Fáraó fülébe jut, hogy Mózes megölte az egyik egyiptomi munkafelügyelőt, ezért Fáraó lányának fogadott fia menekülésre kényszerül. Midjánba menekül, ahol egy kútnál megpihenve találkozik a midjániak főpapja, Jitró lányaival (ezzel kapcsolatban egy igen érdekes midrás itt olvasható).
| Fáraó meghallotta ezt a dolgot és meg akarta ölni Mózest; de Mózes elmenekült Fáraó elől és letelepedett Midján országában és leült a kútnál. (2Mózes 2:15) |
Midján ősi közel-keleti állam, illetve annak népessége volt. A Tóra szerint a midjániak Ávráhámtól és második feleségétől, Keturától (egyes magyarázatok szerint azonos Hágárral, erről itt írtunk) származnak. Keturát Ávráhám, Szárá (Sára), első házastársa halála után vette feleségül:
„És Ábrahám ismét vett magának feleséget és a neve volt Keturá. És ő szülte neki Zimránt, Joksánt, Medánt és Midjánt, Jisbákot és Súáchot.” (1Mózes 25:1-2)
Mózes, a midjáni főpap, Jitró lányát, Cipórát vette feleségül. Jitró pedig olyan fontos személyiséggé vált Mózes és a zsidó nép életében, hogy még egy hetiszakasz is viseli a nevét. Midján, illetve a midjániak viszonylag gyakran felbukkannak a tórai történetekben, ráadásul úgy, hogy ők a zsidó nép ellenségei, akikkel harcot kell vívni.
Jitró mellett a leghíresebb történet velük kapcsolatban talán az, amikor Bilám, a gonosz próféta – miután sikertelenül próbálta megátkozni a zsidó népet – azt javasolja a midjániaknak, hogy küldjék el lányaikat a zsidók táborába, azok csábítsák el a zsidó férfiakat és rajtuk keresztül vegyék rá őket arra, hogy letérjenek az Örökkévaló útjairól és bálványt imádjanak. E történet Mózes negyedik könyvében, a Pinchász hetiszakaszban olvasható.
A zsidók közül sokan engedtek a csábításnak, gyönyörű midjáni nőket vittek a sátrukba, ráadásul a moáviak istenségét, Peort kezdték imádni, és előtte hajoltak meg. Isten haragjában járványt küldött választott népére.
Mózes magához rendelte a törzsek vezetőit, és megparancsolta, hogy a törvényszegőket irtsák ki a nép közül. A zsidók összegyülekeztek a sátorszentély előtt, hogy megtegyék, amit Mózes parancsolt, ám ekkor hirtelen megjelent Simon törzsének vezetője, Zimri ben Szálu, és mindenki szeme láttára a sátrába vezette az öt midjáni király egyikének a lányát, Kozbi bát Curt. Pinchász éktelen haragra lobbant, és egyszerre szúrta át a lándzsájával mindkettőjüket. Az Izrael népét sújtó járvány azonnal megszűnt.
Pinchász hősies tettét követően az Örökkévaló megparancsolta a zsidóknak, hogy indítsanak hadjáratot a midjániak ellen, és rengeteg embert megöltek. A midjániak azonban kiheverték ezt a csapást, és a bírák korában elnyomókként léptek fel az Izraelben élő zsidókkal szemben
Hol volt tehát ez a bizonyos Midján? Történészek, részben Josephus Flavius írásai alapján, az Arábiai-félsziget északi részére, a
Vörös-tenger partjaihoz teszik, az Akabai-öböl vidékére. A Szaúd-Arábia északnyugati részén húzódó hegység a mai napig a Midján-hegység nevet viseli. Számos esetben látjuk, hogy a helységnevek évszázadokon vagy évezredeken át megőrzik az eredeti neveket, így valószínű, hogy valóban ott volt Midján, a mai Szináj-félszigettel határos területen, vagyis Mózes, amikor apósa, Jitró nyáját legeltetve a Hórev-hegyhez ért, akkor is viszonylag közel volt Midjánhoz.
