Ádár hónap kétnapos újholddal kezdődik. Ebben a hónapban lépünk be a halak csillagképbe, melyet héberül mázál dágimnak neveznek. Miért fontos ez a csillagjegy?

Ádár az a hónap, melynek már a Talmud is említi az asztrológiai jegyét, innen tudhatjuk, hogy ennek különleges jelentősége van a zsidó életben:

„Amikor belépünk ádár hónapba, sokasodik az öröm. Azt mondta ráv Papa: »Ezért kell a zsidóknak a nem-zsidókkal való pereskedést elhalasztania áv hónapban, mert akkor rossz a mázál, és ehelyett inkább ádár hónapra kell tennie a bírósági ügyét, amikor a mázál jó«” (Táánit 29a–b)

Mint látható, a szöveg a „mázál” – szerencse szót használja (ezt vette át a magyar nyelv a mázli szóval), de itt „csillagjegy” értelemben szerepel. Ez a kifejezés szerepel a mázál tov szerencsekívánatban. Ha pedig jiddisül valakire azt akarjuk mondani, hogy szerencsétlen csillagzat alatt született, vagyis folyton peche van, akkor azt mondjuk, hogy ő egy slimázel, szerencsétlen.

Visszakanyarodva a fenti idézethez, látható, hogy talmudi rabbijaink elfogadták az asztrológia létjogosultságát (természetesen nem a mai értelemben vett jóslásokról beszélünk, hanem mélyebb értelmezésekről, mivel a modern kori természettudomány megjelenése előtt az asztrológia valódi tudománynak számított). Fontos emellett tudni, hogy bár a talmudi bölcsek más helyen is szóltak az asztrológiáról, azt is mondták, hogy Izrael népe csodálatos módon „immunis” a csillagjegyekre. A nagy középkori rabbi, orvos, tudós és filozófus, a Rámbám (Mose ben Májmon, Maimonidész) egyenesen elvetette és valótlannak nyilvánította az erre vonatkozó állításokat. Úgy vélte, hogy az asztrológia elfogadása ellentmond az isteni gondviselésbe és az ember szabad akaratába vetett hitbe. Ő azonban meglehetősen egyedi álláspontot képviselt, mivel a középkori rabbik és zsidó filozófusok kisebb-nagyobb mértékben, de szinte egyhangúlag elfogadták az asztrológia létjogosultságát. A legnagyobb zsidó törvénykódex, a Sulchán Áruch a Rámbám álláspontját követi és az asztrológiát a varázslás és a mágia körébe sorolja, mely cselekedetek tilalmasak a Tóra szerint.

 Mázál dágim

Mindig észben kell azonban tartanunk azt, hogy a világon minden egyes dolog ok-okozati viszonyrendszerek része. Ádár hónap természetéből fakadóan szerencsés hónap, és az ember születésének napja is különleges asztrológiai potenciált hordozhat az ünnepelt részére. Nem hagyatkozhatunk azonban kizárólag az asztrológiára, mert akkor arra a téves következtetésre juthatnánk, hogy a természet és a csillagok magukban álló jelenségek, melyek képesek az isteni akarattól eltérően viselkedni, illetve attól eltérő történésekhez vezetni. A csillagjegyek valójában csupán az Ő akaratának megtestesülését jelentik. A midrás (Midrás rábá, Échá 3) egy példázatot is közöl ezzel kapcsolatban:

Egyszer egy király egy új országot hódított meg. Az ország elitjének a tagjai elhatározták, hogy feltétlenül jó kapcsolatot kell kiépíteniük új uraikkal. Így is tettek, egyesek a hercegekkel, mások a lovagokkal, vagy az új miniszterekkel léptek kapcsolatba. Mind közül a legbölcsebb azonban ezt mondta: „Én magával a királlyal barátkozom össze”. Aztán magyarázatot is adott: „A miniszterek, hercegek és lovagok változnak. Ám a király mindig király marad”. Végül a midrás levonja a tanulságot is: Így van ez a csillagjegyekkel kapcsolatban is. Vannak, akik különleges erőt tulajdonítanak nekik, és szolgálni kívánják őket. Az egyetlen Istenben hívők azonban tudják, hogy az Örökkévaló a legfelsőbb hatalom, és az összes többi hatalom csupán engedelmes szolga, akik az Ő akaratát hajtják végre.

 Héber naptárlap

Más szavakkal így mondhatjuk: a természet és annak szabályai – ideértve az asztrológiai igazságokat is  – valóban bizonyos mértékű hatással vannak az életünkre. Ilyen módon vannak számunkra kedvezőbb és kedvezőtlenebb időszakok, ahogyan ezek az asztrológiai igazságok hatnak az életünkre egyénként vagy népként. Emellett mindig észben kell tartani azt, hogy a legfőbb erő nem a természet, hanem a Mindenható Isten, az ég és a föld teremtője.

Így olvassuk Jirmejáhu (Jeremiás) prófétánál (10:2-3):

Így szól az Örökkévaló: A nemzetek útjához ne szokjatok és az ég jeleitől ne rettegjetek, mert a nemzetek remegnek azoktól. Mert a népek törvényei – hiábavalóság az…

Jesája (Ézsaiás) próféta pedig így írt (47:13):

Belefáradtál sok tanakodásodba! Álljanak csak elő és segítsenek meg téged az égnek vizsgálói, akik a csillagokat nézik, újholdanként jelentik azokat, mik rád jönnek.

Chodes tov – jó hónapot!

zsido.comn

Megszakítás