid tartalma
Első rend: Zráim (Vetések) – זרעים
A mezőgazdasággal kapcsolatos törvények, főleg Izrael földjére vonatkoztatva; a kohénokat és a levitákat megillető rész; mi az, amit külön kell választani a terméstől és a szegényeknek kell adni; valamint az áldások elmondásának törvényei.
Bráchot (Áldásmondatok) – ברכות
A legtöbb Talmud-kiadásban ez a Talmud legelső traktátusa. Itt találjuk a Smá, az Ámidá (a Tizennyolc Áldás), az étkezés utáni áldás, a különféle ételekre és illatokra, valamint a különféle alkalmakkor elhangzó áldások elmondásának törvényeit.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 9 fejezet; a Toszeftában 6 fejezet; a Baibloniai Talmudban 64 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 68 lap.
Péá (A mező szegélye) – פאה
Azon törvények részletes megtárgyalása, amelyek szerint aratás idején a termőföld szélét nem szabad learatni, hanem a szegényeknek kell hagyni. Felsorolásra kerülnek azok az ajándékok, melyek megilletik a szegényeket: a szemestermények, az elhullott kalászok, a szüret után megmaradt, elhullott szőlőszemek, illetve itt kerülnek megtárgyalásra a szegények tizedeivel és a jótékonysággal kapcsolatos törvények.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 8 fejezet; a Toszeftában 4 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 37 lap.
Dömáj (A kétséges tized) – דמאי
A kétségesen megállapított terménytizedek törvénye: mely terményekre vonatkozik a dömáj törvénye, hogyan kell megállapítani, és mi történjék azzal, amit félretesznek belőle.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 7 fejezet; a Toszeftában 8 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 34 lap.
Kilájim (A kétféle) – כלאים
Mindazon törvények, melyek tiltják kétféle mag vetését a mezőn, kétféle fa ültetését, a gabona vagy más ehető növény ültetését a szőlőskertbe, a kétféle szálból való szövést, az állatok keresztezését és különféle fajú állatok igába fogását.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 9 fejezet; a Toszeftában 5 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 44 lap.
Söviit (A hetedik, a hetedik év) – שביעית
A hetedik év törvényei: a föld parlagon hagyása; azon gyümölcsök és zöldségek, melyeket a hetedik évben tilos enni; az adósságok elengedése, és a prozbol (az a rabbinikus törvény, amely lehetővé teszi, hogy a hitelező a hetedik év leteltével megkapja tartozását).
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 10 fejezet; a Toszeftában 8 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 31 lap.
Trumot (A papi adományok, „a papok részesedése a termésből”) – תרומות
A trumá törvényei: mely terményekből kell trumá-t adni, a rituálisan tiszta, illetve tisztátalan trumá-val kapcsolatos teendők; mi a teendő, ha a trumá összekeveredik a nem felszentelt terménnyel.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 11 fejezet; a Toszeftában 10 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 59 lap.
Máászrot (Tizedek) – מעשרות
A tized törvényei: különösen az első, a Levitáknak adandó tized, illetve a második tized törvényei. Kinek kell tizedet adni, és mikortól kezdődik ez a kötelezettség; mit szabad enni a tized elkülönítése előtt.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 5 fejezet; a Toszeftában 3 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 26 lap.
Máászér séni (A második tized) – מעשר שני
A második tized törvényei: hogyan kell elkülöníteni, Jeruzsálembe vinni, és miként kell megváltani. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a netá rövai (a negyedik év termésének) törvényei, melyek sokban hasonlítanak a második tizedre vonatkozó előírásokra.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 5 fejezet; a Toszeftában 5 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 28 lap.
Chálá (Tészta) – חלה
A chálá elkülönítésének törvényei; melyik tésztából, hogyan és mennyit kell elkülöníteni.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 4 fejezet; a Toszeftában 2 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 28 lap.
Orlá („körülmetéletlen gyümölcsök”) – ערלה
A frissen ültetett fa első három évben termett gyümölcsének elfogyasztására vonatkozó tilalom, illetve a gyümölcsfák meghatározása. A traktátus nagyobbik felében azon különféle tiltott dolgok hatálytalanításáról esik szó, melyek a megengedett dolgok nagyobb mennyiségével vegyülnek el, illetve e hatálytalanítás körülményeiről.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 3 fejezet; a Toszeftában 1 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 20 lap.
Bikurim (A zsengék törvénye) – ביכורים
A Szentélyben bemutatandó zsengék törvényei; mely terményekből kell bemutatni, mi módon kell Jeruzsálembe vinni, és milyen szertartást kell elvégezni a Szentélyben.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 3 fejezet; a Toszeftában 2 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 13 lap.
Második rend: Moéd (Kijelölt idő, „ünnep”) – מועד
A szombatra, az ünnepnapokra és a böjtnapokra vonatkozó törvények; az egyes ünnepekre és ünnepnapokra vonatkozó különleges törvények és előírások. A Skálim traktátus ugyan nem illeszthető ebbe a meghatározásba, ám mivel a sékel-adót rendszeres időközönként szedték, ezért ebben a rendben kapott helyet.
Sábát (Szombat) – שבת
A Szombatnap törvényei. Milyen munkákat nem szabad végezni a szombaton, e tilalmak tórai eredete, a törvények részletes kifejtése, és az erre vonatkozó rabbinikus törvények. Ugyanitt kerülnek megtárgyalásra más törvények is, amelyek a szombatnapra vonatkoznak. A Babilóniai Talmudban a Chánuká törvényei is ebben a traktátusban találhatók.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 24 fejezet; a Toszeftában 18 fejezet; a Baibloniai Talmudban 157 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 92 lap.
Éruvin (Vegyülések) – עירובין
A Sábát traktátus folytatása, mivel részletesen tárgyalja azokat a határokat, melyeken belül a szombatnapon is szabad tárgyakat egyik helyről a másikra vinni. Itt kerülnek megtárgyalásra az egyes „térségek”, illetve azok a törvények, amelyek azt szabályozzák, miképpen vihető el egy tárgy az egyik térségből a másikba, és miképpen változtatható meg egy térség határa (éruv chácérot, „az udvarok egybekapcsolása”); a szombati határ megengedett túllépésének törvényei és „a határok egybekapcsolásának” törvényei, melyek ezt lehetővé teszik; valamint azok a rabbinikus törvények, amelyek a szombatnap térségeire vonatkoznak.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 10 fejezet; a Toszeftában 8 fejezet; a Baibloniai Talmudban 105 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 65 lap.
Pszáchim (A peszáchi bárány, a Peszách) – פסחים
A Peszách-ünnep törvényeinek részletes megtárgyalása: a macesz (a kovásztalan kenyér), a keserűfű, illetve a kovászosneműek eltávolításának törvényei; a peszáchi bárányáldozat törvényei. Itt kerülnek megtárgyalásra a Peszách Séni törvényei is. A traktátus egyik fejezete a Peszách-esti istentisztelet rendjéről szól.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 10 fejezet; a Toszeftában 10 fejezet; a Baibloniai Talmudban 121 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 71 lap.
Skálim (Sékelek) – שקלים
Egymással összefüggő kérdések megtárgyalása, melyek közös eleme: a sekel-adó megfizetése, amely a Szentély működésének költségeit fedezte. A sekel-adóra vonatkozó törvények megmagyarázásán kívül megtárgyalásra kerül az is, mire fordították a sékel-adót, hogyan épült fel a Szentély szervezete és irányítása, különös tekintettel a sékel-adóból származó jövedelem felhasználása.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 8 fejezet; a Toszeftában 3 fejezet; a Jeruzsálemi Talmudban 33 lap.
Jomá (A nap, „Az Engesztelőnap”) – יומא
Jom Kipur napjának istentiszteleti rendje a Szentélyben; az e napon tartandó böjt szabályai, illetve az e napon elmondandó imák.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 8 fejezet; a Toszeftában 4 fejezet; a Baibloniai Talmudban 88 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 42 lap.
Szukká (Sátor) – סוכה
Az érvényes és az érvénytelen Szukkot, illetve az árbá minim törvényei (a négyféle növényfajta, amelyet csokorba fogva teljesíthetjük a luláv megragadásának előírását). Ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a sátoros ünnep idején a Szentélyben megtartott szertartások.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 5 fejezet; a Toszeftában 4 fejezet; a Baibloniai Talmudban 56 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 26 lap.
Bécá (Tojás) – ביצה
Valamennyi ünnepre és ünnepnapra vonatkozó törvény. Az ünnepnapokon tiltott munkák (és egyéb tilalmak) felsorolása. E traktátus neve eredetileg Jom Tov („ünnep”) volt, s csak később változott meg, a traktátus legelső szava után, Becá-ra.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 5 fejezet; a Toszeftában 4 fejezet; a Baibloniai Talmudban 40 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 22 lap.
Ros Hásáná (Újév) – ראש השנה
Itt kerülnek megtárgyalásra azok a törvények, melynek alapján megállapítják Ros Hásáná napját, a naptár beosztását, illetve az újhold feltűntének hitelességét. Ugyanitt találjuk a sófár megfúvásának és az újévi istentisztelet törvényeit.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 4 fejezet; a Toszeftában 2 fejezet; a Baibloniai Talmudban 35 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 22 lap.
Táánit (Böjt) – תענית
A közösségi böjtnapok törvényei: az esőért elrendelt különleges imák, és azok a közösségi böjtök, melyeknek nem volt meghatározott naptári idejük, hanem nagy szárazság idején rendelték el. Ugyanitt kerülnek megtárgyalásra az év meghatározott napjain elrendelt böjtnapok, illetve a Megilát Táánit-ban megemlített böjtök és különleges alkalmak.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 4 fejezet; a Toszeftában 3 fejezet; a Baibloniai Talmudban 31 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 26 lap.
Mögilá (Tekercs) – מגילה
Az Eszter-tekercs felolvasásának törvényei, illetve a Purim-ünnepre vonatkozó egyéb előírások. Ugyanebben a traktátusban kerül megtárgyalásra a Tóra és a Próféták könyveinek felolvasása, az imák elmondásának törvényei, a zsinagóga szentségét és a Tóra-tekercseket szabályozó törvények, valamint a Tóra-tekercsek megírásának, a mezuzá, a tefilin és az Eszter-tekercs törvényei.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 4 fejezet; a Toszeftában 3 fejezet; a Babilóniai Talmudban 32 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 34 lap.
Moéd Kátán (A félünnepek) – מועד קטן
Itt kerülnek megtárgyalásra azok a munkálatok amelyek tiltottak, illetve megengedettek a félünnepeken: a Peszách- és a Szukkot-ünnep közbeeső napjain. Mivel ezek szinte azonos háláchikus megfontolásokon alapulnak, a hetedik évre vonatkozó némely törvény is ebben a traktátusban található; és részletesen szól a gyászolás törvényiről is. Az ókorban e traktátus neve – első szava után – Máskin („öntözni”, „locsolni”) volt.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 3 fejezet; a Toszeftában 2 fejezet; a Babilóniai Talmudban 29 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 14 lap.
Chágigá (Az ünnepi áldozat) – חגיגה
A jeruzsálemi zarándokút és a különleges ünnepi áldozatok törvényei: a zarándok égőáldozata, az ünnepi hálaáldozat, a rituális tisztaság és tisztátalanság törvényei, különös tekintettel az ünnepekre, de a hétköznapokra is. Ebben a traktátusban esik szó az Égi Szekérről is.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 3 fejezet; a Toszeftában 3 fejezet; a Babilóniai Talmudban 27 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 22 lap.
Harmadik rend: Násim (Asszonyok) – נשים
A házasságkötés és az abból származó kötelességek törvényei. Ebben a rendben azonban olyan traktátusok is találhatók (Nödárim és Názir), melyek csak érintőlegesen kapcsolódnak ehhez.
Jövámot (A sógorsági házasság) – יבמות
A sógorsági házasság és a chálicá (a sarulehúzás) törvényei (utóbbi az a szertartás, melynek során a gyermektelen özvegyasszonyt feloldják a sógorsági házasság kötelessége alól). Ez a traktátus tárgyalja a tiltott nemi kapcsolatokat, a tiltott házasságokat, a betérést, illetve azt a tanúságot, mely megállapítja a férj halálát s lehetővé teszi a feleség újraházasodást.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 16 fejezet; a Toszeftában 14 fejezet; a Babilóniai Talmudban 122 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 85 lap.
Kötubot (A házasságlevél) – כתובות
A házasságlevél törvényei: mindazon vagyoni és házastársi kötelezettségek, melyek a férjre és feleségre vonatkoznak, akár a házasságlevélben lefektetett feltételek részeként, akár más, külön megállapodás részeként. Ebben a traktátusŹban kerülnek megtárgyalásra a nemi erőszak és az elcsábítás törvényei is.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 13 fejezet; a Toszeftában 12 fejezet; a Babilóniai Talmudban 112 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 72 lap.
Nödárim (A fogadalmak) – נדרים
A fogadalmakra vonatkozó törvények: mi tekintendő fogadalomnak, milyen mértékben érvényesek, hogyan lépnek érvénybe, miképpen oldhatja fel egy tudós vagy miképpen semmisítheti meg a feleség apja, illetve férje. Ez a traktátus azért került a Násim rendjébe, mert az asszony apja vagy férje érvénytelenítheti az asszony fogadalmát, s ezért ez a törvény is a házasság és a személyes kapcsolatok haláchikus törvényeinek körébe tartozik.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 11 fejezet; a Toszeftában 7 fejezet; a Babilóniai Talmudban 91 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 40 lap.
Názir (A názirság) – נזיר
A názir törvényei: mely fogadalmi kifejezések köteleznek názirságra, a názir fajtái, a názirra vonatkozó tilalmak, és a názir által bemutatott áldozatok. Ez a trakŹtátus a Nödárim traktátushoz való kapcsolódása okán került ebbe a rendbe.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 9 fejezet; a Toszeftában 6 fejezet; a Babilóniai Talmudban 66 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 47 lap.
Szotá (A házasságtörő nő) – סוטה
E traktátus első fejezeteiben a házasságtörő nőre vonatkozó törvények kerülnek megtárgyalásra: milyen esetekben és miképpen kell alkalmazni a szótá törvényeit, és mi legyen az asszony sorsa. Bizonyos haláchikus hasonlóságok okán szintén ebben a traktátusban található a Papi Áldás, a hákhél és a háborúzás törvényeinek magyarázata.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 9 fejezet; a Toszeftában 15 fejezet; a Babilóniai Talmudban 49 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 47 lap.
Gitin (Válólevelek) – גיטין
A válólevél megírásának, átadásának, illetve megbízott általi elküldésének törvényei.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 9 fejezet; a Toszeftában 7 fejezet; a Babilóniai Talmudban 90 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 54 lap.
Kidusin (Eljegyzés) – קידושין
Az eljegyzés és a házasság törvényei: hogyan, milyen körülmények között kerülhet sor az eljegyzésre; a különféle rokoni kapcsolatok, amelyek kizárják a házasságot. Ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidó férfi- és leányszolgálóra vonatkozó előírások, valamint az asszonyokra és férfiakra egyaránt, illetve csak az asszonyokra vonatkozó parancsolatok közötti különbségek.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 4 fejezet; a Toszeftában 5 fejezet; a Babilóniai Talmudban 82 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 48 lap.
Negyedik rend: Nözikin (Károkozók) – נזיקין
Ez a rend a polgári és büntetőtörvényekkel foglalkozik, a testi fenyítéssel, illetve a halálbüntetéssel, a rabbinikus bíróság felállításával, a bíróság által hozott hibás döntésekkel, valamint a bírósági eljárás rendjével. Itt kerülnek megtárgyalásra a bálványimádás, illetve annak elkerülésének törvényei, a Bölcsek véleménye a legkülönfélébb háláchikus kérdésekben, valamint az etika és a bölcsesség dolgai.
Bává Kámá (Az első kapu) – בבא קמא
A Nözikin traktátus első része: főleg a polgári pereskedés törvényeit tárgyalja: egy személy által egy másiknak okozott kár, akár saját cselekedetei, akár a birtokában lévő dolgok cselekedetei következtében.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 10 fejezet; a Toszeftában 11 fejezet; a Babilóniai Talmudban 119 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 44 lap.
Bává Möciá (A középső kapu) – בבא מציעא
Az üzleti életben felmerülő vitás pénzügyi kérdések; a talált dolgok, letétek, adásvétel, bérlet, zálogadás, munkások és a haszonbérlet vitás kérdései, valamint a kamatokra vonatkozó törvények.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 10 fejezet; a Toszeftában 11 fejezet; a Babilóniai Talmudban 119 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 37 lap.
Bává Bátrá (Az utolsó kapu) – בבא בתרא
Az üzleti társulás, a közös birtok határának megvonása, az adásvételi szerződések, valamint az örökösödési jog, illetve az okiratok kiállításának törvényei.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 10 fejezet; a Toszeftában 11 fejezet; a Babilóniai Talmudban 176 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 34 lap.
Szánhedrin (Törvényszék) – סנהדרין
A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 11 fejezet; a Toszeftában 14 fejezet; a Babilóniai Talmudban 113 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 57 lap.
Mákot (Korbácsütések) – מכות
A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben megtárgyalásra kerülnek a testi fenyítés törvényei: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 3 fejezet; a Toszeftában 4 fejezet; a Babilóniai Talmudban 24 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 9 lap.
Svuot (Esküvések) – שבועות
Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 8 fejezet; a Toszeftában 6 fejezet; a Babilóniai Talmudban 49 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 44 lap.
Édujot (Tanúságok) – עדיות
A különböző rabbik véleménye, állásfoglalása különféle haláchikus kérdéseket illetően. Ebben a traktátusban kerülnek felsorolásra azok a ritka esetek, amikor Bét Sámáj (Sámáj iskolája) enyhébb, Bét Hilél (Hilél iskolája) pedig szigorúbb ítéletet hozott.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 8 fejezet; a Toszeftában 3 fejezet.
Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה
A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és nem-zsidók közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 5 fejezet; a Toszeftában 9 fejezet; a Babilóniai Talmudban 76 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 37 lap.
Ávot (Atyák) – אבות
Az Atyák mondásainak gyűjteménye a tanaita korból. A Misna többi traktátusától abban különbözik, hogy nem háláchikus problémákkal, hanem az etika kérdéseivel foglalkozik. Másik neve: Pirké Ávot (Az Atyák Etikája).
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 5+1 fejezet.
Horájot (Döntések) – הוריות
Részben a Szanhedrin traktátushoz kapcsolódik, mivel a rabbinikus bírósággal összefüggő kérdéseket tárgyalja: azokat az eseteket, amikor a Bét Din, a főpap vagy a király téves döntést hozott és az emiatt bemutatandó bűnáldozatokat.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 3 fejezet; a Toszeftában 2 fejezet; a Babilóniai Talmudban 14 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 19 lap.
Ötödik rend: Kodásim (Szentségek) – קדשים
A Kodásim Rend (a Chulin traktátus kivételével) az áldozatokra és a Szentélyre vonatkozó törvényeket tárgyalja. Ezt már a talmudi időkben is nehéz stúdiumnak tartották.
Zváchim (Vágóáldozatok) – זבחים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 13 fejezet; a Toszeftában 13 fejezet; a Babilóniai Talmudban 120 lap.
Mönáchot (Ételáldozatok) – מנחות
A különféle ételáldozatok törvényei. Ebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a cicit, a szemlélőrojtokra, és a töfilin, az imaszíjakra vonatkozó törvények.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 13 fejezet; a Toszeftában 13 fejezet; a Babilóniai Talmudban 110 lap.
Chulin (Közönségesek) – חולין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, megevésre szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik az elfogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 12 fejezet; a Toszeftában 16 fejezet; a Babilóniai Talmudban 141 lap.
Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiúgyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 9 fejezet; a Toszeftában 7 fejezet; a Babilóniai Talmudban 61 lap.
Áráchin (Becslések) – ערכין
A becsértékre vonatkozó fogadalom és a Szentélynek felajánlott dolgok felszentelésének törvényei, különös tekintettel a földbirtokra. Ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a jóbél év törvényei.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 9 fejezet; a Toszeftában 5 fejezet; a Babilóniai Talmudban 34 lap.
Tmurá (Elcserélés) – תמורה
Ebben a traktátusban találhatók azok a szabályok, amelyek a különböző áldozatokra kiválasztott állatok felcserélésével kapcsolatosak. Olyan törvények is, amelyek az áldozatra nem alkalmas állatokra vonatkoznak.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 7 fejezet; a Toszeftában 4 fejezet; a Baibloniai Talmudban 34 lap.
Kritot (Kiirtások) – כריתות
Ebben a traktátusban találhatók azok a törvények, melyek a szántszándékkal elkövetett vétségeket és bűnöket tárgyalják, s melyek a kiirtás (kárét) büntetését vonják maguk után; mi a teendő, ha valaki akaratlanul követett el ilyen vétket; a vétekáldozat (chátát), bűnáldozat (ásám) és a kétséges esetekre vonatkazó vétekáldozat (ásám táluj).
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 6 fejezet; a Toszeftában 4 fejezet; a Babilóniai Talmudban 29 lap.
Möilá (Hűtlenkedés) – מעילה
A Szentélynek felszentelt tárgyak törvénytelen használatára vonatkozó törvények; a szentségtörés meghatározása; milyen körülmények között tekintik úgy, hogy megtörtént a szentségtörés; a szentségtörés elkövetése.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 6 fejezet; a Toszeftában 3 fejezet; a Babilóniai Talmudban 22 lap.
Támid (Napi, „a mindennapi áldozatok”) – תמיד
A Szentély állandó törvényei, a mindennapi áldozat törvényei, a Szentélyben tartott istentisztelet rendje.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 6 fejezet; a Babilóniai Talmudban 8 lap.
Midot (Mértékek) – מדות
A Szentély (főként a Második Szentély) méretei és berendezése, a Szentély udvarainak és csarnokainak leírása.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 5 fejezet.
Kinim (Madárfészkek, „áldozati madárpárok”) – קנים
A madáráldozatokra vonatkozó törvények (főleg ha párban mutatják be): vétek- vagy bűnáldozat bizonyos vétkekért, illetve a rituális tisztátalanság bizonyos eseteiben előírt megtisztulási szertartás része; s mindazon törvények, melyek arra az esetre vonatkoznak, ha az egyik áldozat bemutatására hozott madarak összekeverednek egy másik áldozat bemutatására hozott madarakkal.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 3 fejezet.
Hatodik rend: Töhárot (Tisztulás) – טהרות
A rituális tisztaság és tisztátalanság törvényei. Már a talmudi időkben is a Misna egyik legnehezebb rendjének tartották. Ehhez a rendhez – a Nidá traktátuŹson kívül – nem készült Gömárá.
Kélim (Edények) – כלים
A különféle edényekre vonatkozó rituális tisztátalanság fajtái: hogyan válnak tisztátalanná, elkészítésük melyik szakaszában tekinthetők már elkészültnek, miáltal ki vannak téve a rituális tisztátalanság lehetőségének, illetve mely részeik vannak kitéve a rituális tisztátalanság lehetőségének.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 30 fejezet; a Toszeftában 25 fejezet.
Ohálot (Sátrak) – אהלות
A holttestet tartalmazó sátor rituális tisztátalanságának törvényei, illetve a holttestekre vonatkozó egyéb törvények.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 18 fejezet; a Toszeftában 18 fejezet.
Nögáim (Cáráát, lepraság) – נגעים
A lepraságra vonatkozó törvények: a személyek, a ruhák és a hajlék vonatkozásában, illetve megtisztításuk.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 14 fejezet; a Toszeftában 9 fejezet.
Párá (Tehén) – פרה
A „vörös tehén”, illetve a tisztító víz hintésének törvényei.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 12 fejezet; a Toszeftában 12 fejezet.
Töhárot (Tisztulások) – טהרות
A rituális tisztátalanságra vonatkozó törvények (a Tóra és a rabbinikus rendelkezések alapján) és a rituális tisztátalanságra vonatkozó általános elvek.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 10 fejezet; a Toszeftában 11 fejezet.
Mikváot (Rituális fürdők) – מקואות
A rituális fürdőkre vonatkozó törvények: megépítésük szabályai, illetve mely esetekben tekintendők alkalmatlannak. A rituális megmerítkezés törvényei.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 10 fejezet; a Toszeftában 8 fejezet.
Nidá (A menstruáló nő) – נדה
A menstruáló asszony, a menstruáláson kívüli vérfolyás, illetve a gyermekágyas nő rituális tisztátalanságára vonatkozó törvények.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 10 fejezet; a Toszeftában 9 fejezet; a Baibloniai Talmudban 73 lap; a Jeruzsálemi Talmudban 13 lap.
Máchsirin (Előkészületek, fogékonyságok) – מכשירין
Miképpen válhatnak rituálisan tisztátalanná az étkek ha bizonyos folyadékokkal érintkeznek.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 6 fejezet; a Toszeftában 3 fejezet.
Závim (Magfolyósak) – זבים
Itt kerülnek megtárgyalásra a magfolyással, a testi váladékokkal kapcsolatos törvények, illetve a folyásos rituális tisztátalanság átadása érintés által.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 5 fejezet; a Toszeftában 5 fejezet.
Tvul Jom (a napközbeni megmerítkezés) – טבול יום
Annak a törvénye, aki tisztátalanságba esve, megfürdött, de napnyugtáig tisztátalannak tekintendő.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 4 fejezet; a Toszeftában 2 fejezet.
Jádájim (Kezek) – ידים
A kézmosás törvényei, és a kezek rituális tisztátalanságára vonatkozó rabbinikus szabályok. Ugyanebben a traktátusban szó esik más dolgokra vonatkozó rabbinikus szabályokról is.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 4 fejezet; a Toszeftában 2 fejezet.
Ukcin (Kocsányok) – עוקצין
A kocsányok és a rajtuk függő gyümölcsök rituális tisztátalanságának törvényei; melyek a gyümölcs azon ehetetlen részei, amelyek mégis a gyümölcs részének tekintendők abban az értelemben, hogy közvetíthetik a rituális tisztátalanságot.
Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Misnában 3 fejezet; a Toszeftában 3 fejezet.
Mászechtot ktánot (A Kisebb Traktátusok) – מסכתות קטנות
Az ún. Kisebb Traktátusokat, melyek egyike-másika meglehetősen hosszú, a göonim (gáonok) Külső Traktátusnak is nevezték. E traktátusokban sok mindenről szó esik: közös vonásuk, hogy nincsen meghatározott helyük a Misnában vagy a Talmudban, még ha számos esetben hivatkoznak a Tórára és a legfontosabb háláchikus elvekre. Ezek a traktátusok arra utalhatnak, hogy valamikor létezett a Misnának más, a jelenlegitől eltérő rendje is.
Ávot Dörábi Nátán – אבות דרבי נתן
Az Ávot traktátus kiegészítése és kibővítése; a Misna bölcs rabbijainak útmutatásait és bölcs mondásait tartalmazza. 41 fejezetből áll.
Szofrim (Írnokok) – סופרים
A Tóra-tekercsekre vonatkozó törvények: miképpen kell megírni, mi a Tóra elfogadott maszorétikus szövege, a Tóra és a Háftárák felolvasásának törvényei. 24 fejezetből áll.
Szmáchot (Ünnepi alkalmak) – שמחות
A gyászolás törvényeit tárgyaló traktátus eufemisztikus elnevezése (valódi címe: Ével Rábáti, „A Nagy Gyász”). A temetés, a gyászbeszéd és a gyász törvényei. 14 fejezetből áll.
Kálá (Menyasszony) – כלה
A házasság törvényei, illetve a nemi kapcsolatokban szükséges mértékletesség. 1 fejezetből áll.
Kálá Rábáti (A menyasszonnyal foglalkozó hosszú traktátus) – כלה רבתי
A kívánatos magatartás törvényei, főleg zsidókra, és különösen a tudósokra vonatkoztatva. Mivel a házasság és a mértékletesség törvényeinek megtárgyalása vezeti be, e traktátus a Kálá Rábbá nevet kapta, hogy az előző, rövidebb traktátustól meg lehessen különböztetni. 10 fejezetből áll.
Derech Erec Rábá – דרך ארץ רבה
(Az udvariassággal foglalkozó traktátus)
Az illemtan és a etika általános törvényeivel foglalkozik. 11 fejezetből áll.
Derech Erec Zutá – דרך ארץ זוטא
(Az udvariassággal foglalkozó rövid traktátus)
A tudós által követendő viselkedéssel és magatartással foglalkozik. Ehhez a traktátushoz csatlakozik a Perek Hásálom (a békesség fejezete), amely a békét dicséri. Utóbbival együtt 11 fejezetből áll.
Gérim (Betértek) – גרים
A betértekre vonatkozó törvények: az igaz proszelita (gér cedek) és az ottlakó idegen (gér tosáv, olyan nem-zsidó, aki felhagyott a bálványimádással), valamint az áttérés törvényei. 4 fejezetből áll.
Kutim (A szamaritánusok) – כותים
A szamaritánusokra vonatkozó rabbinikus törvények, akiket a zsidók és a nem-zsidók között elhelyezkedő szektának tekintettek. 2 fejezetből áll.
Ávádim (Szolgák) – עבדים
A zsidó szolgákra vonatkozó rendelkezések. 3 fejezetből áll.
Széfer Torá (A Tóra-tekercs) – ספר תורה
A Tóra-tekercs megírásának törvényei, különös tekintettel azokra a szavakra, melyeket különleges módon kell írni. 5 fejezetből áll.
Töfilin (Imaszíjak) – תפילין
A fejre és karra illesztendő imaszíjak, illetve a bennük lévő pergamen megírásának törvényei. 1 fejezetből áll.
Cicit (Szemlélőrojtok) – ציצית
A szemlélőrojtok törvényei. 1 fejezetből áll.
Mezuzá – מזוזה
Az ajtófélfára helyezett pergamen: annak megírására és elhelyezésének módjára vonatkozó törvények. 2 fejezetből áll.
