Elérkezett ádár hónap újholdja – ebben az évben már másodszor, hiszen szökőév van, amikor két ádár hónap szerepel a naptárban. Kétnapos újholdról van szó, az első ádár hónap 30. napján és a második ádár hónap első napján ünnepeljük. Különleges újholdi betoldások szerepelnek az imarendben, valamint tóraolvasás és muszáf ima is. Ez a most kezdődő hónap purim hónapja, azé az ünnepé, mely arra tanít, hogy meglássuk a világ csodálatos szépségét a káosz és a szörnyűségek közepette is, írja az aish.com cikke ádár hónap újholdjával kapcsolatban.

Köztudott tény, hogy a zsidó év ősszel, tisri hónapban kezdődik

Az egyik számítás szerint, melyet az idősebb Hilél vezetett be a talmudi korban és a hónapokat a babilóniai nevükön említi: tisri, chesván, kiszlév, stb. A zsidó naptár a mai napig ezeket a hónapokat használja, ám egy másik számítás is érvényben van. Ez pedig nem más, mint a tórai módszer, a tórai időszámítás.

A Tóra nem használ hónapneveket, első, második, hetedik hónapként utal az egyes időszakokra. A tórai számítás szerint az első hónap niszán, peszách hónapja, az egyiptomi kivonulás hónapja.

Az évek számításához használt naptárban azonban niszán a hetedik hónap.

 

Tényleg „mozognak” a zsidó ünnepek?

Viszonylag közismert tény, hogy a zsidó naptár luniszoláris, vagyis a Holdat és a Napot egyaránt figyelembe veszi: a hónapok holdhónapok, az évek pedig napévek, és a kettő különbségét 19 éves ciklusokban összesen hétszer egy hónap beiktatásával egyenlítjük ki. Másként mondva, 19 évente tizenkét rendes és hét szökőév szerepel a zsidó naptárban. Miért van ez így?  … Olvass tovább

 

 

Ha a dolgok mélyére nézünk, megérthetjük, miért van szükség mindkét számításra

Tisri hónap elseje az ember teremtésének évfordulója.

Nekünk, halandó lényeknek, ez egy olyan központi történelmi esemény, ami kellőképpen fontos ahhoz, hogy az év első hónapja legyen tisri hónap. Az Örökkévaló azonban egészen más szemszögből látja a világot. Az Ő szempontjából a zsidók Egyiptomból való kiszabadulása és néppé válása jelenti az igazán jelentőségteljes történelem kezdetét, ezért megfelelő, hogy niszán legyen számára az első hónap. Ez a gondolat visz el ádárhoz, ahhoz a hónaphoz, mely közvetlenül megelőzi niszánt. A Tóra szemszögéből ádár az év utolsó hónapja. Sokszor a sötétség hónapjának is nevezik, mert ez az az időszak, melyben a zsidó nép Hámán idejében egészen közel került a teljes megsemmisüléshez. Ha Hámán gonosz terve sikerült volna, akkor niszán fénye is kihunyt volna. Purim csodája által azonban a sötétség fénnyé vált.

Ádár a jó szerencse hónapja. Purim az év legvidámabb időszaka:

„amikor ádár hónap megérkezik, sokasodnak az örömök”

– tartja a mondás.

Ádár hónap csillagjegye a Halak. A halak igen szaporák, ezért az áldást és a bőséget jelképezik. A héber „bráchá” – áldás szó három gyökbetűből áll: bét – rés – káf. Ezek számértéke sorban 2, 200 és 20, vagyis az első „többesszám” a saját egységén belül. Bölcseink ebből azt a következtetést vonják le, hogy az áldás mindig együtt jár a termékenységgel, melyet pedig ádár hónap hala jelképez. Ha egyszer valami jóval találkozunk, miért ne hagynánk, hogy egyre több legyen belőle?

Az áldás ellentéte e magyarázat szerint a limitálás, a keretek közé szorítás, a visszatartás. Ádár hónapban Hámán azzal fenyegetett, hogy nemcsak csökkenti az életterünket, hanem teljesen el is törli azt. Ám Istennek más tervei voltak.

 

Ki kicsoda a purimi történetben?

Cikkünk bemutatja a szereplőket. Áchásvéros: hatalmas, 127 tartományból álló birodalom fölött uralkodó király, aki – miután megölette előző feleségét, Vástit – elvette a zsidó Esztert. Ő volt az, aki Hámánnak engedélyt adott a zsidók elleni pogromra, a zsidóknak pedig a védekezésre. Valószínűleg azonos a történelemből ismert perzsa Xerxész királlyal. Ávicháil: Eszter királyné édesanyja volt Bigtán: … Olvass tovább

 

 

Az első jeruzsálemi Szentély pusztulása után a zsidók Babilóniába kényszerültek száműzetésbe, ahol később a Perzsa Birodalom vette át az uralmat. Perzsia hatalmas kiterjedésű volt, így a zsidók közül mindannyian perzsa uralom alá kerültek, akárhol éltek is. Hámán, a gonosz főminiszter, aki dühös volt a zsidó Mordechájra, amiért nem borult le előtte, úgy határozott, hogy az egész óriási birodalomból kiirtja a zsidókat. Sorsot vetett, és ádár hónap 13. napjára esett a választása szörnyű tervének végrehajtására. Ennek igencsak örült, mert azt tudta, hogy Mózes ádár hónap hetedikén, zájin ádárkor halt meg, és úgy vélte, hogy ádár hónap bizonyosan alkalmas lesz a terv megvalósítására: minden, amit Mózes felépített, romba dől majd a halálának hónapjában. Azt azonban nem tudta, hogy Mózes nemcsak ezen a napon halt meg, hanem ezen a napon is született 120 évvel korábban. Amit Hámán a zsidó nép nemzeti halálának gondolt, az valójában a születése, a nemzeti újjászületés évfordulója volt.

Így aztán a gyászból öröm lett, a szomorúságból boldog ünneplés, hiszen a zsidók megmenekültek. Ádár a zsidó év leginkább jókedvű hónapjává vált, amikor szerencsénk a legfényesebben ragyog. Imádkozzunk, hogy mindenki békében ünnepelhesse ádárt és purimot az idei évben is.

 

Ádár hónap 7. (zájin ádár): Mózes halálának és születésének napja

A zsidó nép legnagyobb prófétája, Mose rábénu, azaz Mózes mesterünk napra pontosan 120 évig élt. Temetkezési helye nem ismert, csupán annyit tudunk, hogy a Névó hegyén (a mai Jordánia területén, a Holt-tengerrel szemben) fejezte be életét. És meghalt ott Mózes, Isten szolgája, Móáb országában, az Örökkévaló parancsára. Eltemette ott a völgyben, Móáb földjén, Bét-Peór átellenében, … Olvass tovább

 

 

Címlapkép: Max Gotts on Unsplash