7/4. Zsidó Tudományok Szabadegyeteme 5.kötet Messiás

Idézetek és anekdoták a Messiásról

Idézetek és anekdoták a Messiásról
Mikor született a Messiás?
Azon a napon, amikor a Szentélyt lerombolták, egy zsidó a földjét szántotta, és a tehene egyszer csak felkiáltott. Egy arab haladt el éppen arra, és meghallotta a tehén kiáltását. Így szólt az arab a zsidóhoz: „Júda fia! Fogd ki tehenedet a járomból, mert a te Szentélyedet éppen most rombolták porig!” A tehén ekkor másodjára is felkiáltott. Az arab így szólt a zsidóhoz: „Júda fia! Fogd vissza a járomba a tehened, mert most született meg a Messiás!”
Így szólt Rabbi Bon: „Mindezt egy arabtól kell megtudnunk? Maga a Tóra mondja ezt. A vers megjövendöli: „A libánon[1]”[2]. És mi áll közvetlenül ez után? „Vesszőszál hajt ki Jisáj törzsökéről…”[3]. Hatalmas által döl el
Jeruzsálemi Talmud, Bráchot 2:4.
a rossz hajlam
A Messiás eljövendő korában Isten kiöli az emberből a rossz hajlamot.
Talmud, Szukká 52a.
Az eljegyzés és a házasság
A Szináj-hegyi Tóra-adás volt a kézfogó Isten és Izrael között. A Szentély újbóli felépülése fogja beteljesíteni a házasságot.
Talmud, Táánit 26b.
Isten szabadulása
Bárhová sodorja is a zsidókat száműzetésük, Isten mindig ott van velük; és amikor majd megszabadulnak, Isten is velük együtt szabadul. Mint ahogy írva van: „Isten visszatér majd hazatérőiddel együtt…”[4]
Talmud, Mögilá 29a.
Minden határidőn túl
A Messiás eljövetelére megadott minden határidőn túl vagyunk már ez az egész azon múlik, hogy mi magunk mikor térünk vissza Istenhez.
Talmud, Szánhedrin 97b.
Isten lakhelye
Isten lakhelyre vágyott a fizikai létezésen belül.
Midrás, Tánchumá, Nászo 16.
A füge kiáltása
A Messiás eljövendő korában, ha valaki fügét akar szedni szombaton, a füge rá fog kiáltani: „Ne szedj le! Ma szombat van!”
Midrás Tehilim 73.
Minden prófécia lényege
Minden prófécia végső soron a Messiás eljöveteléről jövendöl; amint azt bölcseink is kijelentették[5]: „A próféták mind kizárólag a Messiás korával kapcsolatban prófétáltak.”
Náchmanidész, A megváltás könyve című munkájából
A száműzetés oka
Amit ma teszünk, azzal többet valósíthatunk meg, mint amennyit az előttünk élt nagy nemzedékek együttesen valósítottak meg. Olyanok vagyunk, akár egy törpe, aki egy óriás vállán áll.
Rabbi Cidkijá döMánszi (bevezetés Sibolé Háleket című művéhez)
A zsidók azért szórattak szét, hogy a világ népei ily módon tudomást szerezhessenek Isten létéről és az ember dolgait szemmel követő gondviseléséről.
Rábénu Báchjá
Az ellentétek feloldása
Jelentékeny ellentét feszül az Isten szolgálatához szükséges környezet és azon környezet között, amely az efféle szolgálatért kijáró megelégedéshez és jutalomhoz szükséges. A maximális teljesítmény elérése érdekében az embernek olyan környezetben kell eleget tennie Isten akaratának, amely a legnagyobb akadályokat gördíti a helyes cselekedetek útjába. Így ez nyilvánvalóan egy olyan környezet, amelyben sem Magának Istennek a létezése, sem pedig parancsolatainak isteni természete nem nyilvánvaló. Más részről viszont az isteni igazságnak nyilvánvalónak és kinyilatkoz­tatott­nak kell lennie egy olyan környezetben, ahol az ember élvezni óhajtja cselekedeteinek gyümölcseit. E dichotómiát feloldandó, Isten a létezés két szintjét teremtette meg. Megteremtette a jelen világot, amelyben az Ő igazsága el van rejtve, amelyben tere van a „rossz”-nak és az emberi szabad akaratnak, amely végső küzdőtere a kihívásoknak és megvalósításoknak. És megteremtette az „Eljövendő Világ”-ot is mint a végső jutalom világát, azt a környezetet, amelyben pozitív eredményeink természete felismertetik és méltányoltatik.
Rabbi Cháim Luzzatto, Derech HáSém 1:3:4.
A folyamatos megváltás
Minden egyes nap megvalósul valami a megváltásból.
Rabbi Jesájá Horowitz, Sné Luchot Hábrit 251a.
A Messiás szikrája
Minden egyes lélekben ott van egy szikrája a Messiás lelkének.
Rabbi Jiszráél Bál Sém Tov[6]
„Mikor lesz az már?…”
„…Megkérdeztem a Messiást: Uram, mikor jössz végre el?, és ő így felelt: Amikor majd a tanításaidról tudomást szerez az egész világ, és kútfőidből szertebugyog a tudás az egész földkerekségen.
Rabbi Jiszráél Báál Sém Tov
(Sógorához, rabbi Gerson Kitiverhez írott leveléből)
A Gálut és a Geulá
A száműzetést a Tóra egy helyen az alváshoz és az álmodáshoz hasonlítja[7]. Amikor valaki ébren van, értelme irányítja gondolatait. Alvás közben viszont elszabadul a képzelete, s álmai így ellentmondásokat és abszurditásokat is tartalmazhatnak.
Ez a gálut spirituális jelentése: az ember lelkének isteni lényege „alszik”. Prioritásai torzultak és kitekeredettek, és még életének ordító ellentmondásait sem veszi észre. Az imában esetleg képes lehet felébreszteni szívét Isten iránti szeretetével egy olyan szeretettel, amely lángra lobbantja lelkét, és elfogja a sóvárgás, hogy megszabaduljon minden anyagi érdekeltségétől és egyedül Hozzá ragaszkodjon, mégis nem sokkal az imát követően elmerül az élet kicsinyes önzéseiben és hiábavalóságaiban…
A ljadi rabbi Snéur Zálmán (Torá Or 56. old.)
A gálut időtartama összevethető a magzat anyaméhben való kilenc hónapon át tartó fejlődésével. A Messiás általi megváltás jelképezi a születés pillanatát.
A méhen belül a magzat már birtokában van szerveinek és tagjainak, de azok vagy csak részben vagy pedig egyáltalán nem funkcionálnak. A terhesség hónapjai során kifejlődött testbe csupán napvilágra kerülésekor árad bele az élet lehelete.
A ljadi rabbi Snéur Zálmán (Torá Or 109. old.)
Egy a gálut-ban végrehajtott micva olyan, mint egy földbe elvetett mag. Amikor a Messiás elhozza a megváltást, a mag kihajt a földből, és nőni, virágozni kezd.
A mag föld alatti elrejtettségének időtartama az, ami felszabadítja a benne rejlő erőt és lehetőségeket, hogy növekedésnek induljon, és megsokszorozza önmagát. Ugyanígy van ez a micvával is: a gálut folyamata az, ami kifejleszti a minden egyes pozitív cselekedetben ott lappangó óriási potenciált.
A ljadi Rabbi Snéur Zálmán (Likuté Torá az Énekek énekéről, 99 old.)
A király hadserege
Volt egyszer egy jól megerősített város, amelyet egyetlen hadsereg sem volt képes bevenni. Sok hatalmas katonakirály tűnt fel, majd távozott, de egynek sem sikerült rést ütni a falain. Egy nap megjelent egy király, aki el volt tökélve rá, hogy meghódítja a várost. Seregei újra és újra megrohanták a falakat, de mindahányszor visszahullottak róla. A királynak nem sokára egyetlen katonája sem maradt. De ekkor jobban megvizsgálta az erőd falait, és azt találta, hogy azok már az összeomlás határán vannak. De hát már nem számíthatott nagyszerű tábornokaira és bátor lovagjaira. Így aztán öregekből, asszonyokból és gyerekekből állított magának sereget, és velük meghódította a várost.
A braclawi rabbi Náchmán
A jó és a rossz
A jó örök. A „rossz”-nak viszont nincs valós léte, hiszen az nem más, mint a jó elrejtettsége. Így aztán a múltban elkövetett rossz már rég szertefoszlott vagy meg lett nemesítve és fel lett használva a jó érdekében, s így a mi nemzedékünk már csupán csak azt a sok jót birtokolja, amit eleink felhalmoztak az idők során.
Rabbi Menáchem Schneerson, a lubavicsi Rebbe (1958., Peszách)
Megváltás: Isten a száműzetésben
Nap mint nap várjuk, hogy megérkezzék a Messiás, s vele együtt a globális béke és a felmagasztosult létezés korszaka. Ám egyeseknek alapvetően téves elképzelésük van azzal kapcsolatban, hogy mit is hoz majd magával ez a korszak. Attól rettegnek, hogy korábbi (vagyis a jelenlegi) életük, úgy ahogy van, meg fog semmisülni. Szorongva teszik fel a kérdést: Vajon mindaz, amit felépítettem, amit megvalósítottam, a nagy gonddal kialakított üzleti kapcsolatok és a személyes kapcsolataim mindez célját veszti, értelmetlenné válik?
A végső megváltás héber szava, a geulá ennek épp az ellenkezőjét sejteti. A geulá-ban benne van a teljes golá („száműzetés”) szó amely jelenlegi állapotunkat jelöli, plusz az álef betű. Ez azt jelenti, hogy a geulá állapota magában foglalja mindazokat a pozitív dolgokat, amit jelenlegi életünk (a golá-ban) tartalmaz, plusz még valamit ezen kívül. Mindent, plusz az álef-et.
A geuláálef”-je a „Világ Álef-jére” („Urára”) utal. A golá állapota lehetővé teszi a rossznak és a viszálynak a létét: anyagi megfontolások torzítják el az isteni igazságot, és állnak oda az ember és Teremtője közé. Ám minden egyes pozitív cselekedet, szó és gondolat egy olyan világ kialakulását segíti elő, amely kifejezésre juttatja, s nem elrejti, az Isten által teremtett világban benne rejlő tökéletes jót. A Messiás geulá-korszakában a jelen életünkben rejtőzködő jó napvilágra kerül.
Vagyis a Messiás világa nem a mi jelenlegi életünk tagadását jelenti. Sokkal inkább jelenlegi életünk alkotóelemeinek tökéletesedését és megnemesedését.
Rabbi Menáchem Schneerson, a lubavicsi Rebbe (1991. április 27.)
Követelni!
A Talmud által említett egyik ismérv, amely a Messiás küszöbön álló eljövetelét hivatott jelezni, egy arcátlanságáról és vakmerőségéről hírhedt nemzedék megjelenése: „Egyre fokozódik a szemtelenség… az ifjak megalázzák az öregeket… a fiúk megszégyeníti apjukat, a lányok fellázadnak anyjuk ellen…”[8] Mivel e jelek mind beteljesedtek, sőt…, és a megváltás még mindig nem következett el, én azt javaslom, használjuk fel pozitívan azt a szemtelenséget, amellyel nemzedékünk meg lett áldva. Legyünk vakmerőek, és félreérthetetlenül követeljük meg Istentől, hogy mivel már a megváltásra kijelölt összes határidő lejárt, küldje el nekünk most rögtön a Messiást! A Mindenhatónak bizonyára tetszeni fog vakmerőségünk, és elhozza az egyetemes béke és isteni tökéletesség régóta várt korszakát a világba.
Rabbi Menáchem Schneerson, a lubavicsi Rebbe (1986. április 7.)
A realitás: a Megváltás
A Talmud[9] elbeszéli:
Rabbi Jehósua ben Lévi megkérdezte a Messiást: „Mikor jössz el végre?”
A Messiás így válaszolt: „Még ma.”
Később Rabbi Jehósua találkozott Élijáhu prófétával, és így panaszkodott neki: „Azt mondta, még ma eljön, és mégsem jött el!” Élijáhu erre ezt válaszolta: „Valójában így értette: Ma, ha az Ő szavát meghalljátok.[10]
Mi az értelme ennek a látszólag köntörfalazó és csalóka kijelentésnek? A Messiás kedvét leli az ilyen diplomatikus szójátékokban?
Nem, a Messiás egy hozzáállást sugall: a zsidó embernek tudnia kell, hogy a világ eredendően jó, hogy az isteni teremtés valódi, belülről fakadó állapota a Messiás tökéletes világa. Tudja, hogy a jelenlegi fogyatékos „valóság” egy a tökéletest csupán elleplező, abnormális állapot. Pusztán a tény, hogy a dolgok már több ezer éve így zajlanak, még nem teszi ezt az állapotot hitelesebbé vagy valóságosabbá.
Így hát dacolva az évszázadok ezzel ellentétes „tapasztalatával”, a zsidó realisztikus meggyőződéssel várja a Messiás azonnali megérkeztét. Válasza a kérdésre: „Mikor jön el a Messiás?”, egy habozás nélkül rávágott: „Ma!” Csak ha, Isten ments, már eltelt egy pillanat, és a Messiás, valahogy mégsem érkezett még meg, kénytelen hozzátenni magyarázólag: „…ha az Ő szavát meghalljátok.” Tudniillik Isten azt akarja, hogy a világ keresztülmenjen egy tisztuláson és átszellemülésen, mert igazi és lényegi valója csakis akkor kerülhet napvilágra.
Valaki egyszer megkérdezte apósomat, rabbi Joszéf Jichák Schneersohnt: „Azt mondják, álljunk készen a Messiás fogadására, bízva abban, hogy valóban rögvest itt terem. Ugyanakkor küldetésünkként határozzák meg a világ jobbá tételét. Melyik lelki állapotot tegyük magunkévá, a valamire számító hívőét vagy a gyakorlatias cselekvőét?”
Mi tagadás, valóban egyszerre kell jelen legyen bennünk mindkét diszpozíció. Egyszerre kell magáévá tennie két egymástól eltérő gondolkodásmódot. Másrészt viszont a tökéletlen „valóság” tökéletesítése révén szentséggel kell megtöltenie egy világias világot. Amikor ezt teszi, tisztában van a létező állapotokkal. Ezért aztán költségvetéseket szerkeszt, épületek emelésére vállalkozik, és hosszú távú projekteket tervez.
És ezzel egyidejűleg várja, sőt elvárja, hogy a Messiás azonnal megérkezzen. Egy egyszeriben tökéletessé váló létezés nem csak hogy elképzelhető, de a legtermészetesebb dolog a világon.
Rabbi Menáchem Schneersohn, a lubavicsi Rebbe (1989)


[1] A „libánon” végig a Bibliában, mint a Szentélyre való utalás szerepel.
[2] Jesájá 10:34.
[3] Uo. 11:1.
[4] 5Mózes 30:3.
[5] A Talmud, Sábát 63a.
[6] A Möor Éjnáim-ban idézve.
[7] Lásd Zsoltárok 126:1.
[8] A Talmud, Szotá 49b.
[9] Szanhedrin 97b.
[10] Zsoltárok 95:7.
  • Küldés emailben

Fejezetek