Szokásból vagy szívből? – Oberlander Báruch (Peszách; Tenger Dala; angyalok és emberek, Istenszolgálat)
Peszách utolsó két napján – különösen a hetedik napon – a zsidó hagyomány szerint a Vörös-tenger kettéválására és a szabadulás beteljesedésére emlékezünk. A Tóra elbeszélése szerint Izrael fiai átkeltek a szárazon, míg üldözőik, az egyiptomiak, a tengerben pusztultak el. Ekkor hangzott el az „Ázijásir”, a Tenger Dala – a hálaének, melyet Mózes és a nép együtt énekelt.
A Talmud azonban egy meglepő részletet árul el: „A mennyei angyalok is énekelni akartak, dicsérni az Örökkévalót a nagy csodáért – de Isten megállította őket. Azt mondta: »Az én kezem munkája pusztul el a tengerben, és ti dalra fakadtok?«”
Felmerül a kérdés: miért volt helyénvaló, hogy a zsidók énekeltek, míg az angyalok nem?
Oberlander Báruch rabbi szerint a válasz az Istenszolgálat lényegében rejlik. Az angyaloknak „munkaköri kötelességük” dicsérni az Örökkévalót – ez a napi rutinjuk, szinte automatikus. Nem személyes élményből fakad, nem valódi hála, hanem csak egy újabb lehetőség a szolgálatra.
„Ha ez nektek egy szokás, most nem illik szokásból dicséretet mondani” – hangzott az isteni válasz.
A zsidók viszont a szívük mélyéből énekeltek. Ők nem előírásból, nem megszokásból, hanem örömből, hálából, megkönnyebbülésből fakadóan zengték az éneket. „Most már nincs veszély. Élünk. Szabadok vagyunk. Ezért énekeltek.”
A tanítás lényege, hogy az Isten előtti szolgálatunknak is ilyen őszintének kell lennie. Lehet, hogy olykor fáradtság, megszokás vezérel minket – de az igazi cél az, hogy ne csak kötelességből, hanem szeretetből, elköteleződésből tegyük a micvákat.
„Az ember ne csak azért tegyen, mert »így szokás«, hanem mert »ez az én utam, az én kapcsolatom az Örökkévalóval«” – mondja a rabbi.
Ez a Peszách üzenete: a szabadság nemcsak testi, hanem lelki is. Amikor a szív szabadon énekel, és nem a hagyomány kényszeríti, akkor születik meg az igazi kapcsolat az ember és Isten között.
„Ne csak szokásból mondj áldást – hanem szívből. Ne csak azért tedd a micvát, mert muszáj – hanem mert akarod.”
Ez a Tenger Dala – és ez az emberi hit valódi hangja.
