Az idei falinaptárt nézegetve egy furcsaságra figyelhet fel. A most következő lap tetején ez áll: niszán-sziván. Hova lett a kettő közé eső ijár hónap, melynek újholdja ebben az évben mára és holnapra (május 1-2.) esik?

Alaposabb megfigyelés után kiderül, hogy ijár is megvan, csupán egy ritka naptári jelenségről van szó: egy polgári hónapra a zsidó naptár három hónapja esik.

A zsidó naptár hónapjai nem azonosak a polgári naptár hónapjaival, mivel előbbiek a hold, utóbbiak a nap járását követik. A zsidó naptár hónapjai 29 vagy 30 naposak (részletesebben itt és itt lehet olvasni az okokról), és a polgári naptárhoz képest „mozognak”. Idén úgy alakult, hogy niszán hónap utolsó, harmincadik napja (egyben ijár kétnapos újholdjának első napja) május elseje, ezt követi a 29 napos ijár hónap, május 31. azonban már a következő zsidó hónap, sziván újholdja és első napja.

 

Tényleg „mozognak” a zsidó ünnepek?

Viszonylag közismert tény, hogy a zsidó naptár luniszoláris, vagyis a Holdat és a Napot egyaránt figyelembe veszi: a hónapok holdhónapok, az évek pedig napévek, és a kettő különbségét 19 éves ciklusokban összesen hétszer egy hónap beiktatásával egyenlítjük ki. Másként mondva, 19 évente tizenkét rendes és hét szökőév szerepel a zsidó naptárban. Miért van ez így?  … Olvass tovább

 

Hét tudnivaló ijár hónappal kapcsolatban

1. Ijár a tórai számítás szerint a második, az évek számítása szerint pedig a nyolcadik hónap

A Királyok könyvében a sugárzás hónapjának (ziv) is nevezik. A hónap kilencedik napján kezdett hullani a manna a pusztában az Egyiptomból való szabadulás után, így a hónap neve kapcsolódik a fény (or) szóhoz is.

Honnan kapták nevüket a zsidó naptár hónapjai?

  Elérkezett a zsidó év utolsó hónapja, elul. Legalábbis a napjainkban használt zsidó naptár ezt a hónapot tekinti utolsónak, és az új évet a következő hónaptól, tis­ritől számítja. A Tóra azonban tisri hónapra a hetedikként hivatkozik, elsőnek az egyiptomi kivonulás havát, niszánt tekinti. A napok, hetek és hónapok vál­tozásának rendkívüli jelentő­sé­ge van a zsidó vallásban. … Olvass tovább

2. Ijár a gyógyulás hónapja

Nem sokkal az Egyiptomból való kivonulás után a zsidók keserű vizet találtak. Mózes az Örökkévaló utasítására egy darab fát dobott a vízbe és az édesvízzé változott. Ekkor ezt mondta Isten:

„Ha hallgatni fogsz az Örökkévaló, a te Istened szavára és azt, ami helyes az ő szemeiben teszed, figyelsz parancsolataira, megőrzöd mind a törvényeit: mindama betegséget, melyet Egyiptomra bocsátottam, nem fogom rád bocsátani, mert én vagyok az Örökkévaló, a te gyógyítód.” (2Mózes 15:26)

Az utolsó szavak – áni Hásem roféchá – kezdőbetűi az ijár (אייר) szó akronímáját adják ki, utalva arra, hogy ez a hónap igencsak alkalmas a gyógyulásra.

A betegség a zsidó vallásban

A Tóra először Jáákov ősapával kapcsolatban említi a betegséget. A midrás azt mondja, hogy korábban az emberek mind hirtelen haltak meg, amikor megöregedtek, ám a harmadik ősapa időt kért az Örökkévalótól, hogy lehetőséget kapjon a visszatekintésre, számvetésre, megtérésre, és azért is, hogy méltón elbúcsúzhasson szeretteitől. Az Örökkévaló eleget tett a kérésének, és elhozta a betegségeket … Olvass tovább

3. Ijár minden napja különleges spirituális tartalommal bír, mert ez az egyetlen hónap, amikor minden nap számolják az ómert

Bár maga a hónap nem tartalmaz tórai ünnepnapokat, mégis egyedülálló abban a tekintetben, hogy a zsidók minden egyes napján számolják az ómert, és így emelkednek egyre magasabb lelki szintekre, ahogy közelednek a következő, sziván hónapban rájuk váró sávuothoz, a tóraadás ünnepéhez.

Ijár hónap minden egyes napja új lépcsőfokot jelent a spirituális utazásukban a rabszolgaságból való szabadulástól a tóraadásig vezető úton.

Spirituális útmutató az ómerszámláláshoz

A peszách és sávuot közti 49 nap mindig is a spirituális emelkedés és önmegvalósítás időszaka volt. Mától fogva nap mint nap egy-egy spirituális gondolattal ismertetjük meg az olvasókat az ómer aktuális napjával kapcsolatban. A két zarándokünnep, peszách és sávuot között számolt 49 napot ómerszámlálásnak nevezzük. Ebben az időszakban a Tóra az emberi lélek rejtelmeibe vezet … Olvass tovább

4. Semmi sincsen veszve, mindent ki lehet javítani

Ijár hó 14. peszách séni, a második peszách, a második esély napja. Akik niszán 14-én önhibájukon kívül (pl. távollét, tisztátalanság) nem tudták bemutatni Jeruzsálemben a pészah áldozatot, azok ezen a napon mutathatták be azt. Ekkor senkinek nem kell megszabadulnia a tulajdonában levő kovászostól, viszont emlékezésként szokás maceszt enni ezen a napon.

Ez a nap arra hívja fel a figyelmet, hogy soha nem késő, mindig érdemes belefogni abba, amit esetleg egy korábbi alkalommal elszalasztottunk vagy valami miatt nem tudtunk megtenni.

A mai ünnep üzenete: sohasem késő megtérni

Ijár hónap 14., idén április 29. peszách séni, azaz a második peszách napja. A jeruzsálemi Szentély fennállásának idején azok az emberek, akik egy hónappal korábban valamilyen ok miatt nem tudtak felzarándokolni a szent városba, e napon kaptak még egy lehetőséget, hogy bemutassák a peszáchi áldozatot. Manapság azzal emlékezünk peszách sénire, hogy ismét maceszt fogyasztunk. Vannak, … Olvass tovább

5. Ebben a hónapban százezrek zarándokolnak Meronba, Simon bár Jocháj rabbi sírjához

Ijár hó 18-án emlékezünk meg a nagyszerű misnai bölcs, rabbi Simon bár Jocháj halálának évfordulójáról. Ez a nap lág báomer, az ómerszámlálás 33. napja, amikor megszűnt a rabbi Akiva tanítványai közt pusztító járvány. Nagy tábortüzekkel, közös ünnepléssel és mulatozással ülik meg általában ezt a napot. Százezrek vándorolnak a Gálilban fekvő Meronba, rabbi Simon bár Jocháj sírjához imádkozni és a hároméves kisfiúk haját levágni ezen a napon.

E napon megengedettek az ómerszámlálás időszakában egyébként tiltott, örömteli események: házasságkötés, hajvágás, stb. A közös mulatozással a zsidó egységet hangsúlyozzák, hiszen a járvány éppen az ellenségeskedés miatt tört ki a tanítványok között.

Az ünnep kellékei: a lág báomeri íjászfelszerelés

Lág báomer, a peszáchot és sávuotot összekötő ómerszámlálás 33. napja (idén: május 12.) számos vidám hagyomány forrása. A tábortüzek fellobbantása mellett elterjedt szokás, hogy a gyerekek, sőt egyes közösségekben tiszteletreméltó rabbik is, íjjal lövöldöznek a szabadban ezen a napon. A Rabbi Akiva tanítványai között pusztító járvány elcsendesedése mellett ez a nap a talmudi bölcs, Simon bár … Olvass tovább

6. Erre a hónapra esik egy fontos emléknap és a zsidóság legújabb ünnepnapjai

Izraelben három fontos nappal gazdagodott ijár. A hónap 4. napja jom házikáron, az emlékezés napja, amikor az Izrael háborúiban elesett és a terrortámadások áldozataivá vált hősökre emlékezik a zsidó állam. Az ezt követő napon a szomorúság örömmé változik, mert kezdetét veszi jom háácmáut, a függetlenség napja, mely a modern Izrael Állam kikiáltását ünnepli.

A vallásos-cionista közösség e napra vallási ünnepként tekint, mert a bibliai próféciák megvalósulását látják a szórványok egybegyűjtésében és a független, katonailag, gazdaságilag és politikailag erős zsidó állam újjászületésében, amely a közelgő megváltás előhírnöke. A napot ünnepi öltözékkel és különleges imádkozással ünneplik meg. Az imában elhangzik az ünnepekkor szokásos Hálél imafüzér is. Így van ez ijár 28-án (idén május 29.), jom Jerusálájimkor, azaz Jeruzsálem napján is, amikor a szent város 1967-es újraegyesítéséért mondanak hálát.

Mostanra hagyománnyá vált, hogy az izraeliek jom háácmáutkor a szabadban grilleznek. Ehhez itt és itt találhatók receptek.

Kóser gasztró: Kerti grillen sütött csirkemell, -szárny és bárányborda Peszáchra

Húsos, glutén- és tojásmentes 1 kg csirkemell, felszeletelve 1 kg csirkeszárny 4 db bárányborda Az 1. páchoz: ½ pohár olívaolaj 1 citrom leve Só, durvára darált bors,   pirospaprika bőségesen 6 gerezd fokhagyma   összetörve A 2. páchoz: ½ pohár olaj, só 2 ek. datolyaméz Chillipaprika-pehely   és gyömbérpor ízlés szerint A 3. páchoz: ½ … Olvass tovább

7. Dolgos hétköznapok és az emberben rejlő állati lélek – ijár hónap spirituális jellemzői

Ahogy a megelőző, niszán hónap az egyiptomi kivonulásra emlékezik, és a születést, valamint a megújulást szimbolizálja, úgy képviseli ijár hónap a normalitásba, a hétköznapiba aló visszatérést. Mintha a hosszú szünet után ismét visszatérnénk a munkába, a mindennapokba, úgy vált niszán hónap emelkedettsége után a naptár újra a munkával teli ijár hónapba.

A hónap csillagjegye a bika, mely az emberben rejlő állati lelket szimbolizálja. Ahogyan a bika féktelen ereje is járomba hajtható és megfelelő irányba terelhető, hogy az állat produktív és hasznos módon használja fel testi adottságát, úgy hajlíthatják az emberek a bennük megbúvó állati lelket is a kívánatos irányba. Ahogyan ijár minden napján haladnak előre az ómerszámlálásban, úgy válik a lelkük egyre inkább alkalmassá arra, hogy az ötvenedik napon befogadja a Tórát.

Adja az Örökkévaló, hogy ez a hónap valóban a gyógyulás és a dolgos hétköznapok hónapja legyen mindenki számára!

Fotó: Naftali Deutsch