A ros hásáná első napján felolvasott tórai részben jelenik meg Hágár, az egyiptomi nő, minden idegen (gér) előképével. Az ő alakját mutatjuk be.

Hágár a Tánách, a zsidó Biblia egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb nőalakja. Egyiptomi származású szolgáló, akit Szárá (Sára), Ávráhám mellé ad ágyasnak, abban a reményben, hogy ha ő gyermeket szül majd férjének, akkor Szárá is megfogan végre évtizedeken át tartó meddőség után. Azt is remélte, hogy Hágár gyermekeinek felnevelése segít majd elviselni saját gyermektelenségét. Hágár valóban várandós lett és fiút szült, akit Jismáelnek nevezett el, ő lett az arabok és a beduinok ősapja.

A tórai történeket kiegészítő midrás elmondja, hogy

Hágár az egyiptomi fáraó lánya volt. Amikor látta, hogy Isten milyen csodákat tett annak érdekében, hogy megmentse Sárát az egyiptomi uralkodótól, amikor a Szentföldön tomboló éhínség miatt levándoroltak Egyiptomba, így szólt: „Jobb szolgálónak lenni Sára otthonában, mint hercegnőnek az én otthonomban”.

E midrás szerint az asszony neve is innen származott: há-ágár – ez a jutalom. Más magyarázat szerint a név annyit tesz: az idegen – há-gér.

Hágár, miután várandós lett, elkezdett lenézően bánni úrnőjével. Ez borzalmas szenvedéseket okozott Sárának, ezért keményen dolgoztatta Hágárt, aki végül a sivatagba menekült. Ott találkozott egy angyallal, aki megparancsolta, hogy térjen vissza és bánjon tisztelettel Szárával. Ígéretet tett arra, hogy fiút fog szülni, akinek a hangját majd meghallja Isten (innen a Jismáel név, ami annyit tesz: Isten meghallja) és akit tisztelnek majd a népek. Hágár nem rettent meg az angyal látványától, amit bölcseink úgy magyaráznak, hogy

Hágár annyira szent életet élt Ávráhám különleges szentségű otthonában, hogy számára megszokott és normális esemény volt az angyal megjelenése.

(Egy hasonló történetről olvashatunk Sámson születése kapcsán, itt azonban a leendő szülők megrettennek az angyal megjelenésétől.)

Később azonban rosszra fordultak a dolgok és Hágár istenhite sem bizonyult kellőképpen szilárdnak. Eltelt 13 év és Szárá is fiút szült, ő volt Jicchák (Izsák). A rossz magaviseletű, vad és erőszakos Jismáel rossz hatással volt a fiúra és Szárá arra kérte férjét, hogy zavarja el anyát és fiát a táborból. Ávráhám nem akart kötélnek állni, ám isteni parancsra végül is útnak eresztette Hágárt és fiát. A magukkal vitt víz hamarosan elfogyott, és Hágár egy bokor alatt hagyta Jismáelt, hogy ne kelljen látnia a szenvedését. Ekkor Isten angyala újra biztosította őt arról, hogy fiából nagy nép származik majd és ekkor Hágár rögtön meglátta a közelben lévő kutat, melynek vize életmentő fontosságú volt számukra. Bölcseink azt mondják, hogy innen látszik, hogy Hágár, hiába lett Ávráhám követője, nem hitt kellőképpen mélyen Istenben és megkérdőjelezte a korábbi isteni ígéretet.

Hágár soha többé nem ment férjhez. Vadászó fiával együtt élt a sivatag szélén. További mesei elemekkel kiegészítve a bibliai történetet, a midrás elmondja, hogy Jismáel birtokában volt Ádám, az első ember kabátja, melyet Nimród királytól vett el. E kabát hatalmat adott a viselőjének az állatok fölött. Hágár, bár messze élt Ávráhám és Szárá szentséget sugárzó otthonától, nem lett hűtlen sem az ott tanultakhoz, sem Ávráhámhoz. Szárá halála után Jicchák maga ment el Hágárhoz és vitte őt vissza apjához. Ekkor már nem Hágárként, hanem új néven tért vissza. Úgy hívták: Keturá, a megkötött, mivel kötötte őt az Ávráhámhoz fűződő kapcsolata és soha nem ismert más férfit. Azt is jelenti: „dísz”, mivel jó cselekedeteket hajtott végre. Nevét ma egy kibuc viseli az Árává-sivatag déli részén. Végül további gyermekeket szült Ávráhámnak, egyikük sem volt azonban annyira fontos, mint az első fiuk, Jismáel.

A midrás azt is elmondja, hogy nemcsak Hágár ment vissza Ávráhámhoz, hanem még a fia, Jismáel is megtért és visszatért Istenhez. Az Örökkévalóban hitt és Őt szolgálta apja házában, bár korábban, míg a pusztában élt és vadászott, elfordult tőle. Hágár istenfélő és alázatos asszony volt. Története inspirációként is szolgálhat ros hásánára.

„Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.”