Németh Zoltán beszélget Oberlander Báruch rabbival
1. Mitől kóser egy étel? Hol találhatjuk a Bibliában, a Szóbeli Tanban?
Mózes harmadik könyvének 11. fejezetben megparancsolja az Örökkévaló a zsidó népnek, melyek az ehető állatok és melyek nem. „…ne tegyétek magatokat tisztátalanná velük, mert tisztátalanok lesztek általuk. Mert én, az Örökkévaló vagyok, a ti Istenetek, szenteljétek tehát meg magatokat, hogy szentek legyetek, mert szent vagyok Én!”[1]
Sok magyarázat szól arról, hogy mitől kóser az, ami kóser. A fenti idézetből pl. levonhatjuk, hogy ez a zsidó nép egy bizonyos szentségét, elválasztását jelenti. Kutathatnánk még, hogy az Isten miért tiltotta meg, amit megtiltott, de a gyakorlati életünkben, most hogy az Isten már megparancsolta, nincs szükségünk ennél súlyosabb érvre: a nem kóser étel azért nem ehető semmilyen körülmények között, mert a világ Teremtője nem engedi meg! Ehhez az előírásokhoz ragaszkodva egy úgynevezett kapcsolatot hozunk létre az Örökkévaló és saját magunk között. Hát nem megéri?
A Szóbeli Tanban a kóserság előírásai első sorban a Talmud Chulin traktátusa tárgyalja és a Sulchán Áruch, Jore Déá.
2. Mi az a Hechser?
A kósersági előírásokról tömören azt mondhatjuk, hogy három alapjuk van.
1. Ne keveredjen tej illetve annak származéka, hússal és annak származékával.
2. Maga a hús is korlátozva van bizonyos állatfajtákra. Azokon belül is csak akkor, ha rituálisan lett levágva (schitá), minden vér illetve bizonyos zsírok is el lettek távolítva.
3. Bor illetve szőlőlé vagy ezeknek származéka (pl.: borecet) csak olyan lehet, amit zsidók készítettek.
Ezek után ne essen az ember tévedésbe, nemcsak a húsra, a tejre és a borra kell figyelni, hanem mindennemű élelmiszerre, mely a kezünkbe kerül, hogy készítése során nem használtak fel, illetve nem kevertek bele tiltott alkotóelemeket. Erre való a hechser.
A hechser nem más, mint egy igazolása, hogy egy zsidó ember fogyaszthatja azt az ételt. Ezt az igazolást egy olyan szakember állítja ki, aki járatos a háláchában, pl. egy rabbi, és nem kevésbé járatos a szóban forgó élelmiszer előkészítésének technológiájában. Semmiféleképpen sem adhat a saját termékéről hechsert a gyártó, vagy az üzletember, legyen a legmélyebben vallásos is, mert anyagilag érdekelt a dologban.
Több fajta hechser létezik: a legszigorúbb a hústermékeké, amelyeket állandó felügyelet alatt kell tartani, kivéve, ha le vannak pecsételve. Vannak olyan esetek, ahol csak időről időre kell ellenőrizni, hogy tényleg nem kevernek bele semmit. Vannak olyanok is, melyekhez nem szükséges hechser, mint pl.: liszt, cukor, ásványvíz, stb.
3. Hol lehet kóser élelmiszereket beszerezni Magyarországon?
A legfontosabb az a hús illetve hústermék, ami a kóser hentesnél vásárolhatók.
Kóser hússzékek: Rosenberg György (cím: XIII., Visegrádi u. 16. tel.: 320-4454), Róna Imre (cím: VII., Dob u. 35. tel.: 351-0524), és Kővári Dezső (cím: VII., Dob u. 35. tel.: 342-1639). Ajánlatos az előzetes rendelés, így biztosítható az ellátás. A Rothschild kóser élelmiszer boltban (cím: VII., Dob u. 12. tel.: 267-5691) is lehet kapni különböző hús- és tejtermékeket.
Ezenkívül kapható kóser bor, tej és kenyér.
4. Milyen termékeket lehet venni egy átlagos közértben, ami kósernek minősül bár nincs rajta Hechser? És miért?
Minden olyan dolog, ami teljesen természetes állapotában van, vagy nagyon egyszerű az előkészítése, mint fent is említett liszt, cukor, só, kakaó, kávé, friss élesztő, stb. Természetesen a zöldség- és gyümölcsfélék. Az utóbbi időben pozitív változás történt ezen a területen, Izraelből és Amerikából hoznak be különböző élelmiszereket, mint pl.: a Shop-rite termékek, amelyeknek egy része el van látva kóser igazolással, egy OU vagy egy OK látható rajtuk.
5. Hol van kóser étterem vagy vendéglátó hely Magyarországon?
Csak egy hely van, ahol reggelit, ebédet és vacsorát biztosítanak minden nap, ez a Hotel King’s étterme, ahol egy állandó másgiách (kóser felügyelő) is van. Még egy kitűnő kóser vendéglő a Kinor Dávid a Dohány utcában.
Ezen kívül vannak kóser népkonyhák, ahol ebéd fogyasztható, mint pl. a Hanna. Legújabb információim szerint most már az összes zsidó népkonyha glatt kóser felügyelet alatt áll, pl.: volt Páva, most Scheiber Sándor intézmény konyhája. Még így is figyelni kell arra, hogy nem minden étel, ami a fenti helyekről származik marad kóser, ha nem kóser helyen melegítjük, illetve nem kóser tálon szervírozzuk.
6. Egy átlagos vendéglőben mit ehetünk (hideget és meleget)?
Mivel itt nem kóser húst is készítenek, ezért minden edény, tányér, evőeszköz tréflinek minősül. Így nem fogyaszthatunk semmi olyan ételt, amit esetleg a fenti edényekben főztek vagy tányérokon melegítettek, mivel hő hatására az étel átveszi az előzőleg ebben elkészített nem kóser étel ízét. Az a semleges étel vagy ital, a boron kívül, amit nem főztek vagy melegítettek, az nem számít nem kósernek. Azonban egy nem kóser vendéglőbeli fogyasztásnak morális hátrányai is vannak, mivel ha ezt egy másik zsidó látja, akkor elkerülheti a figyelmét, hogy a szóban forgó egyén pontosan mit eszik, és azt fogja hinni, hogy szabad ott enni.
7. Vegetáriánus étteremben mit ehetünk (mivel hogy nincs hús)?
Természetesen mivel nincs hús, a kósersági probléma sokkal kisebbre csökken. De itt is figyelni kell a borra és annak származékaira és még az állati származékokra is, pl.: kevés ember tudja, hogy a zselatin állati csont származéka.
8. Egy fiatal egyetemista társaság hol tölthet el egy közös étkezést, ha szórakozó helyen van, mit ehet, ihat? És miért?
Lásd 5., 6., és 7. pontokat. A Coca Cola mindenkor és minden körülmények között kóser.
9. Lehet-e a kóserságot különböző szinten tartani? Pl.: nem esszük a tiltott állatokat, de a közértben található csirkét megvesszük, mert a Tórában a felsorolt „tiszta” állatok között találjuk. És miért?
Igen, a kóserságnak vannak különböző szintjei. Ha valaki legalább nem eszik a tiltott állatok húsából (Pick szalámi…), legalább nem lesz neki nehéz leszokni ezekről, amikor majd át fog állni igazi kóserságra. Igaz ez arra is, aki a nem kóser húst tejjel keveri. És ha legalább érzéseiben áldoz valamit a kóserságra, remélhetőleg ez tágulni fog, de ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy az a csirke, amit nem sakter vágott le, az teljesen nem kóser!
Nem ezek az igazi szintek a kóserságban, hanem azok számítanak egy-egy külön szintnek, amik a háláchán alapszanak. Például a húsnál van kóser és glatt kóser (különbségük azon alapszik, hogy bizonyos kisebb vagy könnyebb állatbetegségeket elnéznek-e vagy sem), de ez az itteni gyakorlatban nem él, mivel a henteshez kerülő hús csak glatt.
Van viszont egy gyakorlati dolog is, ez pedig a zsidó felügyelete nélkül fejt tej vagy túró. A Sulchán Áruch szerint tilos használni, mivel elképzelhető, hogy nem kóser állatnak a tejét keverték bele, de korunk egyik legnagyobb rabbija, rabbi Mose Feinstein (New York), véleménye az volt, hogy az állami előírások, szabályok elegendőek erre. Nem mindenki fogadja ezt el. Ezek legitim szintek a kóserságban. Azonban itt is kell figyelni arra, hogy hogyan készült (állati származék, stb.).
10. Ha az otthoni tréfli konyhát kóserrá akarják átalakítani mi a teendő?
Ehhez szaktudás kell és ajánlatos egy rabbi segítségét is kérni. Az alapok ahogy már az előbb is említettem, hogy hő hatására az edények beszívják magukba a bennük készített étel, ezért nem elég az edényeket elmosni ahhoz, hogy kóserek legyenek.
Sok edényt úgy lehet kóserrá tenni (kóserolni), hogy nagyon forró vízbe kell bemártani az edényt egy pár másodpercre és így a hő hatására kitisztul, ezután rögtön hideg vízzel kell leöblíteni. Ezt akkor lehet megtenni, ha az edényt előtte 24 órán át nem használták. Cserépre nem használható, mert nem tisztul ki, valamint a teflonos edény sem kóserolható. Magát a sütőt lehet kiégetni. Vannak, akik nyílt lánggal teszik ezt, úgy hogy felizzítják, kiégetik belőle a beszívott maradékokat. Vannak, akik enyhébbek ezen a téren és csak bekapcsolják a sütőt a legmagasabb fokozatra egy óra hosszára.
A mosogatót is kóserolni kell. És utána vagy két külön mosogatót kell használni (tejes és húsos), vagy úgy kell mosogatni, hogy az edények soha ne kerüljenek a mosogatóba. Természetesen külön húsos és tejes evőeszközöket, tányérokat és konyhai felszereléseket kell beszerezni. Hűtő nem szükséges külön tejes és húsos.
11. Ha egy családhoz elmegyünk vendégségbe mit ehetünk (hideg és meleg)? És miért?
Lényegében egy családhoz elmenni vendégségbe, ugyanannak számít, mintha egy étteremben étkeznénk. Lásd 6. és 7. pontok. Legegyszerűbb megoldás ilyenkor büszkén bevallani, hogy zsidó létemre csak kósert eszek, minthogy inkább félrebeszélni, vagy különböző ál-kifogásokat keresni. Ha a vendéglátó család zsidó, akkor talán elérhetünk egy pozitív hatást azzal, hogy elmagyarázzuk a szabályokat és fontosságukat.
12. A magyarországi tapasztalatok mit mutatnak, jobb-e egyszerre belevágni, hogy másnaptól teljesen kóserul fogok étkezni (étel, tányér, 6 óra várakozás… stb.) vagy inkább lépésről lépésre?
Ma már többször is bizonyítást nyert az, hogy az emberek nem szeretik a féligazságot. A célnak mindenképpen annak kell lennie, hogy elérjük a teljes kóserságot. A drasztikus lépések akkor rosszak, ha elkapkodjuk és nem gondoljuk végig őket, van akiknek könnyebb egyszerre átállni, ha már rájöttek a dolog fontosságára. Gyakorlatban már mind a kettő működött, ezt természetesen embere válogatja.
13. Hogyan oldjuk meg ha a családnak csak egyik fele vallásos, de közös a konyha?
Kósert és nem kósert főzni közös konyhában lényegében lehetetlen, mert ha az edényeket nem kóser étel elkészítéséhez használták, akkor azok már nem kóserek. A gyakorlatban két megoldás ismert. Vannak olyan családok, ahol a vallásos tag miatt a konyha átáll kóserra. (A kedvenc nem kóser ételek fogyaszthatók, illetve elérhetők máshol is.) Vagy kialakítanak egy kóser sarkot, amiben benne foglaltatnak a külön edények, a külön tűz a tűzhelyen (egyszerre kóser és nem kóser étel nem készíthető) vagy egy külön kis rezsó.
