1. Birkát háilánot – mi is ez?

Szombaton kezdődött a tórai év első hónapja, niszán. Mostantól fogva egész hónapban elmondhatjuk a birkát háilánot – a (gyümölcs)fák megáldása – nevű áldást, mely a teremtés csodáinak (pl. szivárvány, villámlás) láttán elmondott áldások közé tartozik. Ezekkel elismerjük az Örökkévaló uralmát az egész világ és annak minden kis részlete – például a jó termés előfeltétele, a virágzó fák látványa – fölött.

Bár az áldás a hónap folyamán bármikor elmondható, sokan igyekeznek, hogy az első adandó alkalommal, vagyis ros chodes (újhold) napján elmondják, lehetőleg minjenben (vagyis legalább 10 felnőtt, 13. életévét betöltött férfi jelenlétében). Vannak azonban, akik azt mondják, hogy szombaton nem szabad ezt az áldást elmondani (több okból, például azért, hogy véletlenül se vigyünk magunkkal egy imakönyvet magánterületről közterületre, ami a szombat megsértése lenne), így azoknak, akik ezt a véleményt követik, ebben az évben egy napot várniuk kellett vele.

 

Birkát háilánot – a fák megáldása

Március 14-én kezdődött a tórai év első hónapja, a niszán. Ettől a naptól fogva egész hónapban elmondhatjuk a birkát háilánot nevű áldást, mely a teremtés csodáinak (pl. szivárvány, villámlás) láttán elmondott áldások közé tartozik. Ezekkel elismerjük az Örökkévaló uralmát az egész világ és annak minden kis részlete fölött. Törekedni kell rá, hogy az áldást két … Olvass tovább

 

 

2. Mit kell tenni?

Törekedni kell rá, hogy az áldást két virágzó gyümölcsfára mondjuk el – a két fa lehet ugyanolyan fajta is. Ha azonban csupán egyetlen virágzó gyümölcsfát látunk, az áldást akkor is elmondhatjuk. Csakis gyümölcsfára mondhatjuk el az áldást, oltott fára vagy hibridre nem szokás elmondani, olyan fára pedig, melyet bálványimádás céljára szenteltek, egyenesen tilos. Egy évben mindenki csak egyszer mondja el az áldást. Sokan bizonyos zsoltárokat is felolvasnak az áldásmondás után.

A szokás alapja a Talmudban olvasható (Bráchot 43b): „Aki kimegy niszán hónap napjaiban, és virágzó fákat lát, ezt mondja:

בָּרוּךְ אַתָּה ה’ אֱלֹהֵינוּ מֶלֶךְ הָעוֹלָם שֶׁלֹּא חִסַּר בְּעוֹלָמוֹ כְּלוּם וּבָרָא בוֹ בְּרִיּוֹת טוֹבוֹת וְאִילָנוֹת טוֹבוֹת לֵהָנוֹת בָּהֶם בְּנֵי אָדָם.

Körülbelül fél évezreddel ezelőtt rabbik egy csoportja úgy döntött, hogy imaszövegeinkben vissza kell térnünk a talmudi héber helyett a tórai nyelvtanhoz és szóhasználathoz. Ezért a Talmudban használt szöveget egy kicsit megváltoztatták és egyes közösségekben az áldás így hangzik:

בָּרוּךְ אַתָּה ה’ אֱלֹהֵינוּ מֶלֶךְ הָעוֹלָם שֶׁלֹּא חִסַּר בְּעוֹלָמוֹ דבר וּבָרָא בוֹ בְּרִיּוֹת טוֹבוֹת וְאִילָנוֹת טוֹבים לֵהָנוֹת בָּהֶם בְּנֵי אָדָם.

Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki semmit nem hagyott ki a világából, és jó teremtményeket és jó fákat teremtett bele, hogy az emberek élvezhessék azokat.”

 

Mikor és hogyan mondjuk el a fák áldását?

Niszán a zsidó időszámítás szerint számolt hónapok közül a hetedik, ám a tórai hónapok közül az első. Ez a hónap a tavasz kezdete, amikor a fák virágba borulnak, és ezért e hónap első napjától fogva mondjuk el a birkát háilánotot, a fák áldását. Niszán hónap ros chodese, vagyis első napja a breszlávi Náchmán rabbi (1772-1810) … Olvass tovább

 

 

3. Ki és mikor mondja az áldást?

A legtöbb döntéshozó szerint a birkát háilánot kötelezettsége a nőkre is vonatkozik, mivel nem esik az időhöz kötött micvák kategóriájába (melyek alól a nők fel vannak mentve). A fák általában niszán hónapban virágoznak, ezért mondjuk ekkor az áldást, de valójában, ha más hónapra esne a virágzás, máskor is elmondhatnánk. Ebből az is következik, hogy a déli félteke országaiban tisri hónapban mondják el az áldást, hiszen ott ezek a tavaszi hónapok. A tavasz a föld megújulásának ideje, a fák virágzása az új termés ígéretét hozza magával. Bölcseink azonban azt is hozzáteszik, hogy az ember gondolatai ilyenkor könnyen elkalandoznak, és feléledhet benne a rossz ösztön, a jécer hárá. Így miközben megköszönjük az Örökkévalónak a teremtés csodáját, valamint annak örök megújulását, gondolnunk kell arra is, hogy megóvjuk magunkat a rossz ösztöntől.

 

Fontos szerepet játszik a fa a teremtés történetében

A zsidó vallásjog szempontjából ez a nap a fák újéve.

 

4. Miért éppen a fák?

A zsidó források az embert sok helyen azonosítják a fákkal (pl. 5Mózes:20). A rossz ösztön éppen egy fával kapcsolatban mutatkozott meg az első emberpár történetében, ez pedig nem volt más, mint a jó és rossz tudásának fája. Így ezt a bűnt éppen a fák által javíthatjuk ki, ezért mondjuk rájuk az áldást. Fontos továbbá, hogy a virágzás hozza el az új termést. A virágzás a feltétele annak, hogy a reményeink szerint mihamarabb megépülő Szentélyben bemutathassuk a zsengék áldozatát, hogy áldást mondhassunk az új gyümölcsre, ros hásánákor gránátalmát és datolyát ehessünk, vagy, hogy szukotkor az etrog gyümölcsét is a csokorba foghassuk. A zsidó szokások és szertartások sokban függnek a fáktól, illetve azok termésétől. A zsidóság egyik alapvető értékét, a ne rombolj (bál táschit) tilalmát is a fákra vonatkozó tórai parancsolatból vezetik le bölcseink.

 

Ne rombolj!

Ha ostromolsz egy várost hosszú időn át, harcolván ellene, hogy bevedd azt, ne pusztítsd el fáját, fejszét emelvén rá, mert ehetsz róla, de ki ne vágd azt, mert ember-e a mező fája, hogy ostrom alá jusson előtted? Csak azt a fát, melyről tudod, hogy nem gyümölcsfa, azt megronthatod és kivághatod, hogy építs ostromot a város … Olvass tovább

 

 

5. Mit mondanak a kabalisták?

Az Árizál (a cfáti Jicchák Luria rabbi, középkori kabalista) hozzátette, hogy azok a lelkek, akik valami miatt nem jutottak el végső nyughelyükre, sokszor fákban és egyéb növényekben találhatók, az áldással segítünk e lelkeknek nyugalmat találni. Így hát cheszedet, jó cselekedetet is gyakorlunk, amikor elmondjuk ezt az áldást, mely által a lelkek felemelkedhetnek. Így a birkát háilánot arra is alkalmas, hogy siettessük vele a Másiách (messiás) eljövetelét. Ahogyan a második Szentély a zsidók közti megalapozatlan gyűlölet miatt pusztult el, úgy épül majd fel a harmadik Szentély a zsidók közti szeretet alapjain.

Bölcseink azt tanítják, hogy egyik micva sem előrébb való a másiknál, vagyis mindegyiket ugyanolyan odaadással és szeretettel kell megtennünk. Minél több micvát teljesítünk, annál jobbá tesszük a világot, és annál hamarabb eljöhet a végső megváltás. Köszönjük hát meg az Örökkévalónak mindazt a jót, amit nekünk adott.

További, fákkal kapcsolatos történetekre kíváncsi? A hetiszakasz flórája és faunája című sorozatunkban számos fával foglalkoztunk már, érdemes kattintania!

 

Az árnyékot adó tölgy különleges képessége

A tölgyfa meg tudta állapítani, hogy jóindulatú látogatókkal, vagy ennek éppen ellenkezőjével van-e dolga.

 

 

Címlapkép: Andreas M on Unsplash