Nechemja könyve

1. Akkor egybegyűlt az egész nép, mint egy ember, a víz ka­puja előtt levő térre és mondták Ezrának, az írás­tudónak, hogy hozza el Mózes tanának könyvét, ame­lyet az Örökkévaló megparancsolt Izraélnek.

2. És elhozta Ezra pap a tant a gyülekezet elé, melyben volt férfi és asszony, mindenki, ki értelmes volt, hogy ráhallgasson, a hetedik hónap első napján.

3. És felolvasott belőle a víz kapuja előtt levő téren virradattól a nap feléig a férfiak és az asszonyok és az értelmesek előtt és az egész nép füle figyelt a tan könyvére.

4. És ott állt Ezra, az írástudó, egy faemelvényen, melyet a dologra készí­tettek, s mellette állott Mattitja, Sémá, Anája, Úrija, Chilkíja és Máaszéja a jobbján; baljáról pedig Pedája, Misáél, Malkíja, Chásúm, Chasbaddána, Zekharja, Mesul­lám.

5. És fölnyitotta Ezra a könyvet az egész nép szeme láttára, mert az egész népen fölül volt; s amint fölnyitotta, fölállott az egész nép.

6. És áldotta Ezra az Örökkévalót, a nagy Istent; és felelt az egész nép: Ámen, Ámen, kezeik fölemelésével, és meghajoltak és leborultak az Örökkévaló előtt arccal a földre.

7. Jésúa pedig és Báni, Sérébja, Jámín, Akkúb, Sabbetáj, Hódija, Máaszéja, Kelíta, Azarja, Józábád, Chánán, Pelája a le­viták értelmezték a népnek a tant, míg a nép álltában maradt.

8. És fölolvastak a könyvből, Istennek tanából világosan és értelmet adva, és így értelmezték a felol­vasottat.

9. És mondta Nechemja, az a tirsáta, meg Ezra pap, az írástudó, és a leviták, akik a népnek értelmezték, az egész népnek: Ez a nap szent az Örökkévalónak, a ti Istenteknek, ne gyászoljatok és ne sírjatok – mert sírt az egész nép, midőn hallották a tannak szavait.

10. És mondta nekik: Menjetek, egyetek kövér ételeket s igyatok édes italokat, s küldjetek ajándékokat annak, akinek nincsen előkészítve; mert szent e nap az Urunk­nak és ne búsúljatok, az Örökkévalóban való öröm a ti erősségetek.

11. És a leviták elhallgattatták az egész népet, mondván: Csendesedjetek, mert e nap szent s ne búsuljatok.

12. És elment az egész nép, hogy egyenek és igyanak és hogy küldjenek ajándékokat és hogy tart­sanak nagy örömöt, mert megértették a szavakat, me­lyeket tudattak velük.

13. A második napon pedig egybegyűltek az egész nép atyai házainak fejei, a papok s a leviták, Ezrához, az írástudóhoz, és pedig hogy ügyeljenek a tannak szavaira.

14. Találták ugyanis írva a tanban, hogy azt parancsolta az Örökkévaló Mózes által, hogy lakjanak Izraél fiai a sátrakban az ünnepen, a hetedik hónapban.

15. És azt, hogy hallassák és hírt vigyenek szét mind a városaik­ban és Jeruzsálemben, mondván: menjetek ki a hegy­ségbe és hozzatok olajfaleveleket és vadolajfaleveleket, és mirtusleveleket és pálmaleveleket meg sűrű lombú fának leveleit, hogy készítsetek sátrakat, amint írva van.

16. És kiment a nép, és hozták és készítettek ma­guknak sátrakat, ki-ki a háza tetején és udvaraikban és az Isten házának udvaraiban és a víz kapuja terén és Efraim kapuja terén.

17. És készített az egész gyüleke­zet, azok, akik visszatértek a fogságból, sátrakat, és laktak a sátrakban. Mert nem tettek így Izraél fiai, Jésúa, Nún fia napjaitól fogva egészen ama napig; és volt igen nagy öröm.

18. És fölolvastak Isten tanának könyvéből napról-napra, az első naptól az utolsó napig és tartottak ünnepet hét napon át, a nyolcadik napon pedig ünneplő gyülekezést a törvény szerint.