1. És prófétált Chaggáj próféta és Zekharja Iddó fia, a próféták a zsidók számára, kik Jehúdában és Jeruzsá­lemben voltak, Izraél Istenének nevében, mely fölöttük volt.

2. Ekkor fölkeltek Zerubbábel, Seáltiél fia és Jésúa, Jóczádák fia és kezdették felépíteni Isten házát, amely Jeruzsálemben van s velük Istennek prófétái, támo­gatva őket.

3. Abban az időben jött hozzájuk Tatnáj a Folyamon­túlnak helytartója és Setár-Bózenaj meg társaik és így szóltak hozzájuk: Ki adott nektek parancsot, hogy ezt a házat épitsétek és ezt a falazatot befejezzétek?

4. Ekkor következőképen szóltunk hozzájuk: Melyek azon férfiak nevei, akik ezt az épületet épitik?

5. De Istenük szeme volt a zsidók vénein, s nem gátolták meg őket, míg a jelen­tés Dárjáveshez nem megy; s ekkor majd válaszul levelet küldenek eziránt.

6. Másolata a levélnek, melyet kül­dött Tatnáj, a Folyamontúlnak helytartója és Setár-Bó­zenaj és társai az afarszekaiak, a Folyamontúliak Dar­jáves királyhoz.

7. Jelentést küldtek hozzá s ekkép volt irva benne: Darjáves királynak minden béke!

8. Tudtára legyen a királynak, hogy elmentünk Jehúda tartományba a nagy Isten házába és az épittetik súlyos kőből és fa helyeztetik a falakba; s ez a munka buzgón végeztetik és sikerül kezükben.

9. Ekkor megkérdeztük azokat a véne­ket, következőképen szóltunk hozzájuk: Ki adott nek­tek parancsot, hogy ezt a házat épitsétek és ezt a falazatot befejezzétek?

10. És neveiket is kérdeztük tőlük, hogy tu­dassuk veled, hogy fölírjuk az élükön álló férfiak nevét.

11. És következőképen adtak nekünk választ, mond­ván: Mi szolgái vagyunk az ég és föld Istenének és épitjük a házat, amely épitve volt ennek előtte sok éven át, és Izraélnek egy nagy királya épitette és be­fejezte.

12. Hanem minthogy őseink megharagították az égnek Istenét, átadta őket Nebúkadnecczárnak, Bábel királyának, a kaldeusnak kezébe és ezt a házat lerom­bolta, a népet pedig számkivetette Bábelbe.

13. Azon­ban Kóresnek, Bábel királyának első évében, Kóres király parancsot adott, hogy Istennek ezt a házát fel­épitsék.

14. S az Isten házának arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nebúkadnecczár a Jeruzsálemben levő templomból kivitt s elvitte azokat Bábel templomába, azokat kivette Kóres király Bábel templomából s átadat­tak annak, kinek Sésbacczár a neve, akit helytartóvá tett;

15. s mondta neki: ezeket az edényeket vedd, menj s vigyed le őket a Jeruzsálemben levő templomba és Isten háza épittessék fel a helyén.

16. Ekkor ez a Sesbacczár jött, megvetette a Jeruzsálemben levő Isten házának alapjait s akkortól kezdve mostanig építtetik, de be nem fejeződött.

17. Most tehát, ha a király előtt jónak tetszik, kutassák a király kincsesházában, mely ott van Bábelben, vajjon való-e, hogy Kóres királytól parancs adatott, hogy főlépitsék a Jeruzsálemben levő ezt az Isten házát és a király akaratát eziránt küldje hozzánk.

Megszakítás