Miért függeszti fel a szombat törvényeit
az életveszély?[1]
az életveszély?[1]
Annak forrásairól, hogy életveszély esetén a szombati munkavégzés tilalmától el lehet tekinteni, a Talmud több Bölcset idéz, majd ezt írja[2]:
Rabbi Simon ben Menászjá azt mondja: Meg van írva[3]: „És őrizzék meg Izrael gyermekei a szombatot…”, ami azt is magában foglalja, hogy Izrael gyermekei mindent megtesznek azért, hogy mindenki megtarthassa a szombatot. Ebből következően a Tóra azt mondja, hogy az ember megszeghet egy szombatot más valaki érdekében, hogy az még sok szombatot meg tudjon tartani.
Rabbi Jehudá mondta Smuél nevében: Ha én közülük (az imént említett Bölcsek közül) való lennék, azt mondtam volna, hogy ennek az elvnek az általam alkalmazott levezetése jobb, mint az övék. Kifejtettem volna, hogy meg van írva:[4] „Tartsátok meg rendeleteimet…, melyeket, ha megtesz az ember, él általuk…”, azaz él általuk, és nem meghal miattuk.
Rává mondta: Mindezek (a más Bölcsek által ajánlott levezetések) vitathatók. A Smuél által javasolt forrás nem vitatható… A ő általuk megjelölt forrás csak a szombatszegésnek arra az esetére elegendő, ha biztos, hogy egy élet veszélyben van. Kétség esetében azonban még nem tudjuk, hogy ekkor meg lehet-e szegni a szombatot. A Smuél által javasolt forrás biztosan nem vitatható, mert az még a kétséges esetre is vonatkozik.
Bölcseink egyetértenek abban, hogy a háláchá Rávához igazodik, aki a Smuél által ajánlott levezetés híve. Mindazonáltal későbbi halachikus tekintélyek Rabbi Simon ben Menászjá szavait is idézik, sőt Ráv Ácháj Gáon a Söiltot című munkájában[5] csak az ő szavaira hivatkozik. Meg kell tehát értenünk, hogy mi a különbség e két megközelítési mód között, és miért idézik mindkettőt a későbbi szaktekintélyek?
A kétféle megközelítés ellentétei
Az Émek Hásáále, a Söiltothoz fűzött klasszikus szövegmagyarázat szerint Ráv Ácháj Gáon azért idézi Rabbi Simon ben Menászjá szavait, mert a Háláchot Gödolot-ra[6]támaszkodik, amely kijelenti, hogy a szombat törvényeit még egy magzat életének védelme érdekében is meg kell szegni. A Smuél által idézett bibliai forrás így szól: „Tartsátok meg rendeleteimet…, melyeket, ha megtesz az ember, él általuk…” A magzat pedig nem tekinthető (teljes) embernek, ennélfogva a Smuél-féle megközelítés ebben az esetben nem alkalmazható. Ezzel szemben a Simon ben Menászjá rabbi által javasolt gondolatmenet, miszerint egyetlen szombat megszegése lehetőséget teremt az illető számára, hogy még sok szombatot megtartson, a magzat esetére is vonatkoztatható.[7]
Van egy másik különbség is a két megközelítés között. Smuél megközelítése az egész Tórára vonatkozik: valahányszor az élet megmentéséről van szó, az előbbre való, mint a Tóra törvényei – kivéve a bálványimádás, a gyilkosság és a tiltott nemi kapcsolatok tilalmait. Rabbi Simon ben Menászjá megközelítése ezzel szemben kifejezetten a szombatra vonatkozik: egy szombatot meg lehet szegni a többi érdekében. Vannak is olyan vélemények[8], melyek szerint, ha az, akit a szombat megszegésével megmentenénk, bizonyosan nem érne meg több szombatot, hiába teljesítene addig más micvákat, az életét nem szabad megmenteni szombaton.
A Toszáfot[9] szerint azonban ez az engedély még a Rabbi Simon ben Menászjá-féle megközelítés szerint sem korlátozódik csupán arra, hogy az illető más szombatokat tarthasson meg. A szándék inkább az, hogy az életét azért kell megmenteni, hogy más micvákat meg tudjon tartani[10].
|
Érvelés
|
Magzat
|
Egész Tóra
|
Más micvák
|
Szombat-szegés
|
|
|
Smuél
|
„…él általuk, és nem meghal miattuk…”
|
x
|
Ez az érvelés a Tóra minden parancsolatának megszegésére vonatkozik
|
A megszegés értelme
maga az élet |
Ilyen esetben
a szombat megtartásának számít |
|
Simon ben Menászjá
|
„…az ember megszeghet egy szombatot hogy még sok szombatot meg tudjon tartani.
|
ü
|
Ez az érvelés csak a Szombat
megszegésére vonatkozik |
A megszegés értelme más micvák megtartása
|
Habár indokolt, a szombat megszentségtelenítésének számít
|
Rabbi Simon ben Menászjá mindezek ellenére a hangsúlyt a Tóra törvényeinek megtartására helyezi. Miért lehet megszegni a szombat törvényeit? Azért, hogy az illető a jövőben más micvákat teljesíthessen. Smuél más oldalról szemléli a kérdést: az élet fontosabb az előírások betartásánál; a Tóra és a micvák eszközök, amelyek képessé teszik a zsidókat arra, hogy a lehető legteljesebb életet éljék. Amikor tehát nem szolgálják ezt a célt, figyelmen kívül hagyhatók.[11]
Ráadásul, Rabbi Simon ben Menászjá szerint a szombat törvényeinek megszegése, egyet jelent a szombat megszentségtelenítésével, még akkor is ha életmentés érdekében történt. Igaz, ez a megszentségtelenítés jogos – sőt kötelesség –, de akkor is negatív cselekedet. Smuél szerint ezzel szemben az illető a Tóra parancsait hajtja végre, mert a Tóra először és mindenekelőtt arra tanít minket, hogy „élj általuk”. Így tehát, mint később még kifejtjük, ilyen esetekben a szombat törvényeinek megszegése a szombat megtartásának tekinthető.
Maimonidész „fölösleges” szabálya
Ebből kiindulva érthetjük meg, azt a problémát, amely abból származik, ahogyan Maimonidész ezt a törvényt a Misne Torá-ban szemléli. A szombat szabályai-ban azt írja[12]:
Az összes többi parancsolathoz hasonlóan, a szombat törvényeit is felfüggesztik életveszély esetén. Következésképp… minden szükséges teendőt elvégezhetünk az életveszélyben lévő beteg megmentése érdekében.
Így folytatja[13]:
Az életveszélyben lévő beteg érdekében nem szabad habozni, hogy áthágjuk-e a szombat törvényeit, ahogyan az írva van (3Mózes 18:5): „Melyeket, ha megtesz az ember, és él általuk” – és nem azért teszi meg, hogy meghaljon általuk.
Ez utóbbi törvény látszólag fölösleges. A Tóra alapjainak szabályai-ban[14] Maimonidész már idézte ugyanezt a szöveget annak a tanításának az alátámasztására, hogy valahányszor olyan helyzetbe kerülünk, mikor döntenünk kell egy micva teljesítése és az életünk között, az utóbbit kell választanunk – a fentebb említett három főbűn kivételével. A továbbiakban[15] kifejti, hogy ugyanez a törvény érvényes súlyos betegség esetén is. Ha a beteg érdekében át kell hágnunk a Tóra valamelyik tilalmát, meg kell tennünk. Miért ismétli hát mindezt Maimonidész a szombat törvényeivel kapcsolatban?[16]
A vallási előírások megtartásának egy másik formája
A magyarázat rabbi Simon ben Menászjá és Smuél megközelítésének különbözőségén alapul. Smuél szerint a szombat törvényeinek megszegése ilyen esetben nem csupán lehetséges, hanem éppen ez a szombat megtartásának módja[17].
Maimonidész azáltal, hogy ismételten leszögezi: az életveszély elhárítása fontosabb, mint a szombat törvényeinek a megtartása, azt hangsúlyozza, hogy ebben az esetben a szombat megtartása magában foglalja a szombat törvényeinek megszegését[18].
Magyarázatképp: ami a szombatot illeti, meg van írva (2Mózes 31:13.): „Csak szombatjaimat őrizzétek meg, mert jel az közöttem és köztetek.”
Ha egy zsidó élete szombaton veszélybe kerül, és élete megmentése érdekében megszegjük a szombat törvényeit, azzal megerősítjük az Örökkévaló és a zsidó nép közötti szövetséget. Ilyen esetekben a szombat törvényeinek áthágása azt hangsúlyozza, hogy az Örökkévaló a zsidó népet választotta, és különös gonddal őrködik fölötte. Ezért tehát ebben az esetben a szombat törvényeinek megszegése kiterjeszti magának a szombatnak a fogalmát.
[1] A Likuté Szichot, XXVII., 133–140. oldal és a Chidusim Ubiurim BöSász, III., 42–46. oldal alapján.
[2] Jomá 85b.
[3] 2Mózes 31:16.
[4] 3Mózes 18:5.
[5] Söiltá 1.
[6] Idézi Náchmánidész a Torát Ádám-ban, illetve Rábénu Niszim és Rábénu Áser a Jomához fűzött kommentárjaiban.
[7] Lásd a Nidá 44b-hez fűzött kommentárokat is.
Az Émek Hásáále ennél tovább megy és megmagyarázza a Háláchot Gödolot megfogalmazását, miszerint: „Ha van egy várandós asszony, akiről tudjuk, hogy elvetél [ha nem eszik], adhatunk neki [ennivalót] Jom Kipurkor”. A tilalom tehát csak olyan esetben hágható át, ha biztosan tudjuk, hogy a magzat élete veszélyben van. Ha azonban kétség merül fel, a tilalom nem hágható át. Milyen logika van e mögött az érvelés mögött? Rává véleménye szerint rabbi Simon ben Menászjá megközelítése kétely esetén nem ad felmentést.
Ezt a fajta megközelítést azonban nem minden szaktekintély osztja. Náchmánidész és Rábénu Niszim azt állítja, hogy a szombat (vagy a Jom Kipur) törvényei akkor is áthághatók, ha nem biztos, hogy a magzat élete veszélyben van.
Mondható ugyanakkor, hogy véleményük a Talmud két megközelítését összevonja. Simon ben Menászjá rabbi szavaiból azt vezetik le, hogy a magzat életének védelme érdekében megszeghetők a szombat törvényei, Smuél szavaiból pedig azt, hogy ez a felmentés akkor is alkalmazható, ha a veszély nem bizonyos.
[8] Or Háchájim, 2Mózes 31:16.
[9] Jomá uo.
[10] A pozsonyi Chátám Szofér (Jore Déá, 245. responsum) szűkíti a Toszáfot álláspontját. Szerinte rabbi Simon ben Menászjá tanításaiból csak az következik, hogy a szombat törvényei kizárólag más szombatok megtartása érdekében szeghetők meg, és nem azért, hogy más micvákat teljesíthessen. Ebből a tanításból mindazonáltal az is levezethető, hogy hasonlóképpen más micvák is megszeghetők az élet védelme érdekében, és hogy a jövőben a megmentett ezeket a micvákat teljesíthesse. Lásd még Oholéj Joszéf, Dinéj kidus háSém, 23:213.
[11] Lásd Rási, Jomá 82a: „Ennek oka az, hogy az Örökkévalónak fontosabb egy zsidó lelke, mint az összes micva.”
Egy hasonló személet: Táná Dövé Élijáhu (14. fej.) írja: „Két entitás előzte meg a világot: a Tóra és a zsidó nép. Nem tudjuk, melyik volt előbb, de mivel a Tóra azt mondja: ČSzólj Izrael gyermekeihez…Ç, ČMondd meg Izrael gyermekeinek…Ç, ebből következtetünk, hogy a zsidó nép volt előbb.” (Lásd Likuté Szichot, XXXIV, 22. old. 48. lábjegyzet)
[12] 2:1.
[13] A Szombat szabályai uo. 3.
[14] 5:1. A Tóra alapjainak szabályai a Misne Torá legelső témája. Miután leírta ezt az elvet forrásaival, fölöslegesnek látszik újbóli leírása.
[15] Uo.
[16] Lényegében véve ugyanez a kérdés merül fel a Jomá traktátusából idézett passzussal kapcsolatban is, amely így kezdődik: „Miféle forrás tanítja, hogy az életveszély elhárítása előbbre való a szombat törvényeinél?” hiszen előzetesen, ugyanebben a traktátusban (82a.) Bölcseink már kijelentették: „Nincs olyan micva, amely megáll az életveszély elhárításával szemben, kivéve a bálványimádásra, a tiltott nemi kapcsolatra és a gyilkosságra vonatkozók.” Miért gondolná bárki, hogy ez az elv nem vonatkozik a szombatra?
[17] Ez az elv áll amögött is, hogy Maimonidész „az ember él általuk” verset éppen ezen háláchá mellett idézi: „Az életveszélyben lévő beteg érdekében nem szabad habozni, hogy áthágjuk-e a szombat törvényeit” (és nem az előző háláchá mellett: „Az összes többi parancsolathoz hasonlóan, a szombat törvényeit is felfüggesztik életveszély esetén „).
A kommentárok szerint Maimonidész forrása az a háláchá, amelyről a Jeruzsálemi Talmud (Jomá 8:5.) így ír: „az, aki először megkérdezi, hogy a szombat törvényei megszeghetők-e, az gyilkos, míg az, aki rögtön cselekszik, dicséretet érdemel”. Ez a megfogalmazás azt az érzetet keltheti, hogy a hangsúly csupán azon van, hogy az élet minden halachikus előírásnál fontosabb, és ezért ne veszítsünk időt a kérdezéssel. Maimonidész megfogalmazása ezzel szemben kifejti, hogy ha egy beteg érdekében hágjuk át a szombat törvényeit, akkor azzal éppen a szombatot tartjuk meg. Ha kérdeznénk, akkor ezzel a szombat tartás e formáját megszegnénk.
[18] Maimonidész szerint ez az elv érvényes más micvákra is. Ugyanakkor A Tóra alapjainak szabályaiban nem állítja ezt, mivel ez az elv a szombat törvényeiből következik.
