Ma és holnap van az első ádár hónap kétnapos újholdja (ros chodes). Ez a nap még svát hó utolsó, 30. napja, holnap pedig az első ádár első napja lesz.

Ez az év, az 5782-es zsidó év ugyanis szökőév: egy teljes hónapot iktatunk be a naptárba, hogy kiegyenlítsük a hold- és a napév különbségeit.

A zsidóság a hónapokat a Hold fázisai szerint számolja, az évek azonban napévek, így biztosítva, hogy az adott ünnepek az évnek mindig ugyanarra a szakára esnek. A hónapok 29, vagy 30 naposak lehetnek. Néhány nappal az Egyiptomból való kivonulás előtt az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek, hogy gyűjtse össze a népet, és elhangzott az első, egész népnek szóló parancsolat: szenteljétek meg a holdat, amikor annak fénye látszani kezd.

Mi a kapcsolat a zsidóság és a Hold fázisai között? 

 

Mi a kapcsolat a Hold fázisai és a zsidóság között?

Ma és holnap van az első ádár hónap kétnapos újholdja. Ez a nap még svát hó utolsó, 30. napja, holnap pedig az első ádár első napja lesz. Ez az év ugyanis szökőév, amikor is egy teljes hónapot iktatunk be a naptárba, hogy kiegyenlítsük a hold- és a napév különbségeit. Ebben a hónapban nincsenek ünnepek, ádár … Olvass tovább

 

A Hold és a Nap járását is figyelembe vevő luniszoláris naptár a két égitest „járása” által kiadott hold- és napév különbségét 19 éves ciklusokban összesen hétszer egy-egy hónap beiktatásával egyenlíti ki, vagyis 19 évente tizenkét rendes és hét szökőév szerepel a zsidó naptárban. A holdhónapokból álló év 354 napos, azaz 11 és negyed nappal rövidebb, mint a 365 ¼ napos napév. Ha szigorúan a Holdon alapuló naptárt használnánk (mint például a muszlimok), az ünnepek mozognának az évszakokhoz képest.

A Tóra azonban azt is előírja, hogy pészáhot tavasszal, szukotot pedig ősszel ünnepeljük meg.

Annak érdekében tehát, hogy az ünnepek ne mozduljanak el a napévhez, és így az évszakokhoz képest, bölcseink 19 éves ciklust állapítottak meg. Ennek során hét szökőév, héberül sáná meuberet – „terhes év” van (3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19.), a megszokottnál eggyel több, 13 hónappal, kiegyenlítve a két égitest által meghatározott évek különbségét.

A zsidó ünnepek mégis mindig más dátumra esnek – legalábbis a polgári naptár szerint. Hogy is van ez? Olvasson tovább!

Tényleg mozognak a zsidó ünnepek?

 

Tényleg „mozognak” a zsidó ünnepek?

Viszonylag közismert tény, hogy a zsidó naptár luniszoláris, vagyis a Holdat és a Napot egyaránt figyelembe veszi: a hónapok holdhónapok, az évek pedig napévek, és a kettő különbségét 19 éves ciklusokban összesen hétszer egy hónap beiktatásával egyenlítjük ki. Másként mondva, 19 évente tizenkét rendes és hét szökőév szerepel a zsidó naptárban. Miért van ez így?  … Olvass tovább

 

 

A zsidó naptár emellett több újévvel is büszkélkedik. A most kezdődő ádár hónap a tórai számítás szerint vett évek közül az utolsó, a tizenkettedik, kivéve szökőévben, olyankor ádárból egyenesen kettő van és az év 12. és 13. hónapját jelentik. Maga az idő akkor alakult ki, amikor Isten a teremtés során szétválasztotta világosságot és a sötétséget, megteremtve a napokat és az éjszakákat. Ezután a nagyobb egység, a hét következett a teremtés hét napjával, a munka és a pihenés szétválasztásával. Annak érdekében, hogy bizonyos parancsolatokat mindenképpen a saját, rendelt idejükben teljesítsünk, négy újévet vezettek be bölcseink, melyek viszonyítási pontokként szolgálnak az évek során.

Hogyan lehet egy év alatt négy újévet ünnepelni? 

 

Hogyan lehet egy év alatt négy új évet ünnepelni?

A zsidó naptár – sok egyéb különlegessége mellett – több újévvel is büszkélkedik.

 

 

A mai nappal kezdődő szökőhónap, az első ádár segítségünkre van abban, hogy a naptár visszabillenjen, és az ünnepek ne csússzanak el. Ezért érzékelhetjük azt, hogy az idei évben eddig minden ünnep „korán” volt, ezt követően pedig minden ünnep „későn” lesz. Az ádár hónapra eső ünnepeket: zájin ádár, Eszter böjtje, purim, susán purim a második ádárban tartjuk. Ha valaki egy olyan év ádár hónapjában született, amelyik nem volt szökőév, idén kétszer is ünnepelhet! Ha azonban valaki szökőévben született, akkor csak abban a hónapban ünnepli a születésnapját, és adott esetben a bár vagy bát micváját, amelyik ádárban valóban született.

Milyen változások érvényesek még ebben a hónapban?

 

Misenichnász ádár – amikor megérkezik ádár hónap… de melyik?

Ma kezdődik ádár hónap. Ám ez nem a minden évben visszatérő ádár hónap, ilyen ádárból ugyanis 19 évenként mindössze hét van. Ez az ádár álef, vagyis az első ádár. A zsidó naptár 19 éves ciklusokból áll, ezek a ciklusok mind hét-hét szökőévet tartalmaznak. A szökőév 13 hónapos – a rendes, szökőévben ádár séninek, vagy második … Olvass tovább

 

 

Az első ádár hónapban nincsenek ünnepek, e hónap minden ünnepét és jeles napját a második ádárban üljük meg. Mégis van azonban két nap, az első ádár hónap 14. és 15. napja, purim kátán, illetve susán purim kátán, melyek, bár nem ünnepnapok, mégis jelentős elemei a zsidó naptárnak – szökőévenként.

Ilyenkor, az első ádárban ugyanis csupán megemlékezünk arról, hogy ha nem lenne szökőév, akkor most purimot ünnepelnénk. Ez a nap a purim kátán – kis purim, illetve susán purim kátán – kis susán purim.

Miért fontos purim kátán napja?

 

Ma van purim kátán ünnepe

A mai és a holnapi nap – az első ádár hónap 14. és 15. napja – purim kátán, illetve susán purim kátán. Bár nem ünnepnapok, mégis jelentős elemei a zsidó naptárnak – szökőévenként. A 19 éves ciklus alatt összesen hét szökőév van, melyek abban különböznek az egyszerű évtől, hogy 13 hónapból állnak – két ádár … Olvass tovább

 

 

Egészen a babilóniai-fogságig mindössze négy hónapnak volt külön elnevezése: áviv (ma niszán), ziv (ma ijár), éjtánim (ma tisri) és bul (ma chesván). Sokszor azonban a többi hónaphoz hasonlóan ezekre is csak a sorszámukkal utaltak. A ma is használt hónapneveket a jeruzsálemi Talmudban találjuk meg először. Hogy melyek is ezek?

Olvassa el cikkünket és tudja meg, hogy honnan kapták nevüket a zsidó naptár hónapjai!

 

Honnan kapták nevüket a zsidó naptár hónapjai?

  Elérkezett a zsidó év utolsó hónapja, elul. Legalábbis a napjainkban használt zsidó naptár ezt a hónapot tekinti utolsónak, és az új évet a következő hónaptól, tis­ritől számítja. A Tóra azonban tisri hónapra a hetedikként hivatkozik, elsőnek az egyiptomi kivonulás havát, niszánt tekinti. A napok, hetek és hónapok vál­tozásának rendkívüli jelentő­sé­ge van a zsidó vallásban. … Olvass tovább

 

 

Mint fentebb írtuk, az újhold lehet egy-, vagy kétnapos, attól függően, hogy 29, vagy 30 napos hónapot követ. Ros chodes nem ünnepnap, de a naptár kiemelkedő napja, melyen hálél (zsoltárokat tartalmazó) imát mondanak, külön újholdi tóraolvasást tartanak, majd muszáf imát mondanak. Még a kenyérevés után mondott utóáldás szövege is különbözik egy kissé a megszokottól. Sokan ünnepi ruhát öltenek, és Izraelben szokás kisebb ünnepséget, összejövetelt is tartani az oktatási intézményekben ez alkalomból. Ezek mellett még egy fontos aspektusa van az újholdnak: női ünnep, mely hagyomány a női test és a hold ciklikus változásán alapul, ám valójában nem csupán a nőkhöz, hanem az egész zsidó néphez kötődik a Hold folyamatos megújulása.

Többet szeretne tudni? Olvassa el cikkünket a nők különleges ünnepéről

 

Újhold: a nők ünnepe

Február 25-26.:  ádár hónap újholdja. Ros chodes, vagyis a hónap feje a zsidó naptár jeles napja. Az újhold lehet egy-, vagy kétnapos, attól függően, hogy 29, vagy 30 napos hónapot követ. Előbbi után egynapos, utóbbi után, mint például ebben a hónapban is, kétnapos ros chodes következik, az előző hónap 30. és az éppen kezdődő hónap … Olvass tovább

 

 

Ebben a hónapban lépünk be a halak csillagképbe, melyet héberül mázál dágimnak neveznek. Ádár az a hónap, melynek már a Talmud is említi az asztrológiai jegyét, innen tudhatjuk, hogy ennek különleges jelentősége van a zsidó életben: „Amikor belépünk ádár hónapba, sokasodik az öröm. Azt mondta ráv Papa: »Ezért kell a zsidóknak a nem-zsidókkal való pereskedést elhalasztania [a gyászos] áv hónapban, mert akkor rossz a mázál, és ehelyett inkább ádár hónapra kell tennie a bírósági ügyét, amikor a mázál jó«” (Táánit 29a–b)

Miért fontos ez a csillagjegy? Az asztrológia és a zsidóság kapcsolatáról szóló cikkünkből megtudhatja.

Címlapkép: Benjamin Voros