Az alábbiakban összegyűjtöttük a purimhoz kapcsolódó legfontosabb témaköröket és mindegyikhez további olvasnivalót is kínálunk cikkeinkből, hogy igazán felkészülten vághassanak neki az ünnepnek.
1. Purim napján kétszer hallgatjuk meg az ünnep történetét elmesélő megilát Esztert, vagyis Eszter könyvét (a teljes magyar szöveg itt található). A szöveget pergamentekercsre írják kézzel, akárcsak a Tórát, de csak egy rúdra tekerik fel. A felolvasás előtt elmondják a megfelelő áldásokat. A micva lényege, hogy halljuk a szöveget, éppen ezért teljes csöndben kell hallgatni a felolvasást, hogy minden szó eljusson a fülünkbe. Zajongani kizárólag a gonosz Hámán említésénél szabad.
2. Ha már a zajongást említjük, akkor érdemes a purimi kereplőket is bemutatni. Amikor a megilát felolvasó személy Hámán nevéhez ér, szokás jó nagy zajt csapni: dobogni, tapsolni – vagy kerepelni, hogy ezzel is teljesítsünk egy fontos micvát: Ámálék nevének eltörlését.
A háború előtti Pesten a gyerekek ezt a rigmust énekelték a kereplőről
„Purim dal szóljon hát,
egykor régen szörnyű vészben
élt egyszer egy király Hámán és Mordecháj.
Kármeli jó bort fogunk inni,
Eszter királyné ad majd enni a nagy ünnepen.
Ám kereplődre jól vigyázz, Hámán nevénél rázd, rázd, rázd.
Lám a gonoszra szégyen vár, csúfosan pórul jár.”
3. Bölcseink szerint Hámán Ámálek nemzetségéből származott, ezért kell a nevének hallatán rázni a kereplőt. Azt is mondják, hogy az embernek addig kell innia, amíg már nem tud különbséget tenni az áldott Mordecháj és az átkozott Hámán között. Ezt úgy is teljesíthetjük, hogy a bőséges purimi lakoma után alszunk egyet és úgy is, hogy a szokásosnál egy picivel többet kóstolgatunk alkoholos italokból.
4. Emlegettük Hámánt, Mordechájt és Esztert is. A purimi történet bővelkedik szereplőkben, akik közül sok talán kevésbé ismert. Áchásvéros, Vájzátá, Chárvoná, Bigtán és Teres, vagy éppen Pársándátá – megannyi furcsa, idegenül hangzó név. Érdemes őket közelebbről is megismerni, ebben segít a Ki kicsoda a purimi történetben című írásunk. Hogy hogyan kapcsolódnak mindannyian a jeruzsálemi Szentélyhez? Ebből az írásunkból kiderül. Eszter királynőről, a purimi történet női főszereplőjéről, a zsidó nép megmentőjéről külön cikkben emlékeztünk meg, kattintson! Ha pedig még Eszter és Mordecháj nyughelyéről is szeretne többet megtudni, akkor ez a bejegyzés Önre vár.
5. Purim egyébként, bár maga az ünnep egynapos, nem magában áll. A napot megelőzi az ádár hónap 13-ra eső Eszter böjtje, Táánit Eszter és követi ádár hónap 15-én susán purim ünnepe. Kivéve, ha purim maga péntekre esik, ekkor a dátumok kissé másként alakulnak, ezt nevezik purim mesulásnak, háromszoros purimnak. És ne feledkezzünk meg a szökőévben ünnepelt purim kátánról, kis purimról sem. Hogy a többi, egyes területeken ünnepelt purimokat ne is említsük. Vagy mégis? Ehhez a szerteágazó témához a következő cikkeinket ajánljuk:
Eszter böjtje és ugyanaz egy másik feldolgozásban. Ebben az írásunkban a böjtölés mikéntjéhez adunk segítséget, itt pedig a kisebb böjtnapokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.
Susán purimról ide és ide kattintva tudhatnak meg többet és ezzel kapcsolatban fontos a háromszoros purim fogalma is, amivel néhány évente találkozunk csupán. Ugyanígy kis purim napja sem szerepel minden évben a naptárban, sőt, purim kátánra igaz a mondás, hogy csak szökőévente egyszer kerül rá sor. És ha már ennyire belejöttünk a különféle purimokba, akkor feltétlenül érdemes utánanézni a legkülönlegesebb purimoknak a firhang purimtól a szilvalekvár purimig. Ezek közé tartozik például a hevroni purim (ugyanezt mese formájában itt találják) vagy a mezibusi purim. És ki gondolná, de a tavasz legvégére is esik egy, a purimhoz kapcsolódó nap: sziván 23. Szeretné megismerni? Csupán ide kell kattintani.
6. Az adakozás életünk minden egyes napján fontos micva, purimkor pedig külön parancsolat is létezik arra nézve, hogy adományt kell adnunk a szegényeknek. Ez a mátánot leevjonim, a szegényebb sorsúaknak juttatott ajándék. Ez a micva a minden zsidó felelős egymásért – kol Jiszráel árevim le láze gondolatkörét fejezi ki. A Szentföldön legrégebb óta működő adománygyűjtő szervezet, a Kolel Chábád történetéről erre a linkre kattintva tudhat meg többet.
7. Az ételajándékok küldése szintén purimi micva. Azt mondják bölcseink, hogy a gonosz Hámán azt gondolta, hogy a zsidók között nincs egység és ez a széthúzás hozzásegíti őt a zsidók kipusztításához. Hámánnak csalódnia kellett: a zsidók összefogtak és sikerrel jártak. Többek között az egység kifejezésére küldjük egymásnak az ételajándékokat. És hogy még miért? Itt elmeséljük. Hogy hogyan zajlott ez a régi Pesten? Ebből az írásunkból – melyből az is kiderül, hogy néha mulatságosan alakultak a dolgok – megtudhatja. Ha pedig a különbözőségben fellelhető egységről szeretne olvasni, ezt a cikkünket ajánljuk.
8. Ha az ember meghallgatta a megilát, adakozott és ételajándékokat is küldött, akkor még egy micva marad hátra: a purimi lakoma. Purimkor jelmezbe bújunk, hogy ezzel is kiemeljük az ünnep egyik fontos tematikáját, a rejtőzködést. Gasztronómiai összeállításunk ehhez a témához kapcsolódik.
9. Külön bekezdést érdemel a jellegzetes purimi édesség, a hámántáska (héberül oznéj hámán – Hámán füle), mellyel kapcsolatban ezt a cikkünket ajánljuk, itt pedig receptet is találhat az elkészítéshez. Purimkor szokás még levesben kifőzött, hússal töltött krepláchot vagy töltött káposztát is enni, illetve bármi olyan ételt, melyben a belső tölteléket külső burok rejti. Ha viszont zsiráfoknak készítene hámántáskát, ide kattintson.
10. Ha pedig véget ér az ünnep, akkor sem kell csüggedni, mert purim ünnepe egyben azt a harmincnapos felkészülési periódust vezeti be, ami legnagyszerűbb ünnepünkig, pészáhig tart. Érdekli a folytatás? Itt megtalálja!