A HÉBER ÁBÉCÉ ( ) – אלף-בית
ו
Váv (v)
|
ה
Hé (h)2
|
ד
Dálet (d)
|
ג
Gimel (g)
|
ב
Vét (v)
|
בּ
Bét (b)
|
א
Álef1
|
ך
Szóvégi
Cháf
|
כ
Cháf
(ch)3
|
כּ
Káf (k)
|
י
Jud (j)
|
ט
Tet (t)
|
ח
Chet
(ch)3
|
ז
Zájin (z)
|
ע
Ájin1
|
ס
Számech
(sz)
|
ן
Szóvégi
nun
|
נ
Nun (n)
|
ם
Szóvégi
mem
|
מ
Mem (m)
|
ל
Lámed (l)
|
ר
Rés (r)
|
ק
Kuf (k)
|
ץ
Szóvégi
cádi
|
צ
Cádi (c)
|
ף
Szóvégi
fé
|
פ
Fé (f)
|
פּ
Pé (p)
|
ת
Táv (t)
|
תּ
Táv (t)
|
שׂ
Szin (sz)
|
שׁ
Sin (s)
|
A MAGÁNHANGZÓK – הנקודות
וֹ
|
ְ
|
ֶ
|
ֵ
|
ַ
|
ָ
|
Cholám (o)
|
Svá (ö)
|
Szegol (e)
|
Cére (é)
|
Pátách (á)
|
Kámác (á)
|
ֱ
|
ֲ
|
ֳ
|
וּ
|
ֻ
|
ִ
|
Chátáf
szegol (e)4 |
Chátáf
pátách (á)4
|
Chátáf
kámác (o)4
|
Suruk (u)
|
Kubuc (u)
|
Chirik (i)
|
1 Néma betű.2 Szóvégen néma.3 Erős h, mint a „technika” szóban.4 Röviden ejtett, ún. félhangzók.
A betűk átírása a mai héber kiejtést tükrözi. Csekély különbséggel (az utolsó mássalhangzónál: táv–szóv és három magánhangzónál: kámác–ó, cholám–aj és suruk-kubuc–ü) azonos a régebben Közép- és Kelet-Európában használatos héber kiejtéssel.